Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-04-01 / 13. szám
2 MAGYAR PAIZS Műveljük meg jól a földet mindenkor és minden körülmények között. De legnagyobb buzgalommal épen most kell ezt tennünk, mikor ez a nagy háború a rendesnél is több terményt felemészt. Többet felemészt, mert aki sokat dolgozik, mint pl. a harcoló katona, hát többet is eszik. Evvel szemben pedig épen a legnagyobb erő van távol a földműveléstől, a harcoló katona a földművelésnek is épen a kapanyele. Ilyenkor azoknak kell megfogniok az ekeszarvát, akik otthon maradtak. A germánoknak régi harcos világában az asszonyok szántottak, vetettek. Talán azért olyan jól megtermett markos erős asszonyok máig is a német asz- szonyok, s mindenekfölött egészségesek. Nincs más mód, nálunk is meg kell fogniok most a kapa nyelét az asszonyoknak. Egész Európában; de hát itt ösztönzőleg csak a magyar asszonyokról van szó. S itt nem azokról, akik rendes időben is szoktak mezei munkát végezni, hanem azokról essék szó s azokra szálljon a figyelmeztetés, akiket eddig megkímélt a sors e fárasztó munkától, de akiket most rá kell, hogy kényszeritsen a szükség, a rendkívüli idő. Hiszen rendkívüli időt élünk. Tehát a rendkívüli munkát is el kell végeznünk. Dolgozni kell az eddiginél többet, különlegesebbeket is, az asszonyoknak s az itthon maradt férfiaknak, az itthon maradt férfiak közül azoknak is, akik nyugalmas időkben a mezei munkáknak is csak anyámasszony katonái. A mezei munkára rendelkezésül áll egy igen nagy sereg. Fel lehet ezt használni rendkívüli időben. E sereg alatt az iskolák ifjúságát értem. Tiz éves kortól az egyetemi polgárokig. Tavaly kezdettek ezen a téren valami okos, praktikus dolgot csinálni. A jogászok elmentek nagy vakáción fürdőhelyre pincéreknek. Tanusitja az ügyességét, nagyobb ügyességre tesz szert és pénzt is szerez. És egy nagy előítéletnek megmohosult ronda nagy bástyafalát döntögeti. Ez igy van. De hát édes Istenem! Anélkül, hogy kicsinyelném a tányérnak s az étel-ital hordásnak a szükségességét: ezt a munkát elvégezheti egy gyöngébb leány is. Nem méltó ez a férfi erejéhez. A férfigyermekek, sihederek és ' fickók erősebb munkát is végezhetnének a mezőn. A mezei munkának több-kevesebb erőt igénylő fokozatai vannak. Tiz és huszonöt év közöttieknek a számukra. A szerbek most március végén bezárják az összes iskolákat s a tanulókkal földet művelteinek. Ezt csak azért Emlitem meg, hogy ne kacagjanak ki olyan erősen azért, amiért a diákokat kiakarom küldeni a mezőre kapálni, kaszálni, aratni. Szomorú sorsunk nekünk a többek között az is, hogy mi mindent csak majom módjára teszünk, mások után, kivált a nyugatiak után. De ha ilyen nincs, jó a keleti is, csak példaként álljon, mert az önálló cselekedettől félünk, mint a hideg zuhanytól. Pedig ez egészséges. Példákat állítok hát elé. Ott vannak a régi germán asszonyok, itt vannak az uj szerb diákok. A mi diákjaink is dolgozhatnának a mezőn legalább két órát naponként. S minthogy föl tudtam hozni két példát, föl is vagyok mentve az érvelés alól: nem kell mondanom, hogy milyen egészséges ez a mezei munka; nem kell felemlítenem, hogy mennyire szükséges a kenyér. Nos, az országnak tanulóserege olyan nagy segítség lenne, hogy nem maradna a mező szántotlanul, bevetetlenül és learatatlanul. S nem kellene a harcoló katonát- egy-két hétre haza- bocsátani. Csak ne volnának olyan finnyásak. Borbély György. Jézus, mikor a földön járt. Tekintetes Szerkesztő Ur! Pár évvel ezelőtt olvastam becses lapjában a Megváltót, egy kartársa által leírva. Mivel ezen leírás engem nem elégített ki, engedje meg Tekentetes Szerkesztő Ur, hogy a kezeim közt levő hű fordítást önnek bekiildjem, mely a Cesarini család levéltárában van kézírás után megőrizve. Ezen levelet Pilátus elődje, Publius Len- tulus irta császárjához, mely imigyen szól. „Értesültem, oh császár, hogy óhajtod tudni, amit elmondandó vagyok.“ Él ugyanis itt egy férfiú, erényekben dús, kit Jézus Krisztusnak hivnak, kit a nép prófétának mond, tanítványai pedig isteni eredetűnek tartják és azt állítják róla, hogy Istennek a menny és föld és minden létezők teremtőjének fia. Valóban, oh császár, mindennap hallhatók csodálatos dolgok erről a Krisztusról: holtakat támaszt föl és betegeket gyógyít egy szavával. Aranyos termetű és szép külsejű férfiú, kinek arcában annyi fenség honol, hogy akik szemlélik, kénytelenek őt szeretni és félni is. Hajzata, mely a fülek mögé simul, színre hasonlít a jól megérett mogyoróhoz, a fülektől pedig a vállakig barnás, de fényesebb. Haját a homlok közepén kettéválasztva viseli, miként az a názáretbelieknél dívik. Homloka sima és igen derült; arcának, melyen sem ránc, sem folt, mérsékelt a színe. Ajkai és orra kifogástalanok; szakálla sűrű és színre hasonló a hajhoz, nem fölötte hosszú, de közepén s-zét van választva. Nézése ijesztő és komoly: szemei olyanok mint a napsugár és fényük miatt senki sem bir mereven szembe nézni vele; midőn valamit gáncsol, remeg; midőn intelmeket oszt, könnyez; megszeretteti magát -és komolysága mellett vidám. Mondják, hogy sohasem látták nevetni, de igenis sírni. Kezei és karjai igen szépek; társalgása sokakat képes elfoglalni, de fölötte ritkán ereszkedik szóba; arckifejezése nagyon szerény és közelről a legszebb férfiú, kit látni és képzelni lehet, egészen hasonló anyjához, ki a legszebb fiatal nő, kit e tájakon valaha láttak. Miért is, oh császár, ha felséged e férfiút látni óhajtaná, miként azt előbbi értesítéseidben Írattad, adasd tudtomra s nem késem őt azonnal hozzád küldeni. Tudomány dolgában bámulatba ejti egész Jeruzsálem városát. Ö ugyan nem tanult senkitől és mégis minden tudományban jártas. Mezítláb jár és fején mitsem visel; sokan ezért kinevetik, de jelenlétében félnek és valóban, amint előttem a zsidók beszélik, sohasem lehetett hasonló tanácsokat és oly mélységű tanokat hallani, milyeneket ez a Krisztus tanít és sokan a zsidók közül isteninek tartják őt és hisznek benne, sokan meg avval panaszkodnak nálam ellene, mintha felséged ellensége volna. Majd felette zaklatnak e fondorkodók. A közhír szerint eddig senkinek sem okozott legkisebb kellemetlenséget sem; de igenis mindazok, kik őt ismerik, kik őt próbára tették, mondják, hogy jótéteményt nyertek tőle, vagy egészséget. Mert oh császár, kész engedelmességgel várok, amit fölséged parancsol, végre fog hajtatni „vala.“ Közli: Kiss Márton k. tanító. Salomvár. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. ▼ ▼ ▼ Közhírré teszem, hogy a rn. kir. belügyminisztérium 21887—1915. sz. rendelete szerint a harcvonalban levő katonai személyek látogatása feleségeik, vagy rokonaik, illetve ismerőseik részéről katonai szempontból egyáltalán meg nem engedhető és e célból a 3. hadtest területére vasúti utazási igazolványok ki nem állíthatók. Zalaegerszeg, 1915. március 24-én. Fülöp József sk. h. polgármester. _________________1915. április 1. HE TI HÍREK. ▼ V 7 Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk olvasóinknak és munkatársainknak. Czebe László szerkesztő társunk, már másodszor került most az északi harctérről, betegen a kórházba. Most Morvaországban Kraszna-Beczván fekszik. Bubics Tivadar vármegyei aljegyző március 30-án tartotta esküvőjét Fiúméban Magyary Jolán kisasszonnyal. Gyüjtsiink a Csány-szoborra. Tivolt János nyertes fogadásából, Zalaegerszeg.....................5 K. Mai gyűjtésűnk....................5 K. Ho zzáadva a múltkori (40361 K 57 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40366 K 57 f. A hazáért a sok áldozat között, jön a hir, hogy Dr. Degré Lajos jogtudós, egyetemi tanár, a Büntető Jog társszerkesztője, népfelkelő hadnagy március 6-án Galíciának Dvernik községe mellett hősi halált halt 33 éves korában. Dr. Degré Miklós volt zalaegerszegi és győri törvényszéki elnöknek az öccse; több testvér gyászolja s kár az országra ilyen kiváló fiatal tudós halála. Apjuk Degré Alajos novella s regényíró volt, a Petőfi-gárdából. — Bizony bizony gyász ez. Adomány. Tivolt János juttatott hozzánk — egy nyert peréből kifolyólag — 20 koronát azon célból, hogy abból 5 koronát a Csány-szobor javára, 15 koronát pedig a sebesült katonáknak húsvéti szivar- és dohányára továbbítsunk. Mindkettőt hazafiasai! köszönjük. S mindkét adományt rendeltetési helyére juttattuk. A Magyar Paizs uj évnegyedbe lép április elsején. Felesleges is felhívnunk előfizetőink figyelmét arra a körülményre, mellyel a lapunk súlyos kiadása jár. A lapnak előfizetési dija egy negyedévre 1 korona. A gabonakészletek megvizsgálása ügyében Zalában tartózkodik most Székely Arnold miniszteri megbízott, aki Zalaegerszegen már tájékozódott s most a vidéken működik. A kormány gondoskodik arról, hogy ahol felesleges gabona van, jusson abból azoknak is, akiknek nincsen. Ezt hívják köznyelven requirálásnak. Érthetetlen azonban a gabona- tulajdonosoknak az az oktalan eljárásuk, hogy értelmetlenségből-é, vagy egyéb babonából eldugdossák s nem vallják be a
