Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
12. füzet
ajtón léptünk a templomba, melyen meglátszik, hogy csak ritkán használják. Az oltár lépcsői előtt balfelől van Luther, jobbfelől Me- lanchton sírja, lecsapó ajtókkal elzárva, melyeket az egyházfi nyitott ki. Láttam a két reformátor bronz feliratú koporsóit. Önkénytelen meghatottság fogott el annak meggondolás; nil, hogy a reformáczió egyházának igénytelen szolgája szemlélheti ama világ mozgató szellemek porhüvelyeit. Az oltár kerítésén belül, kétfelől e falak mellett állnak — a szintén itt eltemetett — bölcs Fridrik és állhatatos János fejedelmek érczemlékei Vischer Péter és fia nürnbergi reformáczió kori művészek által készített érczemlékei; ezek mellett a reformátorok képei Cranachtól. E templom falain is függnek fehér nagy fatáblák, melyeken fekete betűkkel kifestvék azon wittenbergiak nevei, kik a legutóbbi német-franczia háborúban elestek. A kegyelet e jelei nagyban emelik a német hazafi önérzetét. Ugyanily emléktáblákat Németország más helyein, templomaiban, többi közt München uj, góth izlé ben épült városháza kapu-csarnokának oldalán gránitba vésve láttam, s mondhatom, a hol csak szemembe ötlöttek, mindenütt jótékony hatást gyakoroltak reám, a haza elismerésének e jelel. Mi jelöli vájjon nálunk, hogy „nyugosznak itt a hősfiak dúló csaták után?“ — A vártemplomot szándékoznak megújítani és igy megmenteni az enyészettől! Örvendetesen meglepetve a város egyszerűsége után nem várt emlékek gazdagságától, elmentem ajánlásommal Rietshel György superintendens és papnöveldéi másod igazgató tanárhoz, de erről majd alább. Elmondom azt, mi érdekesen egészitette ki wittenbergi élményeimet; elertem azt, mi után vágytam, t. i. résztvehettem egy missziói isteni tiszteletben, mely az nap esti 6 órára volt hirdetve a városi templomban. A városi templom fekszik a városháza mögött s szintén ódon szentegyház, de belül megújítva s gázvilágitásra berendezve, Cranachféle oltári képpel, s mellette egy különálló ódon kápolnával, mihez hasonlót Nürnbergben is láthatni (t. i. az anyatemplom mellett egy különálló kápolna.) E templomban is gyakran prédikált volt Luther. A missziói istentisztelet külön missziói (vékony) énekes könyvből kijelölt énekkel vette kezdetét. Utána a lelkész, a szokásos fohász után felolvasta a textust: „Ez az én fiam meg
