Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-05-07 / 15. szám
1916. május 7. MAGYAR PAIZS 3 A fémtárgyakról még a múlt évben volt szó, hogy esetleg szükségesek lesznek a hadicélokra. Eddig azonban csak önkéntesen adogattak be egy-egy nélkülözhető gyertyatartót, mozsarat stb. Úgy látszik, nem szükséges a sürgősség, mert ez önként összehordott tárgyakat is még csak most veszik számba a szolgabiróságok területein s a hivatalos lap szerint julius 31-ig van meghosszabbítva a fémtárgyak beszállításának az ideje. A Mollináry-baka — meg a göngyölt héring. — Egyik egerszegi jóismerősünk, munkatársunk Írja a harctérről: Egy idő óta több szokatlan parancsot kaptunk. Sejtettük, hogy a hadvezetőség valami igen fontos reformot tervez. Be kellett számolnunk róla, nem unják-e meg a bakák a gulyást, nem kivánnának-e valami változtatást az ellátáson? Meg kellett kérdezni az embereket, mit akarnának inkább vacsorára: 2 drb. göngyölt héringet, vagy százötven gramm szalonnát? Hosszú jelentések mentek föl, amikből részben az sült ki, hogy a bakák a göngyölt héringet nem ismerik, részben pedig, hogy nem is akarják megismerni. De mivel a sózott hal nagyon jó, főleg olcsó és kitünően szállítható eledel, meg kellett próbálni a népszerűsítését. Tegnap este minden ember kapott két darabot. Nagy lelki fölindulást váltott ki a dolog. Voltak, akik még mietőtt meg találták volna kóstolni, spátnit fogtak és elásták, mert hát: „Nézni sem jó az ilyen hüllőféle állatot, még gyertyavilágnál sem“. Akadtak vállalkozóbb szelleműek is. Ezek elhatározták, hogy megeszik, csak azt nem tudták, hogy hogyan fogjanak hozzá. Erősen eltértek a vélemények: „Sajkában kell fölmelegiteni“. — „Parázson kell kisütni, mint a szalonnát“. — „Meg kellene főzni“. — „Csak meg kell jól sózni, paprikázni, azután kész is már“. Megpróbálták mindegyik módon, de a végén csak a spátnival intézték el. Másnap feltűnően sok volt a maródi. — „Mi baj fiam?“ — Kérdi az orvos az egyik nagybajuszu magyart. Keserves képpel csak annyit felelt: — „A rusznyi.. .“ — „Hát hányat evett kend?“ — „Egyet sem — jelentem alássan — csak megkóstoltam, de elég volna annak még a szaga is“. Pedig ez az ember a Kárpátokban zsákban szállított megfagyott gulyást menázsi- zott, porrá törődött fél sajka kenyeret kapott hozzá és viz helyett jeget meg havat szopogatott rája. Néha csak másod-harmadnaponként. Nem is hiszem, hogy mostanában megint kapunk göngyölt héringet. Mi tagadás, nem nagy sikere volt. Az idei tengeri és a hüvelyesek maximális ára. A földművelésügyi miniszter megállapította az 1916. évi termésből származó tengeri, bab, borsó és lencse maximális árát. A tengeriért követelhető legmagasabb ár (a minőség és a szállítási idő figyelembe vételével) csöves állapotban métermázsánként 22 kor. 50 fillér és 31 kor. 45 fill, közt, morzsolt állapotban 30—37 korona közt váltakozik. A bab maximális ára 100 kg-ként *56 korona, a borsóé és lencséé 66 korona. Tilos az 1916. évi termésből származó tengeri, bab, borsó és lencsekészleteket az előző évekből maradt terményekkel összekeverve forgalomba hozni. A vásárok korlátozása. Nagyfontosságu szaktanácskozás volt a múlt héten a kereskedelmi minisztériumban, hogy a háborús időszak alatt megtartsák-e a mostani vásárok számát vagy nem? Az összes jelenvolt szakképviselők kijelentették, hogy az állatvásárokat feltétlenül meg kell tartani. A kirakodó vásárokat és a heti vásárokat pedig szintén nem lehet korlátozni, amennyiben ezek a vásárok a nép közszükségletének kielégítésére szolgálnak. Kik kapják az első polgári érdemrendeket. Hirt adtunk már arról, hogy a király a háborúban szerzett polgári érdemek jutalmazására uj érdemrendet alapított. Az uj érdemrenddel való kitüntetés első csoportja legközelebb már napvilágot is lát. Tömeges kitüntetések várhatók természetesen a bankvilágban ; a hadikölcsönökkel és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teendőkkel megbízott aláírási helyek gyanánt kijelölt nagy intézetek hadikölcsön osztályfőnökei és az egyes fióktelepek vezetői kapnak ordókat. A vasárnapi munkaszünet módosítása. Nemrég jelent meg a belügyminiszter rendeleté, mely a vasárnapi munkaszünetre teljesen a háború előtti állapotnak megfelelően visszaállitotta. Minap a belügyminiszter akkép módosította a vasárnapi munkaszünetről szóló rendeletet, hogy tekintettel az enyhe tél miatt következett jéghiányra, az élelmiszerüzletek vasárnaponkint és általában a munkaszüneti napokon délután 6 órától este 9-ig nyitva lehessenek. A szabad tengeri vásárlás kiterjesztése Zalavármegyére. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy Zala vármegyében nemcsak a Haditermény Rt. vagy ennek bizományosai, hanem saját gazdasága részére takarmányozási, hizlalási és háztartási célokra mindenki közvetlenül a termelőtől, ennek szabad rendelkezése alatt álló készletéből más is vásárolhasson kukoricát. A balatoni hajóforgalom csökkentése. A Balatontavi Részvénytársaság ember- és anyaghiány következtében csökkenti hajó- forgalmát. Azzal a kéréssel fordult Zala vármegye törvényhatóságához, járuljon hozzá, hogy a folyó évben hajói kivételesen csak julius 15 és szeptember 15-ike között bonyolítsák le a forgalmat a Balatonon. Tekintettel arra, hogy a háború miatt a gőzhajózási társaság anyagi veszteségeket szenved, a megye állandó választmánya azt javasolta, hogy a kérelmet teljesítsék, amihez a bizottság egyhangúlag hozzájárult. Zalavármegye a tüdővészesek hazája. A statisztikai hivatal legújabb kiadványa most számol be arról, hogy az 1913. év folyamán a tüdővész milyen pusztítást végzett az országban. Ebből a kimutatásból az tűnik ki, hogy Zalavármegye a tuberkulózis fekete listáján első megyéje a Dunántúlnak és harmadik az egész országban. A gyászos statisztika számszerűleg tünteti fel, hogy az egyes dunántúli megyékben hány ember pusztult el tuberkulózisban. Zalavármegyében 1394 haláleset volt, — a legtöbb a dunántúli megyék között, tehát megyénk ebben vezet. Szomorú nevezetesség, siralmas elsőség. A háborús pótlékot nem lehet lefoglalni. A hivatalos lap rendeletet közöl arról, hogy a közszolgálatban vagy magánalkalmaztatásban lévő egyének járandóságának azt a részét, amelyet a háború következtében a rendes járandóságokon felül bárminő elnevezés alatt élveznek, semmi körülmények között sem lehet végrehajtás alá vonnni. Az idei husvét nélkülözte a gyermekek legnagyobb örömét, a piros tojást. Erről irt szép verset Benedek Elek a Jó Pajtás legújabb, április 23-iki számába. Sebök Zsig- mond és Benedek Elek képes gyermeklapjának e számába verset írtak még Lévay József és Feleki Sándor, Sebök Zsigmond folytatja Dörmögö Dömötör kalandjait az olasz harctéren, Jesszi cim alatt kedves elbeszélést közöl. Zöldi Márton stb. Termeljünk hüvelyes veteményeket. Az idén nagy gondot kell fordítanunk a hüvelyes veteményekre. Bab, borsó, zölden szárazon egyaránt kitűnő táplálék. Nagy előnyük, hogy már korán, aratás előtt kerülhetnek piacra, amikor minden fogytán lesz. Lehetőleg már korán vesszüuk mindkét hüve lyesből és sokat. Városok és ezek közelében, főkép ahol sok sebesült katona van, na- gyaon kapós lesz, mint főzelék. A babnak háború után nagy ára lesz, mert a hosszú ideig fegyverben álló katonaság részére sok kell, azonkívül a magas gabona és húsárak miatt a városban is nagyobb lesz a hüvelyes vetemények fogyasztása. Kertben, burgonyaföldek szélén, kukorica között, területeken is sok-sok babot termeljünk. Kapásnövények közül kukoricát és burgonyát legalább is annyit termeljünk, mint békés időben. Igyekezzünk sok korai burgonyával minél előbb a piacra jutni. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK, ▼ ¥ v Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén tartózkodó és beoltásra kötelesek védhimlőoltását a városi tiszti orvos következőleg fogja foganatósitani: 1. Az oltás helyéül a belvárosi ovoda egyik helyisége jelöltetik ki, ahova az iskolába nem járó s egy éven aluli beoltandó gyermekek f. évi április 30- tól kezdve minden szombaton délután 2 órára megidéztetnek. Az ujraoltások az állami elemi iskolában 1916. évi április hó 29-én kezdődnek és folytatódnak, amig az ösz- szes tankötelesek beoltása meg nem történik. 2. A város területén tartózkodó valamely iskolába nem járó 10—12 éves gyermekek, valamint a város területére érkezett ujraoltásukat igazolni nem tudó iparos- és kereskedőtanoncok 1916. évi április 29-én délután 2 órakor kötelesek a központi állami elemi iskolában megjelenni. Figyelmeztetem az összes beoltásra köteleseket, illetve azok szülőit vagy gyámjait, hogy a felhívásnak pontosan eleget tegyenek, mert mulasztás esetén ellenük a törvény szigora fog alkalmaztatni. Zalaegerszeg, 1916 április 15-én. Dr. Keresztury sk. h. polgármester. 1476 —1916. tk. szám. Hirdetmény. A zalaegerszegi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Dunántúli H.-é. Vasút zalalövő—zalaegerszegi és pótlólag Csáktornya—ukki vonalai, valamint pótlólag a körmend—zalalövő— muraszombati h.-é. vasútvonalhoz az alább megnevezett községek határában kisajátított birtokterületekről elkészített összeírás, térkép és egyéni kimutatás hitelesítésére a következő határnapok tűzettek ki, úgymint: Zalaegerszeg és Óla községekre nézve 1916. évi május hó 17. napjának délelőtti 9 órája Zalaegerszeg vasúti állomásra. Bonczodfölde, Felsőbagod, Alsóbagod, Apátfa, Teskánd, Andrásbida és Vorhota községekre nézve 1916. évi május hó 18. napjának délelőtti 9. órája Zalaegerszeg vasúti állomásra. Budafa, Zalacséb és Zalaszentgyörgy községekre nézve 1916. évi május ho 19. napjának délelőtti 10. órája Zalaszentgyörgy vasúti állomásra. Zalamindszent, Zalalövő és Zalapataka községekre nézve 1916. évi május hó 20. napjának délelőtti 10. órája Zalaszentgyörgy vasúti állomásra. Értesíti az érdekelteket, hogy azok, kiknek a kisajátítás, térfogat, valamint a birtok- összeirásokba bevezetett szolgalmak vágj' jogosultságok ellen kifogásaik vannak, erre vonatkozó észrevételeiket a fentebbi határnapon a hitelesítő bizottságnak előterjeszthetik. Azokat pedig, kiknek a kisajátított területekért járó s az egyéni kimutatásban kitüntetett kártalanítási vagy kisajátítási összeg
