Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)

1916-11-26 / 40. szám

2 MAGYAR PAIZS 1916. november 26. több mint bizonyos, az volt a célja, hogy. minden fogyasztó beszerezhesse a szükségletét, közvetlen a termelőtől anélkül, kogy közvetítőre kellene szo­rulnia. Ez azonban talán egyetlen he­lyen sem volt lehetséges, mert újab­ban az a divat, hogy maguk a rnu- nicipiurpok. is szives örömest vállal­ják a közvetítő szerepet, hiszen eb­ből terem a legtöbb protekciós em­bernek a háborús napidíj. Csak itt látszik meg az, mennyire ig za volt a gazdaközönségnek,- ami­kor évek hosszú sora óta sürgeti, hogy a közigazgatásnál nem a leg­főbb kellék a bőséges jogászi isme­ret, vagy az aktagyártáshoz való te­hetség. Mindezékné! jóval többet ér a szociális éézék, a gazdasági tudás. Ha a jegyzők különben elég homá­lyosan megkonstruált kormányrende­leteket szociális és gazdasági érzés­sel tanulmányozzák át, nem fordul­hatna elő, hogy a megvett búzát ott ! kell raktáron tartani .csak azért, mert a községi kis Istenek akkor és an­nak adnak őrlési engedélyt, amikor és akinek akarnak. Kérünk tehát e téren, több belátást, igazságozságotés szociális érzéket. B. L. Megszűnt cég. A háború előtt néhány évvel a szépen fejlődő. Zalaszentgróton köz­ségi polgári iskolát állitottak föl, amely dr. Mező Ferenc okleveles középiskolai tanár igazgatása alatt kezdte meg működését. Talán két osztálya se nyílt még meg az intézetnek, mikor jött a háború; a tanárok bevonultak katonának, a község pedid el­határozta, hogy az intézetet szép csöndben végL.g megszünteti. Erről azonban elfeled­ték a zalarnegyei tanfelügyelőséget értesí­teni, amely pár napja a kultuszminiszter egy könmidelet a szenígróti pölgári iskolá­nak is megküldte. A nagypecsétes levél most a szentgróti postahivatalnak ezzel a megjegyzésével tért vissza: „A cég meg­szűnt“,, Hát bizony igaz! A háború alatt minden más' cég megtollasodot, csak ez az egy „szűnt meg“. Die alle und die neue Zeit. Egyedül csavarogva vasárnap este Ber­linben betévedtem a Schumann-cjrkuszba, amely zsúfolva volt. Zsúfolva volt civilek­kel és katonákkal, akiknek tnlnyomó része botot hordott kard és bajonet helyett, má­soknak a feje volt bepólyázva, a karja fel­kötve. Biztos, hogy mindenképen rászol­gáltak 'erre a kis cirkuszi szórakozásra. A manégen túl. színpad is van a cirkusz­ban, a villamos reflektorok épen oda vilá­gítottak, nyolc formás leányt világítva meg, akik Die alte und die neue Zeit, a régi és az uj idő címen tipikus német sansont adtak elő igen nagy tetszéssel. A viharos tapsra ismét megjelentek a vörös reflekto­rok fényében, de ekkor csillogó egyenru­hában, a vállukon finom puskákkal és hét leányt a nyolcadik olyan precizitással eg- re'ciroztatta, hogy a sok sebesült katoná­nak csak úgy duzzadt a melle a gyönyö­rűségtől. v A produkció végén a kisasszonyok el­sütötték a puskáikat és ugyané pillanatban (ezeréves trükk !) a szuffitákból négy ha­talmas selyemzászló ereszkedett alá, elbo­rítva a lányokat, az egész színpadot. A né­met, az osztrák, a török és a bolgár zász­ló. Még tapsolt a közönség, amint vala­melyik páholyból egy bekötött fejű tiszt eikiáltotta magát: —- Wo ist die Ungarische Fahne ? (Hol a magyar zászló.) A katonák, akik közül nem egy, bizo­nyára együtt harcolt a vörös-fehér-zöld lo­bogó aiatt, most mintegy parancsóra kö­vetelték a három szinti zászlót.- Die Ungarische Fahne ! — kiáltották -egyre hevesebben a német temperamentum­mal alig összeegyezhetően. A lányok, Die alte und die neue Zeit dalosai tanácstalanul állottak a színpadon. Aztán megjelent egy frakkos ur, kétségkí­vül őnagyságáék imprezáriója és engedel- met kérve a mulasztásért, be- vagy kije­lentette, hogy holnapra meg lesz Ungarische Fahne is, mely mára még el nem készül­hetett. r — Éljen, éljen! — kiáltották ekkor már nemcsak a katonák, de az egész cirkusz közönsége. Apróság az egész, de gondoltam, mégis érdemes feljegyezni. (Bizony érdemes ez !) Szomory Emil. jó, jó, — minden jó, mondogatá . . . A huszankilenc muszka pedig belekezdett egy orosz nótába, amelynek értelmét azt hitték, hogy csak Aiexij tudja. Pedig az orosz nyelv tudása kis ujjába volt a tekintetes asszonynak, csak azért nem tudatta velők, hogy a magyar szóra hamarább kapjanak. A nóta végeztével az asszony eltávozott. Aiexij bambán nézett utána, szeretett volna utána futni, lábaihoz borulni és megvallani mindent, talán szive igy megkönnyebbülne akkor. De Jábai mintha gyökeret vertek volna, önsúllyal vonszolta magát a patakhoz s mikor a margarett csokrot'; meglátta, óvatosan „utána nyúlt és-' fájdalmas 'könnyeket peregtetett rája. Zugó aggyal indult neki az ösvénynek, ment, mert mennie kelletett, húzta, vonzotta valami az udvarba ... Sárpatakyné épen á neufundlandi kutya- j jával játszott, . amikor az orosz oda ért.- j Mélységes tűz lobogott szemeiben sápadt volt, mint akit egy nagy bet- . . ' készül ledönteni. Kábultan, mint alvajáró tett egyet-mást és csak az asszony közelléténél szedte össze agát, hogy annak távozta után, annál örjöngőbb állapotba essen.-— Nincs meleg, nincs, nincs lelkében, szivében;, téli napsugár, amely nem éltet s mégis vágyakozom utána. Csak a nevetését hallanám, amely menyországot igén s ira_ a szemeibe nézek, hideg Szibéria van •ottan ... És e lelket, testet ölő állapotban töltött el már Alexi három hónapot. Eljött az ősz eleje is, a darvak szomorú krugása lehal látszott az őszi' vetésnél szorgoskodó orosz munkásokhoz is. Aiexij borongó^ tekin-íettel kisérte' 'a : .távozó darvakat, mély elérzékenyülés vett ; rajta erőt, amely könnyekbe tört elő. Valaki a vállára .tette kezét, — hátranézett j — az asszony volt, pnegrezzent és indula­tosan lépett előre. — Mi az Alexi, mit sírsz, mi bajod? — Alexi a darvakra mutatva szólt, én is Megretienve nézett reá az asszony, de a j következő pillanatban részvéttel tette kezét j a fiú homlokára. — Beteg vagy ugy-e Alexi? én vettem j észre, de várj egy kis háziszer talán elejét ! veszi betegségednek, jöjj a konyhába és | kézen fogva vezette. A fűszeres borleves csakugyan csillapi- j tóttá az orosz rosszul létét, de nem gyógyí­totta meg teljesen. elmenni messze . . . — Hová, kérdi mosolyogva az asszony? — Oda, mondja Alexi, ahol mindig meleg lenni ... És csakugyan, reggelre halya találták Aiexit. Anyanyelvén írott levélben búcsúzott tekintetes Sárpataky asszonytól s a többek közt ezt irta: „Te voltál idegölőm,, „Téli napsugár“, mert mélységes szerelmemet nem tudtad viszonozni . .. HETI HÍREK. TV? A december 2. gyönyörűnek Ígérkező hangverseny estélyről tettünk már említést. Most közöljük a meghívót, igaz szeretettel újra felhiván a meleg érdeklődést. Meghívó. A Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör folyó évi december 2-án az Arany Bárány­szálló dísztermében Hegedűs Hermin és Hegedűs Margit urleányok szives közre­működésével a hadiárvák javára Művész- estélyt rendez, melyre a cimeí és családját tisztelettel meghívja. Helyárak: Páholy 25 kor., ülőhely I—III. 5 kor., IV—VIII 3 kor., IX—XII. 2 kor., állóhely 1 korona, diákjegy 50 filler. Jegyek előre válthatók Kuliffay Kálmán drogériájában és este a pénztárnál. Feiülfizetéseket a jótékonycél érdekében köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Műsor: 1. Bach: Versenymű előadják két hegedűn Hegedűs Hermin és Margit. 2. Vieuxtemps : Ballada és Polonaise előadja Hegedűs Margit. 3. a) Schubert: Ave Maria b) Schubert: A méh előadja Hegedűs Hermin. Szünet. 4. Wieniawski: Faust ábránd előadja Hegedűs Hermin. 5. Huber: Kunok ábránd előadja Hegedűs Hermin és Margit. Kezdete este 8 és fél órakor. Gyüjtsünk a Csány-szoborra! N. N. Zalaegerszeg . — K 50 f. Mai gyűjtésűnk . . — K 50 f. ! Hozzáadva a múltkori 42606 K 72 f. ! összeghez, a Magyar J Paizs gyűjtése máig 42607 K 22 f. I* " Katonai kinevezések. Őfelsége Tabajdy 1 Kálmán vezérőrnagyot aitábornaggyá, Bauer i János 20-ik honvédgyalogezredbeli száza­dost őrnaggyá, dr. Hajdú Gyula népi. had­nagyot főhadnaggyá nevezte ki. Schuth Cézár főhadnagy századossá, Rohonczy Elemér főhadnagyé, PecHman Gyula és Mátés Lajos századosgazdászati-tisztekké neveztettek ki. Főhadnagyok lettek. Caval- loni Sándor, Scheller Zoltán. Hadnagyok lettek Papp István, Gábor Ignác. Főhad- nagy-gazdászati-tUzt lett. Dtskai' József. Főhadnagyok lettek: dr. Tamás János, Csecsinovits Aladár, Molnár István, Győrffy Károly Kálmán, Vlay Imre, Fischer Márk Lipóf, Polgár Zsigmod, Keresztury Ödön Ezredorvos lett: dr Schwarcz Karo'y, Fő­orvosok lettek: dr. Fehér Marcell, dr. Glück Sándor, dr. Rotschild Béla 33. tábori ágyús- ezred, zászlósa hadnaggyá neveztetett ki. Az ötödik hadiköícsön megnyílt. Járuljon hozzá minden magyar ember buzgósággal. Nem szükséges a dolgot magyarázni, s azt hisszük a lelkesites is fölösleges. A kormány a nemzettől csak kötelesség-teljesítést vár. Nem is áldozatot. A kamattal járó kölcsön nem áldozat. A kölcsön megtérül, s azonkívül ö százalékos kamatot hoz. És megmenti a hazat, meg ! a magyar nemzetet. Igyekezzenek még a í szegény emberek is az 50 koronás1 tételek— j kel°haderőinket megerősíteni. A kölcsön- ! jegyzés december 28-ig tart. Levél jött a hadifogságból Grünbaum : Ernő zászlóstól, aki .Omskban van s immár a második levelét küldj á Magyar Pajzsnak. Első levele nem jelenhetett meg. E második­ban említi, hogy Paslakkel é-^ Gombással Omskban marad, mig jámbor Miklós és Erhard Pál (tüskeszentpéri) Wladivosíokba mennek onnan. Egészségesek és a sorsuk „Ziemlich gut“ s nappal a nap is süt. • Hova lett a bronz váltópénz. Már való­sággal tűrhetetlen, hogy a bronz váltópén­zek még mindig nem kerülnek elő. Csodál­kozva kérdezheti mindenki, de hát hova lett az aprópénz? Erre csak egy példát hozunk fel. 300 darab 2 filléres ad^ egy kilogram récét. Ennek a névértéke 6 K. Egy kgm. rézből 4 kg. rézgálic nyerhető. Egy kg. rézgálic az üzletekben 14 — 16 K, vagyis 6 K rézpénzből 84—96 K értékű

Next

/
Thumbnails
Contents