Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)

12. füzet

58 G

A Koustánczi csinaton •— 1415 junius 5-én mondta ki a halálos Ítéletet Húsz felett résztvett 34 bibornok, 20 érsek, 160 püspök, 220 főpap, 4 választó fejedelem, 20 herczeg és 80 gróf. Ennyi hatalmas fő előtt kellett megjelenni Húsz Jánosnak, hogy tetteii'ől és tanáról számot adjon; számolt is, s megbámulta nem csak a zsinat, de az egész világ azt az állhatatosságot, melylyel az egyszerű Húsz tanai iránt viseltetett. Sem szép szavak, sem igézetek és csábítások, a mi több még a halál félelmei sem tántoti- ták őt el; megmaradt tana mellett s jutalmat mit kapott?! Fájdalom a reformátornak jutalma n ág ya lön.

Az ódon épület, melyben a zsinat tartatott, mely már az utasnak messziről szemében tűnik — Bódén tó partján áll, a földszinti része raktár; a főbejáratnál, a nagy kapu felett 3 márvány tábla van a falba vésve, melyeken a feliratok nagy nehezen olvashatók, értelmét kivenni pedig éppen nem lehet. Egy táblán a mi van azt a szó szoros értelmébe úgy pingáltam le, s sok kutatás után már annyit még is sikerült megtudnom, hogy az 1417-ben történt pápaválasztást (Y. Márton) tartalmazza, a menynyiben ott látom Márton nevét, a „synodust“-t és az évszámokat. A feliratok az azon időben használni szokott rövidítéssel vannak írva, ezért olvashatók nehezen. A roppant nagy terem hol a zsinat tartatottt az első emeleten van, jelenleg — újjá alakitva — a leggazdagabban feldiszitva: 12 oszloppal pompás festményekkel, a német birodalmi királyságok, fejedelemségek, herczegségek fényes czimereivel s a következő 15 művészileg remek olajfeste- ménynyel:

1. A keresztyénség bevitele az első püspök által Konstánczba 553-ban. Remek kép. Egy kis csoportból álló keresztyénség jön Iíonstáncz-felé, mely előre küld egy szende, ifjúi szépségében levő hajadont, ki midőn a város szélén várokozó püspök felé közeleg, térdre esik, imádkozik s a püspök felé néz a ki inti hívja őt.

2. III. Henrik császár bemenetele az országgyűlésbe 1043-ban.

3. A vörös szakállu Fridrik hékét köt a lombardi városokkal 1175-ben. Ez mint tudjuk, háborút kezdett a lombardi városok ellen, de Legnánóuál megveretett, s e veresége békekötésre kényszerité őí.

4. Húsz János ügyét fellebezi az 1415-ben tartott Münsteri zsinat elé. junius 5-től fogságban volt Húsz julius 5-ig, ezen egy hó alatt megpróbálta a fellebbezést, de a melynek nem lett sikeie, mert éppen julius 5-én, midőn börtönéből kieresztették, a helyet