Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-01-30 / 4. szám
1916. január 30. MAGYAR PAIZS 3 A zalaegerszegi temetőt üj helyre költöztetik. Ebben a tisztviselő városban a halottak is költözködnek, vándorolnak, nem férnek a régi helyen, pedig még csak alig száz éves ez a temető. Csak egy kissé távolabbi helyre költöztetik. Fángler Gyula zalaegerszegi jónevii kereskedő esküvőt tartott a múlt héten Fendrik Anna Kisasszonnyal, Fendrik József városi számvevő leány testvérével. A megvakult katonák évjáradéka. A háborúban megvakult katonák állandó segélyezésére tudvalevőleg országszerte gyűjtést rendeztek. A gyűjtés eddigi eredménye a két milliót is meghaladja. A gyűjtést azonban tovább folytatják s addig akarják fokozni, hogy minden egyes megvakult katonának évi 1200 K évjáradékot biztosíthassanak. A katonáknak téli teázására a zalaegerszegi gimn. diákok még az ősszel közel egy métermázsa szederlevelet gyűjtöttek Martin Ernő tanár útmutatása nyomán. Jól kiszárították, megtisztogatták s 13 zsákban gondosan elcsomagolva elküldöttek január első napjain a Hadsegélvző Hivatalnak. Megtisztítva, megszáritva is kitett 81 kilogrammot ez az erdei tea. A maximált árak csökkenése. Január 16-án lépett életbe a zsir, szalonna és sertéshús maximálás csökkenő skálájának második fokozata. E szerint 1916. évi január hó 16 tói február hó 15 ig bezárólag az árak a következők: olvasztott disznózsír kg.-ja: 6‘80 K; háj és egyéb olvasztatlan nyers disznózsír 6’8Ö K. Friss nyers szalonna 6 K; töpörtyű préseletlen 2'80 K ; elkészített szalonnafélék 6 50 K; sertéshús 370 K; máj 2-20 K; tüdő 180 K; kocsonyahús 2;80 K; bőrke 2 K; vese és velő 2 90 K; füstölt karaj 6 K; lapocka 6 K; oldalas 5'60 K; sonka nyersen 7 K; főve 8'40 K; húsos kolbász 5.10, májas 3-20, zse.mlyés 3'20 K; füstölt húsos kolbász 6'50 K ; kis pár virsli 18 fill., disznósajt 4,60, párisi 5'60, nyári szalámi 6'50 K. Miután a felsorolt árakat fejben tartani szinte lehetetlen, célszerű volna, ha a mészárosoknál minden vásárló által jól látható helyen ki is volna ez a kötelező árszabály függesztve. A garázdálkodókkai szemben bizony szigorúan kell eljárni. S talán még szigorúbban kellene eljárni ott, ahol még elejét lehetne venni a bajnak. A sok esetet s a még nagyobb képzeletbeliekkel átugordva rövidesen kifejezhetjük úgy a dolgot, hogy az orosz foglyok közül némelyek itt-ott garázdálkodnak kisebb-nagyobb ügyekben, kisebb-nagyobb mértékben. Több afféle esetet lehet hallani, ha kimegy az ember a vidékre, hogy a szalmaözvegyen maradt magyar menyecske immár vissza sem fogadja a saját urát s ha hazatér is, ellöki magától. Az ilyenek még szelíd esetek s mégis borzasztók. De vannak szörnyűbbek is, tragikusabb végződésüek. Jusson eszünke, hogy az ilyenek s más hasonlók miatt nem kell mindjárt meggondolatlanul kigyót-békát kiáltani az egész fajra, az egész nemzetre. Először azért nem kel], mert kettőn állott a vásár; másodszor nem kell elhamarkodni egyesek miatt az egészre való ítéletet, mert azok között is vannak olyan egyedüli bitangok, akiknek otthon sincs otthonuk, sem fölmenő, sem lemenő családjuk, se országuk, se hazájuk: az ilyenek szoktak bitangolni. Akiknek közülük van tűzhelye,^ az itt sem bántja másnak a tűzhelyét. Es ez képviseli a nemzetet, nem a másik. Hanem, mondom, senkisem mondhatja, hogy kevés a fogolyőr. Egy kissé vigyázni kell. S azontúl aztán keményen el kell járni. „Tengerész önkéntesnek. Póla. — Még csak most hallottam meg, — hogy igy egész ismeretlenül is felkereste a „Katona- bucsu“ ismert Íróját kedves soraival, melyet sajnos, nem kaptam meg, -- talán a címzés volt hibás — de azért igy is fogadja érte hálás köszönetemet. Örülünk, hogy ott a messze idegenben is van buzgó olvasója a „Magyar Paizs“-nak. A nevét nem Írhatom le annak, aki ezt a hirt hozta, de Ön úgyis tudja, itt volt Zalaegerszegen, Önnek jó barátja, szintén tengerész. Igyekezni fogunk ezután is érdekessé tenni a „Magyar Paizs“-t sok hazai hírrel, hogy kedvüket teljék olvasásában, — mert tudjuk, hogy mindig kedves hazulról a legcsekélyebb hir is Forró imánk kiséri minden lépésüket: hisszük, hogy őrködik fölöttük a „Magyarok Nagyasszonya“ — s hogy győzelem!e segíti fegyvereinket a „Magyarok Istene“. — A legszivélyesebb üdvözlettel: Gerencsér Anna Zalaegerszeg-Óla.“ A „Vasárnapi Újság“ január 23-ki száma különösen Bulgáriáról közöl egy ritka érdekességü képsorozatot, odaküldött tudósítójának felvételeit. Hasonlóan kiváló érdekességetek Vészi Margit felvételei a Lovcsen környékéről s az olasz harctérről készült képek. Szépirodalmi olvasmányok: Lakatos László és Heyking grófnő regénye, Kithener jellemmrajza, Lampérth Géza verse. Egyéb közlemények : cikk és képek a gépfegyverről s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb, Ne legyen korcsma a kárpáti falvakban. Az Alkoholellenes Egyesületek Országos Ligája kérvényt intézett a feldúlt tűzhelyeket ujrafelépitő országos bizottság elnökéhez, Khuen-Héderváry Károly grófhoz és á kormány valamennyi tagjához, hogy az ujrafelepülő kárpáti falvakban sehol se engedélyezzenek korcsmát, sem más szeszesital kimérő helyet, mert különben az alkohol minden népmentő és egészséges számításunkat megsemmisíti. Kinek mi a kedvenc étele? Ügyvédnek — pörkölt. Mérnöknek — körte. Papnak — barátfüle. Gazdának — rétes. Erdésznek — fánk. Bányásznak — aranygaluska. Fogorvosnak — foghagyma. Bakternek — aludttej. Vártüzérnek — lekvár. Cserépfedőnek — palacsinta. Tűzoltónak — lángos. Vadásznak — töltelék. Tornásznak — ugorka. Mai lányok. A fm szólott: „Óh jöjj el velem! Hol minden zugban boldogság terem. Mesélnek az erdők, virág kél lépteden, Édes üdvösségem, óh jöjj el velem !“ És szólott a leány: „Parancs nekem szavad ! De ugy-e ott is lesz zsur, korzó, divat?“ „Az nem, de lesznek erdők, zöld hegyek.“ És szólott a lány: „Akkor nem megyek!“ Harrüschné. Gyilkos orosz fogoly, mert ilyen is van a többek között, ad doldot most a bíróságnak. Nova községben Gligor nevű orosz megölt egy leányt, a kántortanitónak a cselédjét. A jelentésből csak annyi részletet tudhatunk meg, hogy kilenc késszurással ölte meg, de, hogy miért? miféle körülmények között ? Azt a fantáziára bízzák a híradások. Gligor egyelőre a zalaegerszegi ügyészségi fogházba került. Jóslások 19í6-ra. Egy hires magyar jósnő, akinek a háborúval kapcsolatos jóslásai eddig állítólag fényesen beváltak, 1916 ra a következő jövendölések teljesülését hirdeti bizonyosra: A mezőgazdaság 1916-ban a korán beálló tavasz miatt semmit sem fog szenvedni. A drágaság ebben az évben azonban, ha lehet, még nagyobb lesz, mint az elmúlt évben A tavasz viharos lesz. Február 27-én nienydörgés és villámlás lesz, Közép Európában nyári viharral. Április elején szokatlan erős havazás lesz, a gyümölcsben jelentékeny károk keletkeznek. Nagy árvizek lesznek. Érdélyben szokatlanul nagy vizek támadnak. Észak Franciaország csaknem teljesen viz alá kerül, valamint Németország egy jelentékeny részében is nagy lesz a viz. Olaszország egyik legnagyobb városában a vizekkel egyidőben nagy tűzvész fog pusztítani. A vizek tombolásával egyidőben fog három ország kormánya megbukni. Egyik a francia kormány lesz. A kormányválságok nem szűnnek meg, az utolsó nálunk fog lezajlani. A nyárelő szép időt hoz. Ebben az időben Budapesten és Budapesthez köze fekvő nagyobb városban még sohasem látott nagyszerű ünnepség fog lezajlani. A monarchiában meglepő, uj adónemet hoznak be. Világjelentőségü halálozás egész Európában csak egy lesz, minket és szövetségeseinket azonban ez nem fog gyászba borítani. Németországból egy uj irodalmi világszenzáció fog útnak indulni. Rengeteg szőlő fog Magyarországon teremni az idén s a szüretre minden hadifogoly itthon lesz már. Rövid ideig tartó erős járvány fog pusztítani az országban. Zágrábban és a nagy Magyar-Alföldön földrengésszerű földmozgások észlelhetők április táján. A legnagyobb politikai válságon Olaszország megy át s ez az ország fogja szenvedni a legnagyobb háborús kárt a hadviselő felek közül. A békét Madridban fogják megkötni, s nem közvetítés, hanem az ántánt közvetlen ajánlatára fogják a béketárgyalást megindítani (A. H.) A francia sárgakönyv a háború előzményeinek történetét tartalmazó diplomáciai okiratok gyűjteményének legérdekesebb és helyenként legizgatóbb fejezete is megjelent magyar fordításban. A világháború okiratai cimü, a Népszava könyvkereskedés kiadásában megjelent okmánygyüjtemény a francia sárgakönyvvel teljes befejezést nyert. A francia sárgakönyv ára L50 K, a teljes gyűjtemény 5‘50 K-ért kapható minden könykereskedés- ben. A székely anya szive. A magyar nép nagy erkölcsi és jellemi értékének minden korok és nemzedékek éleién át örökké ragyogó bizonysága marad az alább következő nyilatkozat, amelyet egy Romániában élő, szegénysorsu, élemedett korú, egyszerű székely magyar anya álitott ki a harctérre önként kívánkozott egyetlen gyermeke részére: „Alólirott Bálint Róza beleegyezem, hogy kiskorú fiam: Bálint István, aki 1893, május 11-én Brailában (Románia) született, saját óhajának engedve, mint önkéntes katonai szolgálatba léphessen. Ezzel egyetlen gyermekemet öreg napjaimra minden támaszomat áldozom oda szeretett magyar hazám szent ügyének. Kelt Braila, 1915, november 13. Bálint Róza.“ E megrázó drámai erejű beszédnek minden egyes szava ércesen átcseng a háború dörgő ágyuhang orkánjának pokoli tombolásán, ellenségeinknek minden hazug érveléseikkel szemben hatalmas memento a magyar faj örökéletüségéről, de egyben minden szava odacsapódik keményen azoknak a cinikus, romlott jellemű embereknek fejéhez, akik itt ebben az országban a háború alkalmát meg nem érdemelt, tisztességtelen uzsorajövedelmek szerzésére használták ki, de a harctéri katonai szolgálat teljesítése alól gyáva remegéssel, a furfangok egész sorozatával vonják ki magukat. Ez egyszerű székely-magyar anya szavaiban ott cseng az 1848-iki önvédelmi harcunk halhatatlan katonalantosának: Petőfi Sándor „Talpra magyarjának hatalmas Ítélete: „Sehonnai bitang ember, Ki most ha kell, halni nem mer!“ vagy Tóth Kálmán „Előre!“-jének nagy vallomása: „ .. . Az egyiket odaadta, A másikat nem siratta, S ment a gyermek, ment.. . Előre!“ HIRDETÉSEKET jutányosán felvesz a MflGYflR PflIZS kiadóhivatala.
