Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)

1916-03-19 / 10. szám

1916. március 19. MAGYAR PAJZS 3 óráig a városházán II. emelet 9. ajtó alatt jelenjenek meg. Zalaegerszeg, 1916 március 10-én. Dr, Keresztury sk. h. polgármester. A m. kir. minisztériumnak 491—916. M. E. számú rendelete. alapján ezennel közzéteszem, hogy a szárított répaszeletnek, tengericsutká­nak és az ebből előállított mindennemű őrle­ménynek vasúton, hajón vagy gépkocsin tör­ténő szállításához a rendőrkapitányi hivatal által kiállított szállítási igazolvány szükséges. Zalaegerszeg, 1916 március 7. Zilahy sk. rendőrkapitány. HETI HÍREK. V V V Kanonoki beiktatások. A vasvár—szom­bathelyi székeskáptalan uj tagjainak beiktatása március 6-án délelőtt 9 órakor ment végbe. Ez alkalommal beiktatták Tauber Sándor dr. c. prépostot a pápócai perjelségre és a zala­egerszegi főesperességre. A hatodik kanonoki székbe s az alsólendvai főesperességre. Boda János dr. t. kanonokot iktatták be. Ezután beiktatták még a két uj tiszteletbeli kanonokot: Rosenblüh Antal táplánfaszentlőrinci esperes­plébánost és Strausz Flórián alsólendvai esperes-plébánost. Gyiijísünk a Csány-szoborra! N. N. Zalaegerszeg . — K 50 í. Mai gyűjtésűnk . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori 42074 K 87 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42075 K 37 f. Uj apát. A király a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére Rosos István veszprémi székesegyházi kanonok, egyház- megyei főtanfelügyelőnek a zárni címzetes apátságot adományozta. Egy kitűnő papot ért e kitüntetés. A lap előfizetőit kérjük, hogy április ele­jén küldjék be a második évnegyedre járó 1 korona előfizetést a Magyar Paizsra. Egy­úttal természetesen azokhoz is szólunk, akik esetleg hátralékban vannak a január—március első évnegyeddel s esetleg az elmúlt évivel is. A kávéházakban is, természetesen minden mulatóhelyen, kocsmákban stb., csütörtök óta éjfél után 1 órakor záró óra van, belügy­miniszteri rendelettel. Nemes ellenfél. — Magyar lovagiasság. Nemcsak a magasabb körökben van meg ez az erény, hanem megvan a középosztályban, sőt többször az alsóbbrendüek között is. A középértelmiség igazi dereka a magyar jelleg­zetességnek. Itt van az igazi magyar erény. Az iparosvilágból fölemlítünk egy esetet. Névre nincs szükség. Az elv a fő. Egy ma­gyar iparos visszavonta hirdetését a hírlap­ból, mert a versenyző műhelynek a feje hadbavonult s nem akarja fölhasználni az alkalmat, hogy a vezető nélküli vállalkozást túlszárnyalja. Hozzátartozóinak is meghagyta, hogy ellenfelének a rovására ne igyekezze­nek u.-n. kundschafftokat szerezni. Rövidesen ennyi a történet; de igen jellemző esete ez a magyar lovagiasságnak. A háborúnak némelyik részén csendesség van, másik részén farkasszemet néznek egy­mással, harmadik részén dúl a véres küzde­lem. Ezekben a napokban a legkeletibb s a legnyugatibb mezőn öldökölnek: a Fekete­tengertől keletre Ázsiában az oroszok meg­nyomták egy kissé a török hadat s Erzerumot, az örmény fővárostel is foglalták; nyugaton a németek erősen nyomják Verdun mellett ágyúikkal a franciákat. A világ szeme azon­ban a kettő közül most Verdunön van. Ez sokkal inkább döntőbb, mint Erzerum. Mind­ezeknél pedig sokkal döntőbb lehetne s lesz is talán a Dünkirchen és kaiéi parti erődök körül vívandó csata, szemben Angliával, amely mezőről most még nincs nagy moz­golódás1! hir. Erzerum és Verdun egy óriási ovális területnek keleti és nyugati csúcs­pontja. Ezeken kívül a kerületen még öt nagy csomópont van. Sok katona nyüzsög északon Riga körül, ahol Hindenburg van: németek és oroszok. Ugyancsak nagyon so­kan vannak Besszarabia körül is: magyarok és oroszok. Az ellenség itt van legközelebb Magyarországhoz. Igen kevés, ha egy milliót mondunk délen Szaloniki körül: magyarok, osztrákok és bolgárok szemben az angol, francia, olasz, szerb, montenegrói stb. entente- csapatokkal. Olaszország és Ausztria határán magyarok és osztrákok állanak kezdettől máig védelmi állapotban. A hetedik csomó­pont az említett Kaié és Dünkirchen vidéke. A harcmezőket azonban a nagy oválisnak nemcsak ez a hét csomópontja teszi. Ha a csomópontokat összekötjük, a nagy ovális kerület kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem egészen tüzvonal. Szalonikira nézve mi laikusok ott vártunk nagyocska döntő fordulatot, de később kisült, hogy az ellen­ség ott csak kancsalitó mozdulatot tett, más­képen csalóka mozdulatot, hogy ezalatt nyomja meg hadával Verdunnél a németet. A németek ezt észrevették, megelőzték s most ők nyomulnak Verdimnek, mely város Bel- forttal együtt egyik legerősebben megépített város a világon. De a német ágyuk nem ismerik a tréfát. Sőt Isten tudja, hogy Verdun is nem lesz-é Kaiénak Szalonikija. Avagy talán csak Páris után következik Kaié. A jövőben majd megtudjuk. Mikor újra , . . Mikor újra fakad a rügy S visszajön a kikelet. És a tavasz szent varázsa Ott súg majd a táj felett. S ha majd minden apró virág Csókot hint a lelkemre, Oh akkor majd én édesem Jöjj él vissza szivemre. Nem kérdezem, hogy mi vitt el, Hisz visszahoz a kikelet. Csak azt tedd meg, úgy mint akkor, Gyógyítsd meg a lelkemet, Barna szemed csillagpárja S a tavasznak szent varázsa Adja vissza régi, régi hitemet . . . Gerencsér Anna. A muszka cár szorgalmasabban olvassa a magyar lapokat, főleg a Magyar Paizst, mint a magyar vasúti és postaigazgatóságok és mint a tejárusitók, tejesasszonyok s mint a tejhamisitást ellenőrző hatóságok. Ezt nem tréfából mondom. Nem merem közölni nyil­vánosan, hogy a pozvai legényt bevették katonának, — attól tartok, hogy a muszka cár ezt olvasva, ebből következtet a magyar hadak állásáról s igy árulója lennék ügyünk­nek. Bezzeg nem kel! tartanom attól, hogy a vasúti s postaigazgatók s a tejkezelők és hatóságok tudomást szereznek a hírlapi cik­kekről. Sohasem olvasták azt a panaszt, hogy levelek-csomagok nyolc nap múlva érkeznek meg; sem azt nem olvassák s ennél fogva a fülüket sem mozdítják azokra a hírlapi cik­kekre, hogy a tejesek, mint a billiárd-posztó színe, olyan zöld és kék tejet hordanak a házakhoz. Nem lehet attól félni, hogy a hatóság valamiképen ezt orvosolja. Bezzeg olvassa a Magyar Paizst a muszka cár. Stampay ének- és imakönyve háborús énekekkel és imával bővítve, csinos kötésben (256 old.) 50 fill., vászonban 70. fill., bőr­kötésben 4 kor. A kötött kotta is 50 fill. Tízre egy ingyen jár. A jövő kiadás egy Ívvel elesett hősökért való énekekkel és vesperák- kal ismét bővítve lesz. Szives hozzászólások kéretnek. Köbölkút, Esztergom m. Szigorúság a piacon. Bogár Mihályné hottói lakos a február 29 én megtartott heti piacon a tojást maximális áron felül árusí­totta. Amikor a rendőr emiatt őt figyelmez­tette, nagy lármát csapott, a rendőrt és a hatóságot szidalmazta és amikor emiatt a rendőrségre akarták kisérni, a szolgálatát teljesítő rendőrt arculütötte. Hatóság elleni erőszak büntette címén indult meg ellene az eljárás. Kihallgatása után a rendőrség letar­tóztatta és átadta a kir. ügyészségnek. Hadibiztositás. Megközelítőleg sem számít­ható ki azon teher, amely az államra, a tár­sadalomra, a községekre fog nehezedni a hadiárvák fölnevelése, a kenyérkeresőjüktől megfosztott családok megmentése végett. E teher megkönnyítésére és elviselhetőségére az Auguszta-gyorssegélyalap, amely már eddig is minden lehetőt megtett a háboru- sujtotta családok támogatására, országszerte szervezi a hadibiztositást, mely rendkívüli mérsékelt dij és kedvező feltételek mellett módot nyújt a hadbavonultak családjainak, hogy a bekövetkezhető szomorú esetre azok mentve legyenek az anyagi tönkrejutástól. A hadbavonult harcost önmaga, vagy családja biztosíthatja, csakis ezek részére megállapított következő feltételek mellett: 1. A hadibizto- sitásnak orvosi vizsgálatra nincs szüksége, ennélfogva a már hadbavonult katonát is bejelentheti biztositásra a család, a munka­adó vagy a község. 2. A biztosítás a bejelen­tésnek és a dij egyidejű lefizetésének napján kezdődik és egy évig érvényes. A biztosítási összeg a biztosítottnak ezen egy éven belüli halála esetén azonnal kifizettetik, akár a háborúban esett el a biztosított, akár sebe­sülés vagy betegség folytán, akár pedig fog­ságban vagy hazatérése után hal meg. 3. A biztosítási összeg a bejelentés alkalmával pontosan és változhatatlanul megállapittatik. Minden család az első perctől fogva tisztán és világosan tudja, hogy a bekövetkezhető szomorú esetben milyen összeget kap kézhez azonnal biztosított halála után. A biztosított összegből levonás nem történhetik és a díj­fizetés összege sem emelhető utólag. 4. A díj­összeg hivatásos katonák és (a 12 évi szol­gálati kötelezettség alatt álló) tartalékosok biztosításáért a biztosított összeg 7 százalé­kát, katonaorvosok és egészségügyi, valamint train-csapatokhoz tartozó katonák biztosítá­sáért 5 és fél százalékot és mindennemű nép- fölkelők, tehát a háború kézdete óta besoro­zottak és behivottak biztosításáért is 4 és fél százalékot tesz ki. E díjon kívül semmiféle mellékilletéket fizetni nem kell; a törvényes bélyegilletéket a társaság viseli. 5. Ha egy év múlva, amikor a biztosítás letelik, a hábo­rúnak még nincs vége, szabadságában áll a biztosítottnak a hadibiztositást ugyanezen feltételek mellett még egy evre meghosszab­bítani és ez a joga akkor is fennáll, ha az első év lejártakor súlyos beteg vagy sebe­sült. 6. A háború után minden szerencsésen hazatért biztosítottnak módjában fog állani, hogy hadibiztositását rendes életbiztosítássá változtassa és ha ezt megteszi, akkor a hadi- biztositásért befizetett dij fele visszatérül oly- képen, hogy egyenlő részletekben levonódik a rendes biztosítás egész tartamán át fizetendő dijakból. — Más megyékben is sok helyen működik helyi szervezet a hadibiztositás fel­vételére, mindenki részére azonban a szük­séges felvilágosításokat készséggel nyújtja az Auguszta-gyorssegélyalap Budapesten, V., Vilmos császár-ut 72. Egy holttestet találtak egy reggel a villanygyár melletti járdán. Josefert Ignác nevű fiatal könyvkereskedő volt, aki hajnalban ott szivenlőtte magát, valószínűleg szerelmi csalódásában. Hadi hir. Tudósítónk értesít bennünket: Athénből Genfen át jelentik a Rotterdamischer Courrantnak, hogy a görögországi orosz nagykövet attachejának közlése szerint a Novoje Vremja és Rjecs Írja, hogy a New- York Herald a Timesnek az Adenerulból és Naintyéből kiollózott cikkét hallomásilag közli, melyet a Petit Párisién munkatársa egyik barátja utján Malta szigetén át a Rómában nyert informatiói alapján közöl olvasóival: „Clemenceau a francia hadügyi bizottságban közölte Briand miniszterelnöknek a levelét, amelyben a miniszterelnök kijelenti, hogy Olaszországnak a közös hadvezetéshez való hozzájárulása tekintetében Rómában elért eredmény tárgyában intézendő interpellációra egyelőre nem akar válaszolni és kéri, hogy halassza az interpellációt későbbi időre“. Eltűnt katonák nyomozása. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium, a magy. kir. hon­védelmi minisztérium és a Magyar Vörös Kereszt Egylet hozzájárulásával és támoga­tásával a budapesti „Tudósitó Iroda“ múlt évi december óta „Katonanyomozó-Jegyzék“

Next

/
Thumbnails
Contents