Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)
1917-04-15 / 11. szám
2 MAGYAR PAIZS 1917. április 15. kissasszonykát is. A magyar politikus a helyett, hogy Páriába ment lumpolni, Londonba nagyképüsködni, s azután a helyett, hogy Ion doni csavargásának emlékéül a magyar par lamentben az angol viszonyok nagyszerüké- gét dörgölte volna a kormány orra alá : elmehetett volna Zágrábba is, tanulmányozni az ottani aspirálókat, a jogos és nem jogos követeléseket, a kölcsönös megértés, a gazdasági, társadalmi, művészeti politikai érintkezés lehetőségét. Mindehhez persze a hor- vát nyelv tanulás lett volna szükséges. A világháborúban a magyar még közelebb jutott a horváthoz. Megtanulta becsülni mint kötelességtudó, derék, bátor, rettenhe- teílen, hős katonát, kinek iorrd hazaszeretete nagy erővel ütötte ki közös ellenségünk ke- zéből a fegyvert. A horvát katona egyú’t küzdött, harcolt, szenvedett, örült a magyarral. Most jól megértették egymást. Nagy, de szent ára lett a megértésünknek. Itt küldök neked egy kis belgrádi emléket a jótékonysági bazárból : egy meiitüí. Rajta balról az osztrák címer, jobbról a négy folyó és három halom díszítette magyar címer van- Emennek alsó részében van foglalva egy kockás mező : Horvát ország címere. Ez az uj címer a háború szülte megértésnek három oldalról jövő kölcsönös jele. Mikor a magyarságunkat elismerő újonnan rendezett címert látom, hazafias öröm és kielégített büszkeség tölt el. Rokonszenvvel látom ott a horvát testvéreim, a derék horvát katona bajtársaim szép hazájának címerét is. Hogyne látnám hát szívesen, ha a nyelvismereteid között ott lenne a horvát és első sorban lenne ott. Mily dőreség volt eddig és mily balgaság lenne ezután, a horvát nyelv miatt, a szlávizmustól való félelem. Nem pillanatnyi érzelmi dolgok mondatják velem, hogy a német után : horvátul tanulj. A gyakorlati élet is tanácsolíatja ezt. Szegény hivatalnok vagyok. A harctéren muihatok el, megnyornorodhatom. Magatok maradtok, vagy nektek kell engem eltartanotok, m^rt a nyugdíj csak éhbér. Hisz az volt a fizetésünk is. Légy tanítónő, hivatal- noknő, írónő (ennek szeretnélek legjobban látni, fejlődő stílusod uián). Hazánkban és a szfjmszédságban, ahol az embernek mégis csak több dolga van, a horvát nyelvnek, a szláv nyelvnek alighanem löbb hasznát veszed, mint a franciának, angolnak. Tele vagyunk nemzetiségekkel. Ha Felsőrnagyar- országba kerülsz : tótok, tehát szlávok köze kerülsz ; ha Déhnagyarországba mégy ; szerb, Most az elemek beszélnek. Terjengő füst lep be mindent, az orosz fekete robbanó s a mi ekrazit gránátunk sárga füstje. S a kora reggelben a föld párás, nyirkos szaga. A föld is lélekzik, ét, lelke vari. Itt minden anyag éleire kell, hogy keljen Drótsövény, fahálmaz, élőfa, lakás ré zek, minden, mint a cirkuszi bohóc kezében a színes golyók, peregnek fel a levegőbe. Futurista kép, gyönyörű, színes. Mennyi ember volna, ki ba páholyból nézhetné, bármit fizetne érte. órákig tart mindez, azután halkul a zene, most gyorsan a helyre újra, a muszka jön tömegével támadni, hengerelni. Megindult A film újra pereg és milyen erővel. A puska is erősen dörög és a gépfegyver 1 Zug, sistereg, mint a viharban az országút telefon drótja. Mellettem kilökött hüvelyek halmaza s elől ami jön, ami élt, halomra omlik. Vad káromkodás, siránkozó imádság, mindegy. Itt egyiket se hallgatják meg. Bizonytalan léptek előre, a tömeg hullámzik, jön előre. Aki kiesik, ott marad, nyomába más lép. A drótnál rnegállanak. Kézigránátok elő, most már végzünk. Virrad, a harc alább hagy, elcsönde&ült. A téli szél elzug felettünk, dideregni kezdünk, a havat itt-ott piros vér fedi. Észre se vesszük, hogy a lecsurgó veríték éles, piszkos barázdát von arcunkon végig. S a hires Gruppénál ismét csend, újra némaság borul, mindenre — a támadás visz- szaverve. — Másnap három sor a hadijelentésben. HL hadnagy. tehát szláv tenger övez, Zalamegyében a szlávság ágai : vendek, (Vasmegyében is vannak) muraközi horválok fogadnak ; észak- keleten a szláv rutének társasága lesz rád indegen ; arrafelé már lengyelek is szóba állanak veled. Budapestről ha liiteszed a lábadat : Szeníerdrén, Ráckevén szerbekbe botiasz. Így jársz Szégeden is. De ez nem minden a gyakorlási okhoz. A monarchiánkhoz tartozó Boszniáról is hallottál. A nagypapa ott harcolt fiatal korában, ott kapia azt a metáüát. Jól ismered a bosnyákokat. Mindenféle apró csecse-becsé- ket árulnak az utcán. Mindig azt hallotta az ember, hogy ezek „bosnyáku!“ beszélnek. Az ottani igazgatás is mindig bosnyák nyelvről szól, hogy jaj valahogy a szerbség felé ne terelje a gondolatot. Voitaképen pedig úgy beszélnek, v mint a horvátok. A bosnyá- kok közeli szomszédaink. Kereskedelmünknek, iparunknak sok dolga volt velük. Hazájuk szép, érdekes ország. Ezért okosabb lett volna az, ha az utóbbi időkben náluk turistáskodtak volna a monarchiabeli emberek, mint pl. akár Sweiizban, ámbár legjobb volna, ha minden ember legelőször a saját hazáját ismerné meg. Ha megnőlsz: te se költsd máshol a pénzedet (ha Ie3z) mig ál- ldott, gyönyörűséges magyar hazánkat alaposan meg nern ismered. Folytassuk a bosnyá- koknál. Ók is vitézül harcoltak velünk. Ez a derék, szép nép, melynek fiai olyanok, mint az óriások, oroszlánként küzdött velünk a sok hitvány ellenség eilen. M nderki megszerette a derék bosnydko at, kikhez bennünket ezután nagyobb rokonérzés fűz. lilik tehát, hogy monarchiánk tanult elemei figyelmet foídilsanak a nyelvükre, az ő kereskedelmük is elvárhatja, hogy a magyar társadalom bizonyos arányban bosnyákul tanuljon. Ausztriában, a Dráva és a tenger közt laknak a szlovének, kiknek nyelve szintén egyez a borváítal, bosnyákkal. Azután ott vannak ősi testvéreink : a bolgárok, kik, mint mi is, turáni nép, vagyis abból az ázsiai hazából szakadtak ide, melyből mi. ök is együtt küzdöttek velünk, mint hü szövetségesek. Igen lelkes, szabadság szerető emberek, kik a maguk igaza mellett, szeretettel védték a mienket is. Nyelvük valamikor rokon volt a magyaréval, de a Balkánon a szláv tengerben elszlá- vosodtak, s most a szerb nyelvhez nagyon hasonló nyelven beszélnek. A horvát és szerb nyelv teljesen egyforma, legfeljebb kis élté. rések vannak. A zágrábi újságot a belgrádi ember, a belgrádi könyvet a zágrábi ember megérti. Csak az Írásuk más. A horvát olyan betűket használ, mini mi, vagyis latin betűket, a szerbek pedig az u. n. Cirill-irAst alkalmazzák Ez írás betűinek nagy része hasonlít a mienkhez, egy része azonban másforma : görögös (nézd meg a Lexikonban). A hordátok romai kathoiikus keresztények, a szerbek görög keleti keresztények, vagyis olyanok mint az oroszok, románok, bolgárok A? írásbeli és vallásbeli eltérés, a nyelv egyformasága mellett is, a horvátok é* szer- bek között ellentéteket szított. Mindkettő más világban éli. Én magyar vidéken : Keszthelyen nőttem fel, sokat olvastam, tanultam, de bizony (nem szégyellem megvallani) nem tudtam, hogy a horvát, szerb, bolgár, bos- nvák, dalinál, montenegrói egy nyelvet beszél, ügy látszik : ezt mások sem igen tudták, mert máskép e nagy szomszédság közös nyelve iránt talán többen érdeklődtek volna. Hanem persze, a horvát politika mellett, nem volt rokon-szenves a horvát nyelv. Talán azt mondták sokan, hogy a néhány megyéből állő kis ország nyelvét nem érdemes tanulni. Inkább tanultak franciául, angolul. Ha pedig ezt a délszláv nyelvet, szerb-nyelv néven emlegették, akkor meg azért volt ellenszenves, mert a szerbek rossz szomszédok voltak, gyűlöltek bennünket, ő miattuk is indult meg ez a szörnyű világháború. A fér- hűletlen szerbek miatt a nyelv-tanulás terén a horvát nyelv húzta a rövidebbet. A szláv muszkáról nem is beszélek. Most azonban Szerbia a kezünkben van. Vagyunk olyan gavallérok, hogy a meghódított nemzet nyelvét, vallását, szokását nem bántjuk. Szerbia hazánk részére nagyobb piac lesz, többet adunk el ide, többet veszünk innen. Dőljön el bármikép a világháború, azon a valóságon nem tud változtatni semmi, hogy a szerbek szomszédaink maradnak. Magyarország déli részein még soká beszél temérdek ember szerbül, különösen, ha a szép és nemes magyar nyelv terjesztésével ezután sem törődünk sokai. Ha ezután is olyan állapotok lesznek hazánk leggazdagabb részében, hogy a magyar pénzen fenntartott iskolában hat évi, azután négy évi ismétlőbe jár a gyermek, s mikor azt kérdezik tőle: Mi a neved? azt feleli : Neznám magyarski! Tehát Magyarországon 10 év alatt két szót nem tanítottak meg a szerb nyelvű gyermekkel magyarul. De a nagy keserű leckén majd megjön a szerb nép Petár királyának esze, belátja, hogy mi nem is voltunk olyan rossz szomszédja, mint az uszitók hazudták, A két ország között újra szorosabb érintkezésnek keil kifejlődnie. Láthatod iehát kedves leányom, hogy a délszláv nyelv, de ne kerteljünk, mondjuk hát: a horvát, szerb nyelv tanulása érdemes dolog, amit politikai ellenszenvből letagadni nem szabad. Hs Szerbiára nem is igen gondolunk, de hazainemzetiségeinknek, továbbá horvát, boglár testvéreinknek,a derék bosnyákoknak tartozunk annyi figyelemmel, hogy inkább az ő nyelvüket tanuljuk, mint az ádáz ellenségnek bizonyult franciáét, angolét, akik nyelvének jelentőségét, mint mondám, elfogulton lenézni nem szabad. Elég baj volt, hogy a délszláv nyelvvel szemben elfogultak voltunk, no de reméljük, hogy hazai nemzetiségeink levetik nyelvünk iránt a közönyt, szláv szomszédaink pedig azt az elfogultságot, nagv tájékozatlanságot,mellyel a nemes magyar nemzettel szemben viselkedtek, s hogy nyelvünk, kultúránk felé ok is hasou’ó érdeklő, déssei, szeretettel fordulnak. A háború elején Délmagyarországban szerb nyelvű faluban állomásoztunk. Ott megtanultam egy kissé szerbül. Milyen jó hasznát vettem asőta mindig. A hadsereg temérdek szláv nyelvű katonáival megértettük egymást, sőt egyszerűbb társalgást tudtam folytatni a jó bolgárokkal. Valamire mentem a csehekkel, tótokkal is. Az orosz foglyok is megértették a közönségesebben előforduló mondataimat. Ha azt mondtam : Xoda ! tudta a horvát, a vend, a muraközi, rutén, szlovén, a cseh, bosnyák, a dalmát, a bolgár, a lengyel, a szerb, a montenegrói, az orosz, hogy vizel akarok kérni. Ez mind szláv nép, nyelvük szerkezete, igen sok kifejezése egyforma. Ha egyiket jó' tudod, a másikat hamar meg tanulod ugyancsak jól A szláv nyelvet sok európai ember beszéli anyanyelvén kívül. Például Macedóniában minden törökkel tudtam beszélni, mert minden török tud szerbül. Noha nem utazhatom sokat a nagy világ, ban, de azért eleget forgolódtam emberek között, de bieony sohasem voit rá szükségem, hogy franciául, angolul tudjak. Arra pedig nem törekedtem, hogy csak ezért tanuljak e két nyelven, hogy társaságokban tüntessek vele. A s?iáv tudásomnak mindig jó hasznát veszem, mint hivatalnok, mint katona, mint turista. Azt hiszem : viszonyok között a magyar üzletemberek is inkább látják a szláv nyelv hasznát, különösen ha jobbban észreveszik, hogv az iparilag elmaradt. Balkán Magyarországnak aranybányája lehetne, csak a kezünket kell kinyújtani érte. Csatolok egy térképet. Nézd csak meg milyen nagy területet jeleznek piros festékkel, hogy ott szlávok laknak. Európa egész keleti fele felülről léig. Ezért ajánlom kedves leányom neked, hogy a német után horvátul, mondjuk: szerbül vagy horvát.szerbül, délsziávul tanulj. Ha időd, kedved, türelmed lesz, persze tanulhatsz bár akármilyen nyelvet. Nem beszéllek le egyről sem. Mint a'ya csak azt a kötelességet akartam leróni, hogy olyan tanácsot adjak, melynek a gyakorlati életben, esetleg mint önállóságra, szellemi foglalkozásra utalt nő, első sorban láthatod hasznát, Magyarországnak a Balkánnal szemben való új, vezető szerepében, szebb jövőjében. —Most pedig kezdjük el az első német leckét . . . Csókol édes apád : S. J.
