Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-08-27 / 29. szám
XVII. év Zalaegerszeg, 1916. augusztus 27. 29. szám Egy Fél é Négy Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttér sora 1 K Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-u. 8. sz Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS Munkatársak : I \ LENGYEL FERENC, BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENEK HETENKÉNT EGYSZER Mikről nem szabad elfelejtkeznünk ? Nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi VöröS'Iíereszt-kórh ázról, a gimnáziumban elhelyezett osztályáról; nem szabad elfelejtkeznünk általában a hadsegélyző bizottság működéseiről és nem szabad elfelejtkeznünk nekünk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról: nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi hősök emlékéről. Eddigi gyűjtésünk 269 K 37 f. (Nem komoly cikk.) Tetszik tudni?... tetszik tudni . . . már például ha én volnék az ország, ha én volnék a nemzet, ha én volnék a vezér, s természetesen, ha szorulna a kapcza: hát akkor én kevesebb fogolyőrt tartanék, mint amennyi a fogoly; kevesebb embert tartanék a konyhán; s a tiszturaknak sem adnék egynek- egynek több „puczmájisztert“, csak egyet-egyet egynek, hogy a csizmáját kisuvikszolja, — hanem mindazokat az embereket rengeteg nagy tömegekben elküldeném a frontra. Természetesen nem vagyok olyan vad, azt kívánnom, azért menjenek oda, hogy lelövettessenek, avagy rabságba vitessenek; hanem azért, hogy a hazát, vagyis engemet védelmezve ellenálljanak az ellenségnek, esetleg nyomják vissza azt hatalmas erővel. S ha sokan, ha egyszerre mind oda tódulnának a konyhákból, ki puskával, ki piszkafával: biztosan hatalmas erővel visszanyomnák az ellenséget. S hogy miért nem történik ez igy? miért van az a sok fogólyőr? miért az a nagy konyhaszemélyzet? miért az a sok puczmajiszter; Annak sok- szerü és mégis egyszerű a magyarázata. Hát először is az, hogy nem szőrit a kapcza, másodszor, hogy én nem vagyok sem a nemzet, sem a haza; s legfóképen azért, mert én nem vagyok ennek a nem lévő lényemnek a parancsnoka. Borbély György. Bízni és hinni. Hallgatni kell . . . A toll szavakat keres, méltóakat ahhoz a küzdelemhez, melyet most küzdünk és ahhoz az átalakuláshoz, mely a harctéren történik. De a szavakat nem találja meg. Még minden forrongó állapotban van. Dőreség lenne lekicsinyelni vagy felfújni az eseményeket és megzengetni a csüggedés fuvoláját . . . Hallgatni kell ... És annak, ki meggondolatlanul beszélni akar, szinte jól esik a léleknek ez a belső szózata, mely türelemre, várakozásra, okos reményre int és elejét akarja venni annak, hogy most olyan eseményekről beszéljünk, melyek nem időszerűek, olyan mozzanatokra varrjunk hi met, melyek - holnap már léggé és köddé válhatnak. Most érik a történelem. Ilyen időben, mikor a tettek beszélnek és a harctéren „a vaskockák zuhannak“, nekünk itthoniaknak csak egy szerepünk van, az, hogy ne rohanjunk sejtéseinkkel, jóslásainkkal a jövendő elé . . : úgy is eljő az, aminek jönni keli. Igen, a harctéri tettek beszélnek; s a hősök, kik ezer halál közt küzdenek határaink biztonságáért, összeszoritott ajakkal hallgatnak; de mi itthon — beszélünk. Ne beszéljünk . . . Aki mégis szólni akart hallgasson el mostan; akinek kérése, panasza, kívánsága, ellenvetése van, az inkább ne szóljon és tegye el mindezeket a jövőre, jobb napokra, melyek elkövetkeznek biztosan, mert már el kell következniük. Hallgatni kell ... A hallgatás kényelmes köpeny. Eltakartatjuk benne és vele mindenünket, a fájdalmunkat és könnyeinket, de azokat a bo dog álmokat is, melyek nem rég még szivünket lázas dobogásba hoztak. A csüggedő szó épp oly bűn .ilyenkor, mint a nagyralátó szó. Ne kiáltsunk addig, mig biztosak nem vagyunk abban, hogy az álom máris valósággá tömörült, mig nem tudjuk, hogy az, amit annyian várunk, megpattanó szívvel, már nem szállhat el tőlünk, mar mienk a beteljesülés és az öröm. Virágos szavakkal szeretnénk beszélni. Virágokkal szeretnénk mindenki fájdalmát hűteni és simogatni, megértetni mindenkivel, hogy ezekben a percekben mennyire aranyat jelent a hallgatás s mennyire csak ezüst, nem is ezüst, csak bronz, és vas, nem is bronz és vas, csak papír a beszéd, vagy a fecsegés, vagy a halkufár-szájaskodás. Világok vajúdnak most és egy kis kártékony egérke szülessen csak belőle, egy veszedelmes rágcsáló, mely még a világbomlás kárát is megszerezné? Bűnös szórakozás az ityen beszélgetés, meg aztán nagyon-nagyon haszontalan is. * Hallgatni kell . . . A történelem felvonásközeiben váltig beszélgethetünk. Mert e kétéves háborúnak voltak hosszu-hosszu felvonásközei is. Akkor az emberiség a történelem színházában kijött és a foyer-ben meghányta-vetette, hogy mi történt benn, a színházban. Látta a cselszövőket és a pusztulásra ítélt becsületet, a veszni hagyott, de el nem vesző ártatlanságot s a bajszerzőt, görbe, ördögi szemöldökkel. Most azonban az utolsó, izgalmas jelenetek játszódnak ebben a nagy-nagy ember-szinházban. Olyan csend szokott lenni ilyenkor, hogy a légy rebbenését, a hős lehelletét is meg lehet hallani. Pisszegnek is arra, aki megzavarja a csendet. Az a fontos, hogy ott fönn a deszkákon mi történik. Van a drámában egy pont, mikor a bukásra megérett bűn — úgy látszik — még kikerülheti sorsát és — úgy látszik — minden ellenkezőképpen történik, mint ahogy vártuk. Ez a peripetia. Mi is ennek vagyunk tanúi. Ne tartsatok tőle, a bűn elbukik. De ne zavarjátok e nagy-nagy színház csendjét, ti, kik a nézőtéren ültök. Hallgatni kell ... A páholyokban, a zsöllyékben, az állóhelyen és fönn a kakasülőn is. Majd a függöny le- gördülése után vitatkozzatok, ' hogy mit láttatok és akkor tapsoljatok annak, aki győzött, az igazságnak s akkor örüljetek azon, hogy a világtörténelmi intrikus a színpadra esett, megalázva es tehetetlenül. Addig azonban mindenkinek kötelessége: hallgatni... várni... és hinni . . . HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. 7?? Az 1877—1866 években született népfölkelők .bemutató szemléje Zalaegerszegen 1916. évi augusztus hó 29-én délelőtt 8 órától kezdődőleg a központi ovoda földszinti helyiségeiben fog megtartatni. Erre az illető népfölkelőket azzal hivom meg, hogy mindenki tisztán öltözködve, pontosan megjelenni köteles. Aki későn jelentkezik, vagy elmarad, meg fog bűntetteim. Külön meghívót senki sem kap. Az előző szemlelapok elhozandók. Dr. Keresztury sk. h. polgármester.
