Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)
7. füzet
357 Tisza Kálmán min. elnök s dunántúli e. k. főgondnok urnák, két részre oszlik. Első részben vannak azon átalános viszonyok, melyek ellen kellett küzdenie dunántúli egyh. vidékeinken a magyar protestantizmusnak, hogy mindannyiszor vére és élete árán váltsa meg, az evangyéliomi hit, meggyőződés és lelkiismeret szabadságát. A második rész az egyes gyülekezetek múltját és jelenét adja elő. Mindkét rész, átalán az egész mü — mert a szó igaz értelmében annak lehet mondani, nem csak a barsi s dunántúli vidékekre, de az összes prot. egyházra közérdekkel bir. Egy keserűen szép koszorú ez múltúnk mezejéről, melyet annyi vihar gázolt, pusztított ugyan, de azon az evangyéliomi életet és szabadságot egészen meg nem semmisíthette. Midőn e nagy gonddal készitett művet, a prot. egyházunk múltja iránt érdekkel viseltetők komoly figyelmébe ajánljuk, azon óhajtásunkat fejezzük ki: bárcsak egyházmegyéink történetét egyen- egyen, ily lelkes gonddal megírva bírhatnánk, hogy már vala- hára, egy hivatott által Írott egyetemes magyar egyh. történetnek örvendhetnénk. A jelen sivárságában s kietlenségében fel kell támasztanunk a múltnak azon elhullott, de meg nem tört hőseit, kik egyházunkért s az ez által képviselt szent eszmékért lelkesültek, s szenvedni és meghalni tudtak. A dunántúli h. h. egyh. kerület 1879. ápril 28. s következő napjain Pápa városában tartott közgyűlésének j.könyve. Kiadta YTályi Lajos e. kér. főjegj^ző Pápán 1870. negyedrét 84. lap ára 54 kr. Mint ezen köszönettel vett j.könyv mutatja, a zsinati előmunkálatokét átalán a zsinat ügyét, egyh. kerületileg első a dunántúli e. k. tárgyalta. — Úgy pedig, hogy az egyh. megyék véleményei nem csak tekintetbe, de sok részben irányadóul vétettek. A dunántúli e. kér. ezen elfogadott határozata szerint, nem tekintve az egyh. kerületek nagyságát, minden kerületből 12 —12, a hat főiskolából 1 — 1, összesen 66 zsinati képviselőt javasol. E szerint, különösen a tiszántúli s erdélyi kerületben, több egyh. megye választhatna egy egyházi és világi képviselőt a zsinatra. — Szóljunk irodalmi utón is ezen megállapodáshoz még a Convent összejöttéig. — A dunántúli egy. kerület az országos egyh. tanácsot elvetvén, egy országos gyűlést javasol, az elvetés és javaslat ez: „Az országos egyh. tanácsra vonatkozó részt, a kerületek autonómiájába vágónak tekintjük; a munkálat egy ismeretlen nagyhatalmat akar a kerületek fölé helyezni — központosítást, mely még a polgári életben sem bizonyult üdvösnek. Az egyh. kerületek ezen szeervezkedés által, megyékké, teljesen alárendelt közegekké nyomatnak, s pár ember kezébe adatik a hatalom. A dunántúli egyh. kerület, midőn ezen részt elvetette — ennek tevésére a tapasztalat utasította. Tudjuk a pátenses időkből, hogy egyes vidékek, egyes egyének egészen a magyar prot. ev. ref. eg'yház érdekei ellen nyilatkoztak, s csak a kerületek, azok többsége, erélyes és hajthatlan viselete s felszólalása eredményezte azt, hogy a fejedelem tanácsadói kénysze24*
