Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1879 (1. évfolyam, 1-12. szám)

4. füzet

de ellenben vagy tanulása ideje alatt nincsen elég segedelme a tudományok gyarapítására, vagy azutánjps a tudományra és a maga hajlandóságának hasznossá tételére szánandó időt, élelme keresésével kellene elvesztegetnie. Az ilyen Ifjat tehát még gyermek korában kell kijegyezni és a mennyire az én segedelmem használhat szorgalma* tossan taníttatni, és erkölcsét is szemmel tartani, mely, és a szorgalom ha nem hibáznak; az az egy vegye hasznát ezen hagyományomnak, mind addig mig választó Barátim szükségesnek itélendik; azután pedig válasszanak másikat. — Még a Nemre sem akarok pedig tekinteni ebben a választásban; lehet a választandó Ifjú, asszony személy is, ha különb a vélle egy idejű férfiaknál, az előszámlált tudományos tekintetben.

„Az említett négy Barátim közül az itt leirt ifjat megfogják választani, ha valamelyik elébb meghal mint én; magam fogok mást nevezni helyette ezen négyes számú Társaságba; halálom után pedig ha egy meghal, hárman választanak negyediket, vagy ketten harmadikat és negyediket, és igy örökre az élők, a meghalandóknak liijját, más alkalmatossággal pótolják ki ; de mindenkor különös kötelességli Barátim közül tegyék a választást; Barátimnak értvén ezzel a megkülönböztetett nevezettel az ezután születendöket is.“

„4. Ezek a választó Barátim ; valamint az én halálom után mindjárt által fogják venni Kazinezi Klári Leányomtól, akar az említett harmadrészt fuindusokban, akar esztendőnként annak jövedelmét (csak majd említendő fent- tartással.) — Úgy Leányomnak Kazinezi Klárának halála esetére, vigyázni fognak; hogy ennek, a maga Testamen- toma szerént való örökössé, ezt a részt, erre a sz. czélra szinte úgy kiszolgáltassa, mint ez maga. — És ha ez az én jószándékom vagy valami véletlenség miatt akadályozódig; a debreczeni nagy oskola tegye reá a kezét ezen én adományomra, de az is a kitett módon haszonra fordítsa.“