Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-05-20 / 20. szám
Krisztust látja, nézi és rokonszenvez vele. Magyar stilusba öltözteti a Mária-kultuszt is s lefoglalja a maga számára avval, hogy Magyarország védőasszonyává emeli. S ezért is, de talán ősi lovagiasságából kifolyólag is — minden szenteknél jobban tiszteli ezt. Bizonyítja ezt az, hogy úgynevezett káromkodásában a magyar — ha megvadul átgázol minden szenteken, Krisztuson, Istenen: de szent Máriát itt is legjobban megkiméli. A vallásosság kapcsán szóba jönnek más magasabbrendü nemzeti és világerények: az egoismus s szemeiben az altroismus. Micsoda leckét ad erre a háború! Az önös ember — hiába prédikálnak neki — azt hiszi, hogy ő körülötte és ő felette forog a föld, a nap, a világ: a háború meggyőzi, hogy nagyon kis porszemként kell neki forognia a központi eszmékért, nemzetségéért és hazájáért s a világ igazságáért. A szónok összekapcsolja a Mária Kon- gregatiót is a magyar hazafisággal. Tiszta, mocsoktalan zászló alatt az erények iskolája ez, magyar erények iskolája, hiszen Mária is a magyaroknak védőanyja stb. Végül mély lendülettel szól az ifjúsághoz, hogy ezeknek az erényeknek az alapján, ha kell, teljesítsék a háborúi kötelességet, de még ennél is nagyobb kötelesség vár reájuk, ha megszabadulnak a haláltól: pótolni kell az elesett társaknak ezreit — pótolni kell — sokféle pályán . . . s könny gördült ki szeméből, mikor emlité, hogy bizony a Szent- Imre Kollégiumból is sok ifjú hiányzik már . . . A püspök ur meleg kézszoritással gratulált a fényes szónoklatnak s a maga részéről szintén figyelmeztette az ifjúságot, hogy mindenik egész ember legyen s azt a munkakört, amelyet elfoglal, legyen csekélyes is az, csak egészen töltse be s akkor hasznos tagja a társadalomnak s a hazának. Vármegyei közgyűlés volt e hó 10-én dr. Balás Béla főispán elnökletével. Az alispáni jelentés foglalkozik többek között a lakosságnak liszttel való ellátásával; a mezei munkák biztositásával, s az élelmiszerek árának rendezésével. Ezt az ár-rendezést ugyan lehetetlenség megérteni akkor, amikor vége-hossza nélkül naponként szakadatlanul emelkedik az ára mindennek. Malatinszky Ferenc javasolja, hogy Balaton szintjének leszállítása körüli munkálatoknál vegyék használatba a hadifoglyokat. Dr. Hajdú Gyula javaslatára a katona szállá- solási adóalap hiányait ideiglenes kölcsönnel pótolják s azután több évre osztott pótadóval fizetik vissza. Gyüjtsiink a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg .... 50 f. Mai gyűjtésünk ....................50 f. Ho zzáadva a múltkori (40369 K 57 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40370 K 07 f. Kinevezések. Odor Géza miniszteri tanácsos, zalaegerszegi pénzügyigazgatót Őfelsége az ötödik fizetési osztályba léptette elő. Martinecz Richárd zalaegerszegi pénzügyi titkárnak pedig a pénzügyi tanácsosi címet és jelleget adományozta. Rutich Sándor 20. honvéd gyalogezredben és Tőkésy Sándor 6. honvédhuszár- ezredbeli főhadnagyokat századosokká, Csiszár József 6. honvéd tüzérezredbeli hadnagyot főhadnaggyá és Weisz Ottó élelmezési zászlóst hadnaggyá nevezte ki a király őfelsége. Dr. Patonai László zalaegerszegi járás - bírósági jegyzőt önálló működési körrel ruházta fői az igazságügyminiszter. A hazáért! Kéri János muracsányi tanító honvédhadnagy április 21-én a kárpáti harcban meghalt s a csukaházi temetőben temették el. Lakomát rendeztek a zalaegerszegi honvédhuszártisztek Görgei Viktor őrnagy tiszteletére, aki eddigi hely parancsnokságát pár nap múlva a harctérrel cseréli fel Görgei őrnagyot a legénység igen szerette s drága emléktárgyat is vett neki, amint mondják. 1915. május 20. MAGYAR PAIZS Ag. ev. istentisztelet lesz Zalaegerszegen pünkösd ünnepén úrvacsora osztással egybekötve. Az istentiszteletet Kutassy Kálmán budapesti ev. káplán fogja tartani. Kardos Samu tűzoltó főparancsnokot fölkérte a helybeli honvédhuszár pótkeretnek parancsnoka, hogy tanítsa a huszárokat a tűzoltás teendőire, — s Kardos főparancsnok készséggel vállalkozik a feladatra. A fogolytábor a megvalósulás kezdetén. A 20 ezer emberre tervezett fogolytábor készítését a Grosz és Fuchs cég vállalta el, melynek első főmunkása Morandini Tamás kiváló építész mérnök. Zalaegerszegtől Egervár irányában két kilométerre északra, erdők között emelkedett lapos terület ez a hely, legkitűnőbb egészségű hely. Honvédhuszáraink nagy gyakorló tere volt az. Most itt fog tanyázni húszezer fogoly. Csaknem hihetetlen gyorsasággal fog fölépülni tiz hét alatt. így hallottuk. Tegnapelőtt már meg is kezdette a munkálatot Morandini Tamás, s meglehetős sok emberre van szüksége, hogy e mesésen rövid idő alatt végrehajthassa. Galíciai vasúti tisztviselő menekültek tartózkodtak városunkban, most azonban, ahogy magyar csapataink megkezdték s nemsokára egészen be is fogják végezni Galicia visszafoglalását: a vasúti tisztviselők nagy örömmel hazautaztak városunkból s újra elfoglalják helyeiket. Álom — valóság. Álmodtam az éjjel, hogy minden bánatom Egy levélbe Írtam . .. Betelt minden oldal. Arra, hogy szeretem, Arra nem maradt hely. Azt csak bele sírtam ... Oh, de sokszor írtam, — remegő kezemmel — Várok válaszára. Jöjjön meg mielőbb! Ibolyanyiláskor, Hadd boruljunk együtt az Anyám sírjára. Mikor felébredtem, remegett a lelkem S az jutott eszembe: Névtelen sírjához nem jár' el a posta. Onnét nem jő válasz az én levelemre ... Gerencsér Anna. A badacsonyi turista-ut javítására Zala vármegye törvényhatósági bizottsága újabban 600 koronát engedélyezett. Dohány- és bélyegügyben, — nagy- trafikusok s kistrafikusok közti viszonyról, az állam és közönség érdekéről múltkori cikkünkben felemlitettünk némi eljárási hiányosságot. Tisztelettel és jóleső örömmel vesszük tudomásul, hogy felszólalásunkra Odor Géza pénzügyigazgató, miniszteri tanácsos, méltányolva a hírlapíró munkásságát, hatáskörében intézkedést tett s ezt tudomásunkra is adja. Azért kell ezt megjegyeznünk, mert vannak elbizakodott hivatali főnökök, akik a közönség nevében beszélő újságíróknak megjegyzéseire is igy dörmö- gik subájukba a feleletet: Hadd ugassanak! De Odor Géza, aki nemcsak egyik legjobb tisztviselője az országnak, hanem emberséges ember is, méltányolja s tekintetbe veszi a közügyért küzdő újságírónak nehéz szerepét. Cikkünkre a következő felvilágosító és megnyugtató levelet küldi a Magyar Paizsnak: A Magyar Paizs folyó évi április 29.-én megjelent 17. számában közzétett „Nem adnak dohányt a nagytrafikosok“ cimü közleményére tisztelettel értesítem, hogy a nagykanizsai m. kir. dohányáruraktárban egyes dohány-, szivar- és szivarka- nemüek a háborús állapot folytán egész készletükben a hadsereg részére többször lefoglaltatnak, továbbá a beállott szállítási nehézségek folytán a dohányáruraktár egyes dohányárukat a dohánygyárakból időben beszerezni képtelen és minthogy a hiányzó dohánynemüekből a nagytőzsdék megrendeléseit ily körülmények között nem mindig foganatosítja, illetve egyes esetekben a megrendeléseket csak korlátolt mennyiségben teljesítheti; ez okozza, hogy a dohány- nagyárus a kisárusuk megrendeléseit kellően nem teljesítheti. Intézkedtem azonban, hogy a közönség érdeke az adott körülmények korlátain belül is lehetőleg kielégit3 tessék. Ami a cikkben a bélyeghiányt illeti, értesítem, hogy a bélyeganyagot a bélyegárusok közvetlen a kir. adóhivatalnál szerzik be és ha a bélyegárudában kellő bélyeg nincsen, annak kizárólag a bélyegárus az oka. Ennek a mulasztásnak megszüntetése iránt egyidejűleg intézkedtem. ^Zalaegerszeg, 1915. évi május hó 7.-én. Odor Géza, m. kir. pénzügyigazgató. Elesett hősök, s más kedves halottak arcképét fénykép után, a háború nehéz viszonyaira való tekintettel a művészi lexikonokból ismert, a főváros tárlatán állandóan szereplő festő-művésznő bármilyen nagyságban jutányosán megfesti. Aki ez alkalmat felhasználja, nemcsak élethű, de művészi becsesei biró képet is kap. Cim a szerkesztőségben. 3_3 Miért drága itt? Miért olcsó ott? Érdemes volna egy szép dohánytárcát kitűzni díjul, pályadijul, annak a tanulmányozására és helyes megfejtésére, hogy miért drágább itt s miért olcsóbb Ausztriában az étel- nemü? a kenyér, a hús, a bor. Csak ezt a hármat említem. Szándékosan ezt a hármat, mert ezek a legfőbbek és mert főképen ezt a hármat innen Magyarországból viszik oda Ausztriába. Ott mindenik olcsóbb, mint itt a forrás tövében. Beszélnék róla az emberek, szóvá teszik naponként a hírlapok, említik mindegyre, mondják untalan, panaszolnak szakadatlanul, hogy a kenyér, a hús, a bor minden vendéglőben, kocsmában az étkezés Ausztriában olcsó s Magyarországon sokkal drágább. A rendes napi hírek között ott szerepel: ma is emelkedett a liszt ára, a hús ára 60—70 fillérrel; Ausztriában olcsóbb 40 fillérrel. Szakadatlanul: szó, beszéd, sirás, panasz. Egyéb semmi. De ezek folynak szakadatlanul. Igazán érdemes volna pályadijul kitűzni egy szép dohánytárcát, — hogy mondja meg valaki az okot. A Magyar Paizs megreszkirozza a szép dohánytárcát. Tessék pályázni. Igaz, hogy tűztünk ki dijat arra is, hogy miért adnak Magyarországon, a só hazájában az embereknek marhasót —- fehér só helyett. Nem jött be igazi megfejtő. Pedig adtunk volna díjul egy szép só-szobrot. „A cár birodalma“ cimü füzet a leghatalmasabb ellenség: az orosz cár birodalmát ismerteti. Fővonásaiban, közgazdasági szempontból megismerteti velünk a nagy birodalom földrajzi viszonyait, majd a rajta élő népesség nemzetiségi viszonyait. Sok meglepő, a hagyománynyal ellenkező dolgot találunk benne. így mi a tatárokat történelmi ismereteink alapján hajlandók vagyunk a legbarbárabb népnek tekinteni. A kis füzetben azt olvassuk, hogy az Oroszország földjén élő tatár manapság szorgalmas földművelőkből és kereskedőkből áll. Európai Oroszország keleti részében és a Kaukázusban, továbbá Baku petróleum-iparában igen sok a tatár ipari munkás. A Krim- félszigeten állattenyésztéssel, gyümölcstermeléssel foglalkoznak, kiváló kertészeteik vannak. Van sok tatár házaló, de akad közöttük nagykereskedő is. Szóval az orosz tatárok manapság egész másformák, mint amilyennek mi képzelni szoktuk. A többi főbb nemzetiség viszonyait hasonló részletességgel ismerteti a kis füzet. A következő fejezetek a gazdasági és szociális viszonyokkal foglalkoznak. Az orosz agrárkérdés, a mezőgazdasági termelés bajai megelevenednek előttünk. Egy másik fejezet a cári birodalom pénzügyeit, a hadi célokra kiadott milliárdok származását, ismét másik az orosz birodalom kormányzatának, közigazgatásának bajait ismerteti. A legújabb orosz külpolitika és az orosz haderő ismertetésével végződik a kis füzet. A 64 oldalas csinos kiállítású füzet, amelyben Oroszország térképe is bennfoglaltatik, 40 fillérért minden könyvkereskedésben kapható. KÖZGAZDASÁG. T ▼ T Adriai Biztositó Társulat — Triestben. A társulat f. hó 6-án tartotta meg 76-ik évi rendes közgyűlését, amelyen az 1914. évi zárószámadások terjesztettek elő. Az
