Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)

1916-10-29 / 36. szám

2 MAGYAR PAIZS 1916. október 29. most, de ha felveszik, egy-két tabórilapot is kérek, mert alig van 15 darab. Az elöbbeni faluban 4 krajcárért árulta a boltos a gyufát. Ilyen tekintetben nagy az uzsora. Ellenben egy kisebb hízott disznót 25 pengőért lehetett venni. Tök annyi van erre, hogy egész Egerszeg disznóit lehetne vele hizlalni. Pista . ' * * ■*, Megkaptam az első Paizst, igazán hálás vagyok érte. Hidd el, hogy még a talált vörös tarka tehén is érdekelt. Kérlek kedves Gyurka bátyám, különösképen gondot fordí­tani rá, hogy minden számot megkapjak. Egy óra hosszára otthon éreztem, magamat, kény elemben, civilben, el is feledkeztem erről a ronda háborúról. Örömmel halljuk a hirt, hogy szalad az oláh kifelé. Remélem nem sokára mi is segítünk hajtani, bár itt is akad ám elég hivatal. Isten .veled DOBOS 'főhadnagy. Tuczy János ginin, tanár beszélte, melyet a városházán mondott, mikor a Fe- rencz József-rend lovagkeresztjével kitüntet’-' ték, azért, hogy a hadikölcsön-jegyzés körül szép eredménnyel agitált. Tekintetes Polgármester úr ! Tisztelt hölgyeim és uraim! Á hivatalos értesítés és a polgármester úr szavai szerint a hadikölcsön kibocsátása körül szerzett érdemeim jutalmazása e ki­tüntetés. Én azt gondolom, hogy amit tet­tem, nem érdem, hanem kötelesség. Tettem egyedül szivem sugallatát követve, nem gondolva elismerésre, kitüntetésre. Nem tö­rődve a több helyen tapasztalt közönnyel, üres ígéretekkel, mikor kölcsönjegyzésre. buzdítva faluról-falura, házról-házra, hiva- talfőnöktől-hivatalfőnökhöz jártam. De véte­nék az igazság ellen, ha hálás köszönettel ki nem emelném, Skublics helybeli főbíró úr és a vidéki plébános urak jó indulatát, kik igaz, lelkes segítőim voltak. Ismétlem, nem kerestem a kitüntetést, nem gondoltam erre, de azért jól esik, el­fogadom, köszönöm. Viszonzásul Ígérem, hogy igénytelen erőmhöz képest, ha eddig csakugyan tehettem valamit édes hazám ja­vára, ezentúl méginkább fogok erre töre­kedni. Azonban egy ember csak egy em­ber! A legjobb akarat és igyekezet mellett is igen [keveset tehet. Most mindenkinek tenni, cselekedni, kell, ha célt akarunk érni, ha győzni akarunk. Először is a hivatalfőnökök sokat hasz­nálhatnak hazánk és a háború ügyének, ha minden a háború és a győzelem előmozdí­tására irányuló mozgalmat pártolnak, felka­rolnak, az ilyenféle népgyüléseken megjelen­nek, hogy a nép lássa, miszerint kicsi, nagy, szegény, gazdag, főnők, nem főnők érdek­lődik a haza sorsa iránt. Epen ily fontos a szülők közreműködése. Most, mikor hazánk a legnagyobb veszély­ben forog, igyekezzenek gyermekeikben a hazaszeretet tiizét felébreszteni, az önfelál­dozás eszményeit, érzelmeit ápolni, fejlesz­teni. Biztassák őket, hogy katonáink részére teát, a hadvezetőség részére gyógyfiivet, csalánt, rongyot, papirt gyűjtsenek. Hadi­kölcsön-jegyzés idején pedig, ha lehet, ha tehetik, ne csak a szőlők, hanem gyerme­keik is jegyezzenek. Adjanak nékik 50 — 100 koronát, vagy többet e kijelentéssel : No édes gyerekeim, ezt jegyezzétek az iskolá­ban hadikölcsönre, a kötvény a tietek. Ez­zel a hazaszeretet, áldozatkészség erényé- nyei mellett fejlesztik bennök a nemes ön­érzetet, mert gyermekeik látják, érzik, hogy ők is tudnak tenni, áldozni a hazáért. Végül a legszegényebb ember úgy hasz­nálhat hazájának, ha rongyot, papirt ad, gyűjt vagy segédkezik a gyűjtésnél. Ezek után legyen szabad az itt egybe- gyiilt hölgyeket és urakat kérni, hogy igye­kezzék mindenki előmozdítani nagy élet-ha­lál harcunk győzelmes befejezését. Ehhez | pedig, mivel ellenségeink ki akarnak éhez- tetni, — mint már több alkalommal említet­tem, — szükségesek a következők : 1. Hadikölcsön ■jegyzéskor mindenki je­gyezzen, amennyit csak lehet. Ez szent kö­telesség! Óriási pénz kell katonáink élelme­zésére, ruhájára, fegyverére. Ha az államnak nem kölcsönzünk, mindezeket nem szerez­heti be. Már pedig éhes, rongyos, didergő fegyvertelen katonasággal nem győzhetünk. 2. Takarékoskodjunk a ruhával. Vegyük elő régi ruháinkat, javítsuk ki, viseljük lel, de újat hacsak lehet, ne vegyünk, ne csi­náltassunk. Gondoljunk-'arra, . amit mi el nem viszünk a boltból, jó lesz /katonáink­nak. Ezen figyelmeztetésem külöhösen a nőknek szól, akik szeretik divat szerint, derüre-borura, nyakra-főre változtatni ruhá­ikat. Kérem ez ma bűn ! Most azok az igazi honleányok, akik régi, nem divatps ruháikat viselik el. 3. Takarékoskodj link a kenyérrel. Nagy ebédek, uzsonák, vacsorák száműzessenek. Minden étkezésnél inkább egy falattal keve­sebbet együnk, mint többet. Még a kenyér- morzsát se vessük meg, emeljük föl a föld­ről, csókoljuk meg és nyújtsuk az éhezőknek. 4. Dolgozzunk ésszel, kézzel, kapával, ka­szával, hogy jövőre is megteremjen minden­napi kenyerünk! 5. Minél többször járjunk az Úr templo mába s kérjük Istent, - segítsen bennünket,’ segítse igazságos ügyünket.- Hisz mi gyilko­sok, rablók, esküszegők, szövet'ségbontók ellen védekezünk. Kik megölték trónörökö­sünket, szétakarják marcangolni országun­kat, megszegték esküjüket, cserben hagytak bennünket, évtizedes szövetségesüket. 1 Az igazság mellettünk van, Isten is velünk lesz 1 Csak mi, akik itthon maradtunk, tegyünk meg mindent, amit lehet hazánk megmenté­sére, épen úgy, mint a harctéren küzdő ka­tonáink, akkor biztosak lehetünk a végső győzelemről 1 Adja Isten, hogy úgy legyen ! HETI HÍREK. V V V Gyüjtsünk a Csány-szoborra! N. N. Zalaegerszeg . — K 50 í. Mai gyűjtésűnk . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori 42604 K 22 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42604 K 72 f. Erdély tiszta. Nemzeti ünnepnapja lesz a magyarnak október 18-ika. Ezen a napon szabadult fel teljesen Magyarország gyön­gye, Erdély, a román, a gyűlölt oláh csa­patoktól. Ezen a napon közölte hadvezető­ségünk ama szivekbe markoló tényt, hogy román csapat magyarország földjén nincs már. Az örömnek, a lelkesedésnek olyan íinnepies érzése töltötte el a bánatos magyar sziveket, mint a világháború kitörése óta még soha. Ünnepnap lesz ez nemzetünk történetében, melyet német szövetségesünk iránt táplált hálaérzettel avatunk fel, mert az oláhok által megbecstelenitett magyar földet, Erdély földjét csák magyar és csak német katonák szerezték vissza. Megingat- hatlan a hitünk, hogy édes hazánknak a vad oláh hordától megtisztított részét semmi hatalom még egyszer el nem veszi tőlünk, sőt nem sokáig fog késni a megtorlás, amely minden magyar lelkében olthatatlan lánggal ég. A városi gyűlésen szabályrendeletet alkot­nak az éjjeli csendháboritás büntetéséé. Ebből azonban nem kell arra gondolni, hogy kivált mostanában nagy zaj volna a város­ban. Hol keressék hozzátartartozóikat a menekültek ? Az erdélyi menekültek tuda­kozódásairól a Magyar Vöröskereszt Tudó­sító irodája rendszeres nyilvántartást vezet. Aki tehát elmenekült hozzátartozóit keresi, forduljon eziránt közvetlenül a Magyar Vöröskereszt Tudósitó Irodájához (Budapest, IV., Váci-utca 36, szám.) Téli gondolatok. A legolcsóbb portékák ezek, amikhez nyájasságod is jutányos ái on hozzájuthat, mert hiszen ha mindennek emelkedett is az ára, a gondolatoké nein emelkedett: ^egyforma árban ereszthetjük be akár a téli, akár a nyári gondolatokat éppen úgy, mint a háború előtt. Természe­tes, hogy most a téli gondolatoknak van nagyobb kelete. Tessék tán mindjárt ezt választani: mit eszünk a télen? Nagyon pompás idényszérü és jutányos gondolat ez még úgy kérdés alakjában is." Igazán, mit eszünk?.Máskor ilyenkor a kamránk­ban nemcsak, sötétség, pókháló és huzat volt, hanem egy kis télire eltett koszt is: a bödönben nem az egerek hangversenyeztek, a lekváros szilkékben nem a szúnyogok, a befőttes üvegek nem a döglött legyek át­tetsző koporsói voltak. Most kinek van . annyi zsirjá, hogy nem lesz zsirgondja a télen? Aki abba a szerencsés helyzetbe jutott, hogy a névjegyére nyomathatja hogy disznótulajdonos, érthető büszkeséggel dobja sutba a zsirgondokat és nem minded alapot nélkülöző nemtörődömséggel beszél­het a harmincéves háború eshetőségéről. Igen, de hol van ilyen boldog halandó? Ami disznóval találkozunk még hébe-hóba rövid életünk, pályafutásán, az különösen így karcos-ér.és idején nem is hizó disznó, hanem csak valami sovány részeg disznó igen, igen, hát mit eszünk a télen? Vannak háborús -étlapok, amelyeknek receptjei hasonlatosak a fából való vaskarikák el­készítésének a tudományához: hogyan lehet a krumpliból rántott csirkét, bab­főzelékből rostélyost és két deci folyóvízből halásziéi - csinálni; de hát ezekkel a boszorkánykonyhái tudományokkal már nem lakunk jól és tudjuk, hogy a gyomor hasonlatos a szerelemhez: nem lehet hazugsággal tartani. No már most, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a télen mit eszünk, igazán semmi értelme nincs annak, hogy továbbra is téli gondolatokkal kínozzuk a koponyánkat, hanem nyugodjunk meg ama bölcs reiKjelkezésb n, hogy sohse volt úgy, hogy ne lett volna valahogy . .. Tanítók kötelesek rekvirálni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmezteti a tanítókat, hogy a rekvirálási körrendelet 9. §-a felhatalmazza a törvényhatóság' első tisztviselőit, hogy bárkit — tehát minden jellegű tanítót — kötelezhetnek a rekvirálás- nál való közreműködésre. Békeáramlatok. A világ képének véres és lőporfüstös felülete alatt állandóan béke­áramlatok vannak mozgásban. Ezek az áram ­latok hol elcsitulnak, hogy alig vernek ész­revehető hullámgyürüket, hol meg erőtelje­sebbekké válnak. Ha nem csalnak azok az érzések, miket egy idő óta rendszeresen megjelenő, bár homályosan megfogalmazott, de sokat sejtető hírek keltenek, akkor ez az áramlás ismét élenkebb tevékenységben van. A helyzet kétségtelenül az, hogy a harctere­ken ebben a pillanatban ellenségeink számára minden stratégiai cél elhomályosult. Minket sem Oroszországból, sem Franciaországból nem lehet kiverni és a talaj nem kevésbbé megmozdíthatatlan a talpunk alatt Belgium­ban és a Balkánon. Ellenségeink annál nagyobb erővel, mint amilyent a nyári és őszeleji támadással kifejtettek, nem rendelkez­nek. Változást, mint utolsó segedelemtől, Romániától remélhettek. Tudjuk, hogy már ez az álom is szertefoszlóban van. Oláhor­szág, mint a megfogott vad, egy vasgyiirü- ben szűkök Folyhat meg patakban a vér, tornyosulhat még oly magasra is az elesettek holtteteme, bizonyos, hogy az ellenségeink háborúja e pillanatban holtpontra jutott és a fegyverek erejétől többé egyetlen harctéren sincs mit várniok. A pillanat tehát itt voln.’, hogy ellenségeink, valamennyi fenhéjázo beszédéi ellenére is gondoljanak a békés megoldás lehetőségére. A burgonya a háborús világ egyik nél­külözhetetlen élelmiszere alig kerül piacra. Pedig abban' az idén közepes termés volt, csakhogy a termelők is visszatartják, re­mélve, hogy a jelenlegi tisztességes ár még magasabbra emelkedik. A kapzsiság legélén­kebb példája, hogy a maximális áron felül

Next

/
Thumbnails
Contents