Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)
1917-03-11 / 6. szám
2 MAGYAR PAIZS 1917. március 11 adtak puskákat, kézigránátokat, hogy elmúlt harcok legnagyobbika is csak játszi enyelgés volt, a most következő csatákhoz képest. Három esztendő alatt roppantul sokágú tudomány, hihetetlenül gazdag művészet lett a háborúból. Ez a tavasz egészen uj dolgokat hoz és a hadseregek soha nem látott erőkkel és eszközökkel rontanak egymársa. Harmadszor hisszük már, hogy a tavasz a döntést, a békét hozza. Talán most nem csalatkozunk. Hinnünk kell, mert még a remény sem nyújt erőt, ha nem hiszünk erőnkben. Háborús levelek. Pola, 1917 febr. 26-án- Tekintetes Borbély György főgimnáziumi tanár urnák. Bárorkodtam egy panaszos levelemmel fölkeresni, azt kérdem minek is születtem magyarnak. Mi 50 éves népfölkelők ide ke' rültünk Istriába 1916 május 1-én, 220 Zala megyeiek, de nekünk pártfogónk nincs sen ki és beszélni nem tudunk egy tiszttel sem. Én mint zalamegyei adófizető polgár vagyok, azóta itt szenvedek, van két pár cséplőgépem és három hold szőlőbirtokom, 2 hold szántó és egv házam az ólai utcában Uram, 1916 évben a Honvédelmi miniszter adott ki egy rendeletet, hogy a géptulajdonosokat cséplésre szabadságolják. Kérem, mi hatan voltunk géptulajdonosok, mentünk a parancsnokságunkhoz s kértük, hogy cséplésre bocsásson haza, mit kaptunk, még inkább bezárást Ígértek és csak biztattak bennünket napról-napra, akkor én kétségbe voltam es ve, mert a tönk várt reám, Írtam a feleségemnek, hogy engem kérvényezzen, elküldött 14 kérvényt, ami került 260 koronámba, egyik minisztertől a másikig, igaz a Honvédelmi minisztet föl is mentett a cséplésre, de hogyan, ha szükség nincs rám. Egyszerűen bedobták az irattárba, ráírták, ember hiány miatt nem adhatok. Kérem pedig de ráértünk volna, csak az volt a bününk, hogy magyarok vagyunk és nem tudtunk velük beszélni. Kérem, adna ki a Honvédelmi miniszter ur is olyan rendeletet, mint a Hadügy : az osztrák alattvalók elmehettek Minek azt bele tenni, ha szükség nincs rá, hisz Hát ki ex ? — kérdezi. . hát ki ez ? kérdem én is utánnad . . aki bejött az életembe, magam sem tudom ; miért? hogyan? mikor? Csak egy nap itt volt Mártikám, olyan erősen és letagadhatlanul, olyan forrón és szé- ditően, hogy nem bírtam el sokszor a közelséget . . Beteg voltam, ha rám nézett, ha szólt hozzám, ha mellettem ült nagy halálos csöndekben a pamlagon, ha megfogta a kezem véletlenül, vagy tréfásan . . . És egyszer mégis úgy jött, hogy megcsókoljuk egymást vadul lihegve, elfúlva — a drága, »zent, igaz, nagy Szerelem nevében . . Fehéren a boldogságtól, diadalos nagy örömben telt el pár kis nap . . Aztán drága Szivem ? aztán kitört belőle is az átlag-férfi, minden alkalmat kihasználni igyekezni . Jött egy nő, egy egészen kis közönséges szolgáló értékű . . De alkalom volt, s ó átlag férfi, amint előbb is mondtam ... És most Márta kedvesem, itt állok előtted: kijózanodva, kiábrándulva — s egy egészen igazi és nagyon erős keserűséggel szivemben, a Szerelem iránt . . . Írj nékem mielőbb, irj azokkal a Te ked vés, okos szavaiddal, amelyek mindig örömet csinálnak — talán majd most is igy lesz . . . Csókollak és nehezen várok Tőled egy hosszú és vigaszteljes levelet : Elléd. azért soroztak be bennünket, hogy szükség van ránk, igaz, hogy nem sok. Most kérem 1-ször az államnak nagy ká* ra, 2-szor a gazda közönségnek, 3 szór pedig a családom kenyér nélkül maradt és engem a tőnk szélére juttatott, mivel hogy a gépeket adósságra vettem és keresetem nem volt, a szőlőm egészen tönkre ment, mivel hogy feleségemen kivül apró gyermekeim vannak és a feleségem is beteges, a gyermekek mellől pedig dolgozni nem mehet. Gyüjtsünk a Csány-szoborra 1 Kosos István kanonok, Veszprém 4 R. Hozzáadva a mulkori 42686 K 72 fillér összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42690 K 72 fillér. Sajnos, minket 50 éves népfölkelőket idegen országba cipelni, úgy hiszem nagyon is elkelnénk a hazánkban, százszor több hasznot hajtanánk az államnak, mint Istriában kerteket gyomlálni és követ törni, mett itt ember van elég, vinnének bennünket a ha zánkba. Kérem tek. szerkesztő urat, hasson oda, eszközölje ki ha lehet, hogy mi öreg népfölkelők kerüljünk vissza hazánkba. Mert mi innen sem vetési és semmiféle szabadságot nem kapunk. És kérje meg a képviselőket, hogy a Honvédelmi miniszter urat bírják rá, hogy ne olyan apátián rendeletet adjon ki, amit itt Istriában nem vesznek figyelembe a parancsnokságok. Holott Magyarországban a hadügyi rendeletet teljesítik. Én kérem a Hadügyhöz is adtam be kérvén) t, de feleletet nem is kaptam rá, mivel magyar állampolgár vagyok, már e- lőre félős, hogy megint úgy járok, mint tavaly, hacsak más rendelet nem jön, de ide hiába jön a magyarnak. Kérem a tek- szerkesztő urat, hasson oda, hogy 220 zalamegyei öreg népfölkelőt mentsenek meg a nyomorúságtól. Legnagyobb hálával leszünk mi Öreg népfölkelők. Maradok mély tiszlelettel Vannak, akik a háborús bajok közepette sem feledkeznek meg megyei nagy vértanunk emlékéről. Ezekhez tartozik első sorban I^osos kanonok ur is, aki valahányszor előfizetést küld lapunknak, mindig megtoldja egypár koronával. így maradt most is ez a négy korona a lap előfizetéséből. S a porszemekből szikla alakul. Miről nem szabad elfelejtkeznünk ? Nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi Vörös- Kereszt-kórházról, a gimnáziumba elhelyezett osztályról ; nem szabad elfelejtkeznünk általában a hadsegélgző bizottság működéséről és nem szabad elfelejtkeznünk nekünk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról : nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi hősök emléké- ről. Gyűjtésűnk összege 330 K 52 f. Nagy Antal őrvezető K. u. K. Fest. Vgs. Mag. Marinefeldpost 4. Pola. HETI HÍREK. — Saját ügyünkről, bajunkról panaszkodhatunk egymás között. Szives olvasóink előtt igazolnunk kell magunkat újólag is a lapnak késedelmeskedése s néha elmaradása miatt. Lapunk kinyomalása végett már öt városban is kopogtattunk. Nincs villanyerö, nincs munkaerő, drága a papir, néhol nincs is stb. S minthogy a Magyar Paizs más városban készül: hozzájárul a bajhoz a vasútnak, postának mostani háborús forgalma is. Ugyancsak saját- lagosan csak a Magyar Paizsnak van meg az a küzdelmes viszonya, hogy a censor kezén is keresztül kell mennie. A kir. főügyész pedig nem engedte meg, hogy a nyomda helyén censiáltassék. A vasúti járások kombinálásával tehát ez is késlelteti a dolgot. Egyszóval küzdelmes és drága a betű terjesztése. Amint tudhatják olvasóink, arra a kellemetlenségre is rákényszerültünk, hogy emeltük a lap árát 2 koronával. Ezen a téren többet nem alkalmatlankodunk. Ellenkezőleg, amikor csak tehettük, mellékletet is adtunk. Egy-egv kis áldozattól nem félünk. A drágaságon kivül egyéb akadályok is vannak. A háborút mindenki minden téren megérzi. így el lehettünk rá készülve, hogy lapunk még kisebb terjedelemben jelenik meg. Vigasztaljon az a remény, hogy tálán nem sokáig. — A Magyar Paizst most a sümegi Horvát Gábor féle nyomda állítja ki s hisszük, hogy közönségünk megelégedésére. Ö állítja ki a jó hírben levő Sümeg és Vidéke c. hetilapot is. — Harton Boldizsár tanárt, akit csak a napokban szólítottak be Zalaegerszegről, kinevezték hadnagynak. — Somossy Nándor vadász hadnagyot újból kitüntetés érte, legújabban a Signum Laudisszal tüntették ki. — Gyömörey Vince dr. Vármegyénknek kiváló alakja hunyt el : QyömOrey Vince dr nyug. törvényszéki elnök. A megboldogult a 60 as évek végén Zaia vármegye főjegyzője volt Mikor a bíróságokat a törvény- hozás szervezte, a sümegi járásbíróság vezetésével bízta meg a király. Innen a zalaegerszegi törvényszék elnöki székébe lépett elő, ebben a díszes állásban működött érek során át, mig nyugalomba vonulva, ukki birtokára vonult s gazdálkodott. Ha nyugalomba vonult is, nem vonult vissza a közélettől. Eleven munkásságot fejtett ki éveken át a sümegi járás és a vármegye közéletében, mint több bizottságnak és a vármegye törvényhatóságának és közigazgatási bizottságának tagja. Nagy műveltségű, irodalom pártoló, izig-vérig szinmagyar érzésű férfi volt. Néhány értékes cikket és tartalmas tárcát a megyebeli lapok számára is irt s a Qyömörey.család történetével is foglalkozott, Írva régi okiratok alapján a család krónikáját. Agg kort ért el: 82 éves korában halt meg. Igaz, mély tisztelet és részvét kiséri sirjába nemcsak a sümegi járás, hanem az egész vár. megye részéről is. — Özv. Hajgató Ferencné Horváth Alojzia, régi tekintélyes családnak nagyasszonya, meghalt 82 éves korában Zalaegerszegen. Legközelebbi gyászolói gyermekei: Hajgató Gyula, H. Hermin, (Novák Mihályné) és Hajgató József adóügyi fötisztviseló. — Nádasdi Aladár nyug. kúriai biró, törv. széki elnök és földbirtokos 55 éves korában Zalaegerszegen meghalt.
