Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)

1917-07-01 / 14. szám

XVÍIi. év. ?4. szám Zalaegerszeg, 1017. juiius MBMBmMiNfiTOHniI Előfizetési ír: Egy évre K 4'04 l el évre K 2'04 Negyedre K i 04 Egyes szém 8 - fillér. Hirdetések dija : megegyezés szerint. X viltér sói a 1 K Szerkesztőség és kiadóhivatal Wlasics-u. S sz Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS. M . i LENGYEL FERENC Munkatársak . | B gL Y G Y ö R G Y laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SáTü-tó» a6flM«5e£naaui A kenyér, itt az aratás. A vidékünkön'meg­szokott időnél előbb, majdnem két héttel, ma már kepéket, kereszteket látunk. A kenyér korai megérését nemcsak a természet, talán a kényszer is sietteti. Lehet-e ma fontosabb kérdés; lesz-e elég kenyerünk? Régebben a kenyér egymagában a szegénység szinboluina volf. Ma a kenyér egymagában is a földi gazdag­ság és hatalom szimbóluma. Ereje az országnak, a hadseregnek, a népnek, és királynak. A háború előtt nem érdekelte a városi embert sem a hetes esőzés, sem a hónapokig tartó szárazság. A kenyérről, mag alakjában alig tudott. Az ő kenyere akkor még a hivatala, üzlete és mestersége volt. Kenyér a kalászban, künn a mezőkön, esőben, napban érő, ringó-rengő drága kalász, csak a gazda szemében volt mindenkor. A városi ember csak a vonatból, amely szórakozni, pihenni vitte őt a mezőkön keresztül, vetett egy közönyös szempillantást a kenyérre, a ringó, sárguló vetésre, és a termőföld csak egyik eszköze volt az ő földi javainak, melyen búza termett, erdők nőttek, állatok legeltek és hogy mindebből pénzt lehetett ' kisajtolni. Es e pénz volt a régi és gőgös ember kenyere. Ma már tudjuk, hogy a pénz még nem kenyér. Minden megváltozott az ember körül, maga az ember is, csak a kenyere maradt a régi. A kenyér olyan régi mint az ember: mindig szántott földbe vetették, megőrölték . és kovásszal megsütötték. Elérkeztünk az aratás idejére. Aratás! Oh, ha az idén ez a szó valódi értelmében volna! Ha csakugyan arat­hatnánk, hogy megadná a föld egy évig elég kenyerünket, mert minden földi jó között ma első sorban a kenyér ád megnyugvást, ád erőt, a szenvedések, az élet sok-sok gond­jai között, sóvárogva óhajtja ma minden ember: legyen . me g a m i kenyerünk. Zalamegye főispánja Bosnyák Géza orsz, képviselő lesz. A zalaegerszegi fürdőzés vígan megy a Böhm féle malom melleit, Kitűnő áldása a városbelieknek. Részint értelmetlenek, részint hazafiatlanok azok, akik azt hangoz­tatják, hogy bármi uton-módon, minden áron: békéi Ezt egyfelől azoktól az egyszerű emberek­től halljuk, akik a fáradtságon kívül s a haláltól való félelmen kívül egyebet nem ismernek, mert ki valának zárva abból az iskolából, ahol a lelkeket' művelik; másfelől azoktól lehet hallani, akik értelmesek ugyan, de belsőleg nincsenek közösségben sem egyik, sem másik nemzetnek az életével. Látszólagosan igazok van, s nagy dolog velük szemben pöfbe szállani. Fájdalmas szivekből keserű orvossággal telt üveget vághatnak a szemembe: Könnyü'a kemence mögött, gyere te is a pergőtűzbe s azután beszélj. Bizony jól meg kell gondolni a dolgot, ha valaki igy vitába áll velők. De én mégis azt mondom, hogy : tovább. S azt ' mondom, hogy mindnyájunknak lelkesítő csatadalként ezt kell kiáiltanunk egymásnak: Semmi áron se jöjjön ránk a legyőzetés békéje, hanem minden áron a győzelem békéje szálljon., ránk. Milyen az a legyőzött élő!? A háborút utálom, s bizony sajnálom, hogy benne apám elesett: de csak azért, hogy az én apám életben maradjon, nem óhajtottam volna a nemzetnek minden áron való békekötését. Borzadok a háborútól s égbekiáltóan siratom a fiamat, aki temetetlenül hever ezerek csonthaimázában : de visszautasítanám őrjöngően szeretett életét, ha ezért az életért csorbát szenvedne a nemzeti győzelem. Iszonyodom a háborútól, s faj a szivem, ha elhullani látom lelki szememmel roko­naimat és barátaimat, vagy ha roncsolt testűket, véresen vonszolják végig a sírig; de az csak nem lehet, hogy ezeknek tetejébe még nagyobb s még gyászosabb „bármi árért“ óhajtsuk a békét. A holtak szelleme s a roncsoltak kínjai parancsolják az épeknek, az élőknek az ellenkezőt: a minden áron való győzelmi békének a kívánságát és a kivívását: Es ha engemet is odatesznek a lövész­árokba s a pergőtűzbe: nó hát akkor sem óhajtanám, bizony még kevésbé óhajtanám, hogy levéiszerü életem egy nagy szégyen­fán virágozzék. Hanem végig csinálnám a dolgot. S nem a hadnagy urnák engedel­meskedném, sőt a királynak sem,. hanem a sorsnak. Ez csinálta a háborút, nem a hadnagy urak, sem a király. Már az Apám gyermekei megkezdték ezt. Aztán biába van az, hogy háborodom, borzadok, iszonyodom a háborútól, még az apró civódástő! is : ha már egyszer benne vagyok, végig csinálom. A félbemaradt munka rosszabb a meg nem kezdetinél. S mikor nem csak magamért, hanem a nemzetemért harcolok, akkor nagyon kicsiny egy halál. Hiába halok én meg ; élek tovább a nemzetségemben. Csak az a kérdés, hogy dicsőséggel-é, vagy gyalázattal. A „bármiféle“ békében szégyen és gyalázat is lehet, Akik tehát velem szemben vitatkoznak, még ha mutathatják is vérző sebeiket, sőt ha a sirból emelkednek föl1 szomorúan sápadt arcaikkal: akkor idetévednek, ha a bármiféle békére szavaznak. Nem az ők hibájukból, de amint előbb mondám, ezek részint értelmetlenek, részint hazafiatlanok. Borbély György, ~HE TE HÍREKÉ " Gyüjtsünk a Csány-szoborra! Gimn. tanári persely, Zalaegerszeg 2 K — f. Mai gyűjtésűnk 2 K — f. Hozzáadva a múltkori 42701 K 32 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42703 K 32 f. Mikről nem szabad elfelejtkeznünk? Nem szabad elfelejtkeznünk a zala- egerszegi Vorös-Kereszt kórliázról, a gimnáziumban elhelyezett osztályról, nem szabad elfelejtkeznünk általában a kadsegélyző bizottság működéséről és nem szabad elfelejtkeznünk ne­künk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról: nem szabad elfelejtkez­nünk a zalaegerszegi hősök emlékéről. Gyűjtésűnk összege 345 K 52 f. A rendőrkapitány intézkedett, hogy a szabadon fürdők csak a „Kismalom“ alatt fürödhetnek. — A közegészségügy érdeké­ben szintén rendeletet adott ki a lakóházak belső és külső környékének tisztán tartására. Kőszegen internátussal kapcsolatos felső leányiskola es leánygimnáziuma van az evangélikusoknak. Ajánlatos az őszi behatá­soknál. A Kath. Nővédelmi • Hivatalnak május hónapban a következők adakoztak : Polgári iskola (Zalaegerszeg) 20 K., Neuwirth Jánosné 5., Grész Irma 5 K., N. N. 5 K., N. N. 20 K., dr. Fatér Endréné 10 K., Rozenberg N. 20 K., Reiner Izidor 4 K., Horváth Jenő 10 K., Fangier B. és fiai 33 korona. Isten fizesse meg a jószivü adományt. A kaposvári süketnéma intézetnek XX. Értesítése jelent meg KI inda Kálmán igaz­gató szerkesztésében. Ez iskola körzetébe tartozik Somogy, Zala, Baranya, s Tolna­megye. Hegedűs Elek káptalantóti szőlőbirtokos havi 10—15 korona fizetéssel fölvesz 10— 17 éves fiút. Szőiőmunkásokra kell felügyelni, kertészkedni, ha maga kapál is, (ami diákok­ról is nem szégyen, sőt dicsőség), ezért külön fizetés jár. X. Tisza Kálmán kezdetben rövid ideig volt ellenzéki vezér, s erre nyomban követ­kezett és hosszasan tartott kormányelnök­sége ; fia, Gróf Tisza István kezdetben volt elég sokáig miniszterelnök s utánna nyom­ban ellenzéki vezér. Ezt az érdekes alaku­latot a költészettanban a görög X betűvel a chiasmus figurájának nevezik.

Next

/
Thumbnails
Contents