Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)

12. füzet

588

darabolják szét, mint azon tárgyakat, melyek a catholicismusra emlékeztetnek. S míg a protestánsok örömtől elragadtatva kíméletlen munkájukat végzik, addig a másik fél, élén a püspökkel — ki a főpásztori bottal kezében fenyegetődzik — kétségbeesve hagyja el a várost. A püspök lábainál két haldokló apácza felett imádkoznak. Yalóban megható s remek kép.

11. A konstánczi polgárok harcza a spanyolok ellen — 1548 —r a Rajna hidon. Iszonyú küzdelem, élethalálharcz, mint zápor Úgy ömlik alá a vér a hidról a Rajna vizébe s hullanak alá a harczosok is egyik a másikat ragadva maga után a halálba. Most js meg van az a roppant két torony a Rajna partján, mely ekkor védelmül szolgált. Jelenleg lőpor tornyok, az egyiken ezen^felirat: „Fogsága az idevaló zsidóknak 1430=1431 és 1443—1448-ig.“ A másikon mely a rajna hídfőnél áll, s roppont magas, ezen felirat áll: „Rajnakapu, épült 1198—1205-ig. — Yédelmül szolgált a Spanyolok ellen 1448 augusztus 6-án.“

12. A protestánsok kivándorlása Konstánczból, a városnak az osztrákok kezébe adásakor, 1548. október 14. — Nincs szív, mely szánalomra ne gerjedjen e kép előtt; a protestánsok a városon kívül egy helyen összecsoportosulva, s kétségbeesve néznek a a városfelé, mindegyikök sir könnyezik; az anyák kezeiken, hátukon tartják gyermekeiket, kik a siró anyát látva szintén sírnak • vannak anyák, kik égfelé emelt kezekkel, s a városra függesztett szemekkel — segélyért esedeznek, kiknek talán még gyermekük vagy férjeik vannak hátra. Ártatlan gyermekek — kik még talán jól gondolkozni sem képesek — vándorlásra jutva, kis pakkokat emelnek, s el nem eresztenék az édes anya kezét avvagy ruháját. Mig ezek a város nyugoti részén kétségbeesve néznek a jövendő elé, addig az Osztrák sereg keletfelöl barbar nép módjára tódul a Rajna-hidon keresztül Constánczba a fekete-sárga lobogóval. — Nagyszerű kép.

13. A Konstánczi polgárság diadalmas védelme a Svéd ostromok alatt 1633-ban.

14. II. József látogatása, s a vallásszabadság bevitele a szent gallani gyarmntokra 1777-ben.

15. Vilmos porosz király s német császár ünnepélyes fogadtatása, a győzelmes porosz-franczia hadjáratból visszatérte alkalmával 1871-ben.

De hagyjuk el már egyszer a Consilium termet, s menjünk a másik terembe, (muzeum, a második emeleten,) hol hindostáni művészeti tárgyak, fegyverek, keletindiai házibutorok s konyha