Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)

1917-11-18 / 30. szám

Előfizetési ár:

Egy évre K 6'04 Fél évre K 3'04 Negyedre K 1'54

Egyes szám 8 fillér.

Hirdetések dija megegyezés

szériát.

Nyiltér sora 1 K

Szerkesztőség és kiadóhivatal Wlasics-u. 8 sz.

Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS.

.. | ,. | LENGYEL FERENC

Munkatársak: j BORBÉLY GYÖRGY

laptulajdonos, kiadó.

MEGJELENEK HETENKÉNT EGYSZER,

Gyümölcsfaültetés

in

— ajánlva Nagym. Dr. Ugrón Gábor miniszter urnák és tiszttársainak figyelmébe.

50 millió korona! (az előző cikk végén csak sajtó hibából volt 500 millió Írva), 50 millió korona jövödelem évenkint, csupán az országúti sáncok oldaláról

De folytatom a teendő 'ellenvetésekre a cáfolatot.

3. Hiába ültetünk fát, vagyis: ne ültessünk, mert a suhancok: letördelik, kitépik, elgázolják stb. s a termő gyümölcsöt ellopják. Mondják majdnem mindnyájan, mondják még az okos emberek, is. Ez a legnagyobb ellenvetés. S micsoda gyarló ! és mennyire megsemmisitően lebecsülése saját fajunknak, saját magunknak !

Hát annyira alávalók volnánk, hogy el- rongálnók a gyümölcsöt termő fát? Hát \ tolvajok volnánk, hogy ellopjuk a szomszéd j gyümölcsét vagy a nemzet vagyonát! S ha : csakugyan rendetlenkednének a gyermekek, ’ rongálnák a fát a béresek s lopnák a j gyümölcsöt a csavargók: hát vannak iskolá- j ink, templomaink és közhatóságaink, ahol . a tanítók, papok s a tisztviselők uj rendet ! prédikálnának s mindenek fölött a szülők ! uj nevelési rendszert kezdenek.

Nos, ha még is elrongálnák egyik-másik csemetét: mennyi drága füvet letapos az ökőrcsorda, mégis mennyi fű terem még azon a csordajárta vidéken ! Hát ne építsünk házat csak azért mert, gondatlanságból vagy gonoszságból majd talán a tűz emészti meg ? Ne tartsunk kést a konyhában, mert véletlen talán elvágja véle az ujját a gyermek? Miért alapították Rómát? hiszen Atilla összerombolhatta volna. Nem tudjuk melyik percben tiporhatja ie határainkat az ellenség lova lába. Miért vetünk tehát? Folytathatnám még tovább is.

4. Gyönge ellenvetés, hogy nincsen annyi kertészet, s a kertészeknek annyi csemetéje, hogy egyszerre 70 millió 714 ezer 286 fát ültethessünk az utak szélére.

Hát az nem is bizonyos még, hogy nem volna ennyi csemetefa az összes kertészetekben. De ha csakugyan nem volna, hát akkor nem egyszerre Ultetnők be az országot, hanem rendre: ősszel, tavasszal, megint ősszel s a következő tavasszal. — Két év alatt végezni lehetne.

De talán mégsem folytatom tovább a képzett ellenvetéseket s az ezekre teendő cáfolásokat. A földmivelési kereskedelmi és belügyi miniszter urak bizonyosan jártak Csehországban és Morvában, láthatták azt a szép gazdálkodást, ami ott van az országutak szélein. A népnek a véribe menne nálunk- is, hogy csak a lehullott gyümölcsöt lehet fölvenni s a fáról nem szabad lopni. Aztán a nyugati kultur államoktól nem ártana valami olyat is tanulni és utánozni, ami hasznos dolog, nem csak a sok haszontalan sallangot.

Megjegyzem, hogy Magyarországon is van ilyen országúti gyümölcsfa tenyésztés. Különösen Vas megyében s itt-ott Zalában is. Szintúgy bántja a szemet és a lelket. Ha lehet egyik falu határán, mért nem lehet a másikon is?

Nem szebb lenne e "az egyöntetűség ? országos, nemzetközi intézkedéssel ?

Méltoztassanak elhinni, hogy a közhelyeken eme| gyümölcsfatenyésztés magában nemesíti az embert, neveli a közönséget inkább mint ezer elméleti iskola, irányítja az erkölcsöt jobban mint a templomi prédikációk.

Az országutak mentén, a szántóföldek végén növő fák gyümölcséből, a lehullott gyümölcséből, éhét-szomját elveri a tikkadt utas és vándor, másik oldalon hűs árnyat ad a verejtékező szántó-vetőnek ; lenyesett ágait, különösen ha eperfa és diófa, fölhasználja az esztergályozó iparos; egyiknek orvosságul használhatod a levelét; a másikkal selymet termelhetsz; elszáradt ágával vacsorát főz a szegény asszony; vagy husángnak törheti le az ökörpásztor; s még mindig megtermi az évenkinti 50 millió korona értékül gyümölcsöt; s igy végig kisérve bennünket az életen^utoljára törzsökéből csinálnunk számunkra koporsót.

Hogy az őserdők nem pótolják "még a gyümölcsteán oldatát^ sem: Ezt világosan bebizonyítva látjuk most ebben a nagy háborúban. Az őserdők messze vannak. Azokhoz is csak a hadseregszállitók férkőzhetnek.

Indítványomat figyelembe ajánlom,

Borbély György.

HETI HÍREK.

Gyüjfsünk a Csany-szcborra!

N. N. Zalaegerszeg Mai gyűjtésünk Hozzáadva a múltkori összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig

— K 50 f.

— K 50 f.

42724 K 62 f.

42725 K 12 f.

Bosnyák Géza főispán közelebbről Keszthelyen felesége Öméltóságával jelent meg ahol látogatást tett Herceg Fesietich Taszi- lónál, aki nyomban viszonozta a látogatást.

Farkas Kálmán zalaegerszegi órás eljegyezte Farkas Gizella kisasszonyt.

Szalay József Nemesapátibeli kántor- tanitó 57 éves korában, házasságának 32, évében meghalt e hónap 16-án Nemesapátiban.

Mária kongregátió ünnepélyt tartottak nov. 18-án a zalaegerszegi úri nők Bosnyák Gézáné főispánná védnökségével. Az ünnepély nagy közönség jelenlétében kitünően sikerült. — Ének, zongora, szavalás voltak az ünnepély pontjai, s kitünően szerepeltek: Milovich Alice, Horváth Jolánka, Koszsrab- szky Ferencné, Koszsrabszky Ferenc, Bálint Mihály — a megnyitót Pehm József titkár s az ünnepi peszédet Dr. Teli ^Anasztáz tartotta, csácsbozsoki plébános.

A hetedik hadikölcsön második cyklusa megnyílt, amint mindig, most is avval kezdhetjük, hogy a legönösebb ember is jegyezhet és jegyez is, mert legközvetlenebbül legreálisabb haszna van benne. Pénze után 5 százalékot kap. Mig egyebütt csak 3°/o-ot jövödelmez a pénze. Azonban avval végezzük, hogy mindenkinek legelsőbb, legelemibb kötelessége most, hogy adja oda a pénzét a háború céljára, még ha nem jövedelmezne is neki annyit. Mért, hogy is mondja a nóta: Csak most szorítsd! Csak most szorítsd még egy kicsit magyar!

A hadsereg számára a zalaegerszegi áll. főgimnázium tanulói ez évben is jó tömeg növényt és magot gyöltöttek Martin Ernő tanár Útmutatása mellett.

Kimutatás az 1917. novemberbe a szállított gyógynövényről, csalánról és magról. Vadgesztenye 7 zsák, 1 láda 431, csalán 277, szederlevél 22 zsák, 235, szilvamag, cseresznyemag 1 zsák, 2 láda 187, barackmag 2 láda 145, székfüvirág 1 zsák, 1 doboz 27, hásfavirág 3 zsák 22, bodzavirágzat 2 doboz 13’50, bodza bogyótermés 10, bükk- makk 1, Ezerjófü szár, levél, virág 0'50, pipacs sziromlevele 0 25 kilogramm, összes- sen 134925 kilogramm. Keveset gyűjtött az I. oszt. (mert csak szeptemberben jöttek hozzánk) a javát a II.—IV. osztály tanulói s 1 tanuló a III. o.-ból. Kisebb csomagot postán a többit vasúton szállítottak el. Hadsegélyző Budapest. Zsákokat (vagy 30 őrb.) 5 nagy ládát, dobozokat a fiuk adtak mit a Hadsegélző elad, s az összeget a háborúban elesettek özvegyeinek és árváinak alapja javár adja. A gyűjtött anyagot a katonai parancsnokság volt szives kiszállj tat ni. Martin.

Fejérnemüt kérnek a katonák számára. És a hazát védő katonáknak mindent meg kell adnunk amit kérnek.

A katonaság részéről Boros főhadnagy járt városunkban s innen Nagykanizsára ment, mindenütt bizottságokat szervez, hogy fejérnemüt s egyébb ruhát és ruhadarabokat gytijtsünk.

Értekezlet volt e tárgyban a városházán e hó 19-én Bosnyák Géza főispán elnökletével. Megállapodtak abban, hogy a közönség figyelmét fölhívják s a jövő hét szerdáján végrehajtják a gyűjtést. A gyűjtő bizottság házról házra jár kocsival s arra kérik a családapákat és egyeseket, hogy a nélkülözhető ruhadarabokat engedjék át hadi célra. Első sorban fejérnemüeket kérnek de jó mindenféle ruhadarab, akármilyen szinü s akármilyen anyagú. A gyűjtő bizottság élén a főispánná Öméltósága van és segítő társai a jótékony nőegyletek tagjai, az iskolák növendékei közül a fölsőbb osztályosok s a katonaság szintén képviselve van.

Erre az adakozásra lelkesítjük a társadalomnak mindenik rétegét, mindenik osztályát. Kivételesen azonban mégis különösen egyik osztályt tartom szükségesnek erősebben hevíteni. S ez alkalommal úgy teszek, mint a rossz kocsis, aki azt a lovát üti, amelyik amúgy is már-már meggebbed a húzásban. De még van egy kis szufla benne. A tisztviselőket kell biztatni. Nohát föl a zászlóval! Sarkantyuzd meg lelkesedésed paripáját tisztviselő barátom ! szorítsd még egy kicsit! Most lesz a döntés. Áldozatokkal, hőstettekkel nyerjük meg a csatát. A magyar tisztviselő az ingét is odaadja, ha kell, a lelkét is odaadja a hazáért. S csupán jó szót vár érte.

És miért nem kell biztatni, buzdítani a többi osztályokat ? Könnyű azt tudni. A földbirtokos, az iparos, a kereskedő, a had-