Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-06-17 / 24. szám
1915. junius 17. MAGYAR PAIZS 3 HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. v vv M. kir. földmivelésügyi minister. 32312. 915. 111. A 3 sz. Valamennyi vármegye alispánjának és thjf. város polgármesterének. A rendelkezésre álló adatok szerint a polgári állatorvosoknak mintegy a fele teljesít már katonai szolgálatot, minek következtében az ország egyes részein oly nagyfokú állatorvoshiány svan, hogy az állatok életét, különösen a legeltetési időszakban, nagy mértékben veszélyeztető lépfene ellen védelmet nyújtó oltások foganatosításához sokszor nagy távolságról és nagy költséggel kell állatorvost hivatni. Az állati betegségek elleni serumok (vérsavók) alkalmazása és kiszolgáltatása tárgyában 56082—913. sz. itteni rendelettel a gazdák részére már biztosított kedvezményen kívül tehát lehetővé akarom tenni a lépfene elleni védőojtó anyagok akadálytalan felhasználását is. Ez okból kivételesen és kizárólag a most folyó háború tartamára megengedem, hogy okleveles gazdák és gazdatisztek (1901: XXVII. te. 2-§) olyan járásokban (városokban) melyek területén gyakorlatot folytató állatorvos egyáltalán nincsen (hadbavonult) avagy a gyakorlat folytatásában tartós betegség vagy hosszabb távoliét miatt akadályozva van és melyeknek szomszédos járásaiban (városaiban) működő és az ojtásra igénybe vehető állatorvosok lakóhelye a foganatosítandó ojtás helyétől 15 km.-nél távolabb fekszik, az élőcsirákat tartalmazó lépfene ellenes védő ojtóanyaggal a saját tulajdonukban lévő, illetőleg a szolgálatuknál fogva állandó felügyeletükre bízott állatokon, sőt a tulajdonos beleegyezésével mások állatain is díjtalanul ojtást végezhessenek. Az ojtóanyag költségei természetesen a tulajdonost terhelik. Hogy pedig a lépfene ellenes ojtóanyagot az okleveles gazdák és gazdatisztek közvetlenül beszerezhessék, az ilyen ojtóanyag termelésére és forgalomba hozatalára engedélyt nyert összes hazai intézeteket a kiszolgáltatás tekintetében egyidejűleg megfelelően utasítottam. Önként érthető, hogy az ojtás kizárólag a jelen rendeletem alapján ojtó vagy ojtató állatbirtokos veszélyére történhetik s hogy az ojtóanyagot termelő intézet az ojtóanyag helytelen alkalmazása folytán bekövetkezhető károkért felelősséggel nem tartozik. Az ojtást végző egyén azonban a szer tartása és alkalmazása körül elkövetett és akár az emberek, akár az állatok egészségében szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott károkért felelős. A jelen engedély alapján végzett ojtáso- kat úgy az állatbirtokos valamint az ojtást végző egyén is köteles az ojtás napjának, a beojtott állatok darab számának és tartózkodási helyének jelzése mellett a 41000 1914 sz F. m. rend. 24. §-ának harmadik bekezdése értelmében a községi elöljáróságnak azonnal bejelenteni. A beojtott állatokkal a hivatkozott rendszakasz ötödik és hatodik bekezdése értelmében kell eljárni. Tekintettel arra, hogy a lépfene az emberekre is nagy mértékben veszedelmes s hogy az ojtóanyag fertőzőképes élőcsirákat tartalmaz, s szükséges, hogy az ojtást végző egyén az ojtás foganatosításánál az ojtóanyaghoz mellékelt használati utasításhoz a legszigorúbban alkalmazva, a leg nagyobb gonddal és a tisztaság szem előtt tartásával járjon el. Az ojtóanyag körül foglalatoskodók kezüket előzetesen alaposan tisztítsák meg és különös gonddal ügyeljenek arra, hogy az ojtóanyagot el ne csepegtessék, továbbá, hogy az az emberek és állatok szemébe vagy bőrükön levő esetleges sérülésébe bele ne kerülhessen. Az esetleges befertő- zés veszélyének elkerülése végett ajánlatos, ha azok, akiknek a kezén vagy egyéb fedetlen testrészén sérüléseik vannak, az oj- tástól egyáltalán tartózkodjanak. A sertásorbánc elleni védőojtóanyag fel- használása tárgyában kedvezményt az 1888. VII. te. 103. §-ának tiltó rendelkezései miatt nem tehetek. Budapest, 1.915 május 4. Ghylldny s. k. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 5559. 1915. Lépfene elleni védőojtások okleveles gazdák és gazdatisztek által való végzése és ojtóanyag beszerzése. Határozat: A m. k. F. M. 32312. 1915. III. A. 3. sz. rendeletét közhírré teszem. Zalaegerszeg, 1915. június 7. Fülöp s. k. h. polgármester. Az 54300. 908. sz. husvizsgálati rendelet némely állati zsigernek emberi eledelül való felhasználását tilalmazza, habár az állatok, melyekből e zsigerek származnak, egészségesek is s azoknak teljes egészében való megsemmisítését Írja elő. Ha e tiltó rendelkezés az emberi táplálékul való felhasználását illetőleg helyén valónak s fentartandónak mutatkozik is, nem látszik azonban kellően megokoltnak a fenntemlitett szempontból kifogásolható szerveknek és zsigereknek teljes megsemi- misitése, mert e tápláló anyagokban igen gazdag állati részek, különösen baronfiak takarmányozására igen alkalmasan felhasználhatók s ily célra értékesíthetők volnának. Mindezek folytán az 54300. 908. sz. itteni rendelet 77. §-ának utolsó bekezdésében foglalt határozmányokat akként módosítom, hogy megbetegédesektől mentes anyaméhek, hüvelyk és herék, továbbá egészséges állatok méhmagzatai és magzatburkai állati takarmányként különösen baromfiak táplálékául felhasználhatók, illetőleg ily célból a közvágohidakról kivihetők. Megengedem ezenkívül, hogy egészséges állatok bendő- tartalma ugyanily célból a közvágóhrdakról szintén kivihető legyen. A fent említett állati részek és zsigerek felhasználására irányuló kérelmet az illetékes elsőfokú állategészségügyi hatóságnál kell előterjeszteni, mely hatóság csakis azon község vagy ha több község közös közvágóhíd fentartására szövetkezett, azon községek területén való felhasználásra adhat engedélyt, melynek területén, illetőleg amely körzeten belül az illető »közvágóhíd fekszik s csakis oly kérelmezőknek, kiknek személye elegendő biztosítékot nyújt az iránt, hogy a húsfeleslegekkel visszaélést nem fog elkövettetni. Mészárosoknak, henteseknek, husárusi- tóknak, vendéglősöknek és korcsmárosok- nak, továbbá a husvizsgálati rendelet 44. §-ának 2 bekezdésében felsorolt intézeteknek azonban ily engedély semmi esetre sem adható. Netaláni visszaélések észlelése esetén köteles a hatóság :az engedélyt nyomban visszavonni s a visszaélést elkövető egyén ellen a kihágási büntető eljárást a fent hivatkozott rendelet 119. §-a alapján haladéktalanul megindítani. Budapest, 1915. május 9. A minister rendeletéből: Bdrdossy, minist, tanácsos. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 5802. 1915. A husvizsgálatról szóló 54.300. 908. sz. F. M. rendelet 77. §-a utolsó bekezdésének módosítása tárgyában kiadott 31880. sz. F. M. rendelet. Határo zat: Tudomásvétel céljából közhírré teszem. Zalaegerszeg, 1915 junius 7. Fülöp s. k., h. polgármester. HETI HÍREK. TVT Az „ideiglenesen megüresedett“ polgármesteri állást Zalaegerszegen betöltötték s igy Zalaegerszegen most már minden ember boldog. A históriának szomorú előzményeit ismerjük mindnyájan. Hogy dr. Keresztury József ügyvéd vállalkozott erre a feladatra, jóltette: ő legalább nem vett részt a polgármester elleni tusában sem pró, sem contra. Város és dr. Keresztury, megegyeztek abban, hogy a fizetésen kívül előbb 2, majd 3, s 4 ezer korona személyi pótlékot kap képviseltetési reprezentációs költségekre, hogy ne kritizálhassa a város és az alispán pl. valamely ujazásnak költséges voltát. A baj, vagyis a kritika csupán más formában ismétlődhetik. A polgármester esetleg ide vagy oda egyszerűen nem fog elutazni, mert nem futja a pénzből s akkor a város a meg nem tett utazást kérheti számon. Ez azonban pessimistaság. A fő az, hogy junius 10-én egyhangúlag megválasztották, dr. Keresztury Józsefet Zalaegerszeg polgár- mesterének. Jelen volt Árvay Lajos alispán is s kifejezte nagy jóakaratát a város iránt. A város autonómiáját tiszteletben fogja tartani, mondja. A város és a felsőbb hatóság közötti diszhármoniákról szóló híresztelések csupa mesék, mondja; de a polgármester és alispán személyei között lévő diszhármoniá- ról nem szólott; pedig polgármester és város egy, s alispán és felsőbb hatóság szintén egy. Az uj polgármesternek teljes jó indulattal megadta már most jó előre a menetirányt avval a rövid kifejezéssel, hogy szívesen szolgál neki tanáccsal. Akik ezt nem értik, azoknak én sem magyarázom meg. Ezeken kívül némi fényt vet még a sötét históriára az a kifejezése, hogy szereti a takarékosságot, a jó gazdálkodást. Helyes is ez. Nós, most mindenki boldog, hogy uj szita függ a szegen. Csak bár sokáig tartana. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg . . . . 50 f. Mai gyűjtésünk ...... 50 f. Hozzáadva a múltkori (40376 K 73 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40377 K 23 f. H. Pintér Gyula festőművészünket újra kitüntetés érte. Az Országos Iparművészeti Társulat pályázatot hirdetett hadi emlékek terveire s Pintér Gyula megnyerte itt a 400 koronás második dijat. Megrendítő családi gyász érte Kisfaludy József postaíisztviselőt: vörhenyben meghalt a felesége, egy leánya és egy fia. O maga pedig természetesen a harctéren van. Haláleset. Alulírottak úgy a maguk, valamint az egész rokonság nevében mérhetetlen fájdalommal tudatják, a felejthetetlen atyának és szeretett testvérnek Jakabffy Lajos földbirtokosnak folyó hó 9-én, rövid betegség után, életének 56-ik évében történt gyászos elhunyták A drága halott hült teteme folyó hó 12-én délelőttiéi 10 órakor fog Gébárton a gyászházban beszenteltetni és az ottani temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 14-én reggel fél 8 órakor fog a zalaegerszegi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Gebárt, 1915. junius 10-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Jakabffy Karolina özv. Somogyi Jánosné, dr. Jakabffy János, Jakabffy Ödön testvérei. Jakabffy Zsigmond, Jakabffy Antal, Jakabffy Böske, Jakabffy Lajos gyermekei. Megnyílt a Zala-fürdő már május utolsó napjain s azóta naponkint tele van a malom árka lubicskoló tömeggel reggel 8 tói este 8-ig. Kitűnő meleg napok vannak a fürdésre, ámbár a föld terménye eső után áhítozik már. A meleg poros Zalaegerszeg lakosságának nagy áldás ez a Zala fürdő; rosszul gondolkozik, aki nem használja fel ezt az istenadományt. Szép réten át s most már árnyékos utón jut hozzá a zalaegerszegi ember negyed kilométernyi séta után. Mari néne hű gondozással rendezi a fürdőruhákat s regulázza a sok csintalan gyereket, akik reggeltől estig a vízben ülnének 5
