Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-01-09 / 1. szám
1916, január 6. MAGYAR PAIZS 3 HETI HÍREK. ???' Gyiijísünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 f. Mai gyűjtésűnk . . . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori 40451 K 43 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40451 K 93 f. A Kaíholikns Legényegyletnek jól sikerült estélyén az előadott két színdarab előadására Steganecz Gyula tagtárs tanította a tagokat s nem, amint előbb hallottuk, Balaton, aki különben általános vezetője szokott lenni mindennemű szinielőadásnak. A tej, a tej, a tej! Mi van a tejjel ? Hát semmi. Kávénénikék isszák tovább is rendesen. A gyermekek is, mig valamelyik néni vagy gyermek hasfájást kap; és mért ne kaphatna tífuszt is? Nem olyan nehéz dolog az. A múltkor felsorolta egyik cikkünk, hányféle módon drágulhat meg a tej. A közönség tovább panaszol, hogy a tejesek bizony vizezik a tejet, sőt egyik-másik útközben összevásárol különféle tejeket, meg- bőviti, egy házzal idébb jön s eladja drágábban; mért ne kereskednék ő is a szabadkereskedelem hazájában. Hát ezek csak szórványos panaszok s ezek sem hivatalosan bebizonyított bűnök, csak gyanitások s egyes állítások. Hanem komoly dolog lehetne belőle. S jó volna igazán ha komolyan vennék, akiket illet: rendőrségek, hatóságok, orvosok, még mielőtt Tragikussá válhatnék. Kár, hogy ilyennel nem foglalkoznak a hatóságok. Nézzük csak. A tejet megvizezi a tejes. Ez már csak bizonyos. Ha valaki látott kék tejet, akkor látott vizezett tejet. Csakhogy ez még nem olyan nagy baj. Megihatjuk mi a vizet is. Kutyabajunk sem lesz tőle. De ha a tejes uton- utfélen valami büdös mocsárvizet tesz bele akkor könnyen tifuszbetegséget is kaphatunk. Nosza akkor lesz hadd el hadd! Minden ember ügyeljen a tisztaságra! Szigorú büntetés minden piszokért! Egy eldobott papírdarab már szemét, a szemét piszok, a piszok kolerát és tífuszt okoz. Szigorú büntetés a papírdarab miatt. De hol van akkor már a tejjel lenyelt piszok-viz? Bizony jó volna, ha a hatóságok legalább közben-közben rendeztetnének egy-egy meglepő vizsgálatot. Szelíden figyelmeztető ember mondja ezt. Petroleom árát leszállították kilogrammonként 60 fillérre, literenkint 50 fillérre. Örömmel adjuk ezt tudtuk A Tarnay estélyre fölhívjuk a közönség figyelmét. E müvészestély főintézője dr. Balás Béla főispán ur, s a megyei rokkantak javát célozza a Tarnay estély. Weisz Ottó hadnagy, aki Zalaegerszegi gimnáziumunknak volt a diákja, kezdettől fogva van a harcban, még pedig, hogy derék működéssel harcol az északi tüz- vonalban az oroszokkal szemben, kitűnik abból, hogy a fiatal hadnagy most az arany érdemrendet kapta jutalmul az érdemszalaggal együtt. Özv. Apáti Lászlóné férje halála alkalmával koszorumegváltás címén a zalamegyei hadirokkantak javára 40 koronát adott át szerkesztőségünkbe, melyet mi átadunk dr. Balás Béla főispán urnák, aki az élén áll a megyei rokkantak ügyének. Gyanús a villanyvilágítás. Gyanús az óraszerkezeteknek a jó járása. Itt is, ott is panaszkodnak a fogyasztók, hogy egyik hónapban többet kell fizetni, mint a másikban. Közepes fogyasztásnál októberre kellett fizetni 11 koronát, de már novemberre 22 koronát. Igaz, hogy novemberben már hosszabbak az éjjelek, mint októberben s az is igaz, hogy novemberben 2 fllérrel drágább az óra. De kétannyira még sem mehet. Ha egy háznál volna ez a baj, akkor ez még nem volna tanúság, de több háznál is meg volt ez a rendetlenség. Azt kell gyanítani, hogy az óramutató ugrik. Csakhogy ne ugordjék ám. Akik hivatva vannak a felügyeletre, azok ügyeljenek arra. A közönséget nem lehet arról meggyőzni, hogy az óramutató minden körülmények között biztosan jó, mert a közönség látja, hogy a villany egyszer elalszik magától, máskor meggyül magától. Ha ez a szabálytalanság megtörténhetik, akkor az is megtörténhetik, hogy az óramutató ugrik. Jó lesz tehát, ha, akiknek kötelességük, ráügyelnek a dologra, mert senkinek sincs kedve ingyen fizetni ebben a drága világban. — Bolond Johann megy, megy a világban. Le a völgynek, föl a hegyre, csak megy. Fárad, fázik, izzad; de ugyanannyit vigadozik is. Sir és nevet s tovább rohan. Ám különös! Mikor a meredek, kőszirtes hegyeket mássza, „tüske, tövis tépi; vad venyige vérzi“, amint Arany János mondaná, sós izzadtság folyik a szemébe s fáradt tüdőjéből zihál a lélekzet: Bolond Johann ilyenkor édeseket kacag és boldog. Mit kacagsz bolond Johann, ebben a kínos állapotodban? Hiszen rostának sem jó a bőröd, úgy el vagy fáradva! Igen ám, feleli bolond Johann, de nemsokára itt a csúcsa a hegynek, azután a lejtő következik, milyen boldog leszek akkor! Milyen könnyű ott lefelé menni! Igazad van bolond Johann, hát csak kacagj. Es bolond Johann nyugodt testtel, kényelmesen ereszkedik lefelé a túlsó oldalon, miközben sir és erősen gondolkodik. Mit sirsz bolond Johann? Hiszen jó dolgod van. Fáradt sem vagy; árnyas, gyepes lejtőn ereszkedel, még csak nem is mégy; tündérek lengetnek lefelé. Igen ám! feleli bolond Johann! most jó dolgom van, de következik ott túl a hegy; én már arra gondolok, mert tovább látok az orromnál. Gyűjtöm is rá az erőmet. És bolond Johann szépen megjárta a világot. Aki a fáradtságok közepette sir, az nehezen jut fel a csúcsra; s aki a lejtőn ujjongva ugrál, az meg sem tudja mászni a következő hegyet. Aki előre gondol és készül a következhetőkre, az diadalmas- kodhatik majd. Ki fog győzni? Aki a bolond Johann filozófiáját követi. Az erős lábikra, a széles mellkasban levő kitartó tüdő és a nem nyegle okosság fog győzni. B. Gy. A tordai Tantalusok. Sok nevezetessége van Tordának. Sőt gazdagsága is. Van rizling bora, pogácsája, tordai pecsenyéje, malaca, sóbányája, sós fürdője, Torda- hasadékja, cellulos gyára, sörgyára, Aranyos vize stb. Legújabban a viiágcsodás földgáz is füstölög neki — de ez épen a baj, hogy csak az orra alá. Ott van Kis és Nagysármás nem sok kilométerre tőle. A mesés földgázt értékesíteni akarják a tordaiak. Alakultak földgáztársaságok, mert ilyen kettő is van már. Megcsinálták a vezetékeket ezek a társaságok, Sármástól Tordáig, sőt a városon is keresztül, amint a hírlap Írja, az emberek lába alatt, hogy átjusson a földgáz a túlsó szélen levő cellulóz gyárnak és a Menden Lázár sörgyárának. A lakosok is szeretnék használni a gázt fűtésre, világításra félfillérért, vagy egész fillérért, s csak egy kis csapot kellene megkanyaritani; igen ám, de a földgáztársaságok azt nem teszik meg, holott erre' a célra állottak össze, a lakosság javára. Az ám! házaik fundementumai mellett futnak végik lábuk alatt a vezető csövek, ömlik-ömlik a gáz, de ők nem hajolhatnak le utána, épen úgy, mint hajdanta Tantalus isten nyakig a vízben soha egy korty vizet nem ihatott. Ilyen a magyar tudomány s a magyar kincs. Boldogok a tordaiak, van nekik földgázuk, lábbal tiporják ,.. Az Apolló-szinházban szép nagy közönség gyűlt össze a múlt pénteken egy elég jó darabnak a megnézésére, melynek éjféli találkozás a cime; még inkább pedig azért volt a nagy közönség, mert Holczer Margit kisasszony énekelt közbe-közbe alkalmi dalokat. Az éjféli találkozás tragikus história s igen jól szerkesztett mű a tiszta történetre nézve, de nem lehet elhallgatni azt a bolond észjárást, ami a szerzőt meglepte, amikor az Alföldnek kellős közepében szerepelteti a betyárokat s egy félórai kirándulásra elviszi egyiket a Tordai-hasadékba, hogy ott pusztítsa el a feleségét. A gazdag ember... A gazdag ember különös ember, ha nincs hozzá kellő fel- világosultsága. A zalaegerszegi Óla nevű külvárosban van egy gazdag ember, van több is, de különösen egyik, akinek százezer korona értékű vagyona is van. Nem mondhatni róla, hogy hanyag, még kevésbé, hogy tékozló. Hiszen épen azért gazdag, mert szorgalmas, munkás ember s amint szokták mondani: a fogához veri a garast. Mégis megtörtént vele, hogy learatott gabonája künn maradt garmadában a határon s ott rothad és pusztul. Igaz, hogy kevés a munkaerő. De már azt a drága kincset öreg Hajdú uram az ősztől fogva egymagára egyesegyedül is apránként behordhatta volna. Nem tette. Talán azért, hogy ne re- quirálhassák. Talán azt hitte, hogy a re- quirálás ingyen való elvevés ? Ilyen időben, aki magának kárt csinál, nemcsak magának csinál kárt, hanem a köznek, az országnak. Helyesen cselekedte tehát a városi gazda, hogy e nagy tékozlásért az ólai gazdag embert följelentette a városi hatóságnak. A „Vasárnapi Újság“ decemberi számai pompás harctéri képeket közölnek összes harctereinkről, — csupa érdekes uj felvétel, melyek elevenen, szemléletesen mutatják be a harctéren és a harctér mögött folyó életet. Szépirodalmi olvasmányok: Ábrányi Emil verse, Laczkó Géza és Kuprin regénye, Szőlősi Zsigmond tárcacikke. Egyéb közlemények: Van Dick pompás karácsonyi képe s a rendes heti rovatok: a háború napjai, irodalom és művészet, sakkjáték, halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világ- krónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában, Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Pártoljuk a Vörös-Kereszt Egyesületet! Gyász-köszönet. Felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmával fogadják mindazok hálás köszönetünket, akik részvétükkel mély gyászunkat enyhítették. Zalaegerszeg. A gyászoló Apáti-család.
