Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-02-11 / 6. szám
XVI. év Zalaegerszeg, 1915. február 11. 6. szám Előfizetési ár: Egy évre K 4'04 Fél évre K 2‘04 Negyedre K 104 Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dijá megegyezés szerint. Nyilttér sora 1 K Szerkesztőségés kiadóhivatal: Wlassics-u.8.sz„ Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS Munkatársak í LENGYEL FERENC } BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A kenyér. Ebből élünk. Ez a fő. A kenyér a legfőbb dolog. Még a háborúnál is fontosabb. Ez az, ami megindítja a háborút. Ez folytatja a háborút erőt adva az izomba s a kardok élére. Ez fejezi be és dönti el a háborút. Minden ember, aki a tömegek vezetőjének tudja, ismeri, tartja magát; minden pap, tanító, mester; minden értelmes ember: költő, szónok, tudós; minden könyviró, minden hírlapíró, sőt minden tisztviselő, aki a néptömeg között megszokott fordulni: mindnyájan beszéljünk a dolgos emberekkel, különösen a földnek a szeretőjével, mivelőjével; beszéljünk a földművelővel, lelkesítsük, buzditsuk, magyarázatokkal lelkesítsük arra, hogy legkülönösebb most ebben az esztendőben szeresse, művelje legjobban a földet, izmainak megfeszitetterejével. Szeresse, ápolja, simogassa a földet, tartsa jól, hizelegjen neki s szép szerével kényszerítse, hogy lehetőleg nagyobb áldást" árasszon ki magából a mi számunkra, hogy adja meg a mindennapi kenyerünket nekünk s harcoló katonáinknak. Mert sok kell azoknak, akik erősen küzdenek. De minthogy a föld ápolására épen a háború miatt a legnagyobb erők vannak távol: annál nagyobb hévvel kell lelkesíteni az itthonmaradottakat, hogy minden napnak minden óráját felhasználva,a hiányzó erőketispótolva, úgy műveljék meg a földet, minden talpalatnyi földet, hogy a föld panasz nélkül és hiánynélkül adjon nekünk kenyeret. Férfiak és asszonyok, öregek és gyermekek s csak félig épkézláb emberek is seregeljetek az eke mellé! ásót, kapát, gereblyét a kezekbe. Nyolc éves gyermektől a nyolcvan éves aggastyánig szent lelkesedéssel munkálkodjatok künn a nagy mezőn s bent a kis veteményes kertben, hogy egy talpalatnyi terület se maradjon meddőn; hogy az eddig bojtorján bur- jányos sáncoldalak is — legalább ebben az esztendőben gabonát, vete- ményt, zöldségfélét teremjenek. Mert alighanem igaz az, hogy a földnek ez az ideális megművelése, a kenyérnek a megszerzése dönti el a háborút s tenne minket győztesekké. ' Igaz az Est vezércikk Írójának az az aranytollu beszéde, - hogy ebben a nagy világháborúban nem az fog győzni, akinek több arany marad a zsebjében, hanem az, akinek tovább marad egy szelét kenyér a tarisznyájában. B. Gy. Tudomány és erkölcs. A tudás megteremtése óriási áldozatokba került, de a tudásért érdemes fáradozni, érdemes érettök minden erőfeszítés! Az emberiség jólétének melegágyait a tudomány nagy ereje és az erkölcs fensége táplálta, meg fejlesztette. A barbárok egykor századokon keresztül pusztítva milliókat nyűgöztek, Európa kultúráját taposták és ez az embertelen barbárság az emberiség örök szégyenére ma újból tombol, hogy - Európából Szibériát csináljon. 'A tudomány és az erkölcs fensége tiltakozik az ellen legjobban. Tudomány és erkölcs — nektek győznötök kell! Igaz ugyan, hogy nagy erő áll veletek szemben: a gyűlölet. De a szibériai és britt gyűlölettel szemben áll az igazságnak, a becsületességnek és a szabadságnak szeretete. Az ókor egy zseniális nagy gondolkodója, Empedokles szép költői teóriájában, melyben a világ keletkezését igyekszik megfejteni, azt mondja, hogy két világot mozgató őserő létezik: Szeretet és gyűlölet. És ennek lüktető ereje, nagyban éppen úgy, mint kicsinyben, viharrohamában, virág harmatában, csillagok hullásában, tavasz melegében és az emberi szív dobbanásában benne van. Az a sok érzelem, amely az ember lelkében, ebben az isteni csudás szép kis világban lakozik, abban a két irányban halad, hogy hol szeretetté, hol gyűlöletté fokozódjék. És ami lelkűnkben végbemegy, ugyanaz történik a nemzetek lelkében. Ugyanazon angol önérzés és kapzsiság szembe állítja ezer nemzet fiait egymással — pusztító csatasorokba, végzetes háborúba. A történetíró borzalommal fog eltűnődni egykor, ha a kutató elme révén okát fogja keresni az 1914-ben kitört világ- háburunak és kutatásai nyomán rájön, hogy ez nem volt más, pusztán az angol gyűlölet, az angol kapzsiság. Az el nem kerülhető végzet tükröt állított a becsületes szándékú nemzeteié, hadd lássa, hogy az angol, azon ürügy alatt, mintha kezei a béke templomának falait emelnék, valójában azon mesterkedett, miképen tegye tönkre egyik nemzet a másikat, hogy neki aztán szabad útja legyen a hará- csoláshoz. A sors tükre azonban ragyogó fényben körülvéve egy hős; haláltmegvető, szabadságért élni-halni kész nemzetnek fiait is megmutatta az ámuló világnak: e nemzet a magyar nép és az ő fiái,' akik Galicziában, Flandriában, Orosz-Lengyelországban és délen bámulatos vitézséggel, apáiké tói öröklött hősi erényekkel a második évezred hajnalán világtörténetet készítettek a sajnos ezer oldalról félreértett magyarságnak. , Nemzetünk fiai, ti fényes ragyogásu hősök, áldva legyetek nemzedékrő!- nemzedékre! Egész valónkat áthatja a remény, az erős hit, hogy édes magyar hazánkra uj korszak fog virradni és ennek az uj korszaknak ébredő hajnala előre veti meg meleg sugarait. Szent és nemes kötelességünk legyen mindig, hálával gondolni azokra, akik vérükkel, érzéseikkel és küzdelmeikkel, tü.relmökkel és szenvedéseikkel —- nekünk életünknél drágábbat, becsesebbet igyekeztek megteremteni — a szabad hazát! A magyar nemzet hős fiai, mikor a világfelfordulás idején csatába száll- « tak, akkor az európai szabad nemzetek erkölcse, szellemi jóléte, szabadsága érdekében cselekedtek, azoknak fölvirágoztatásán, megmentésén fáradoztak. Az eszmék világában a szabadság eszméje a legóhajtottabb kincs és a magyar honvéd örök időkre szóló dicsőséget aratva, az emberiség legszentebb közkincséért, Európa, sőt a tudomány közkincséért ontotta vérét. Az északi tömegek rabbilincset csörgetnek, vértengerrel fojtják el a szabad lélekzést és a magyar katona vitéz karja, miként azelőtt századokkal védi a hitet, az ősi erkölcsöt, a szabadságot, az európai népek nyugalmát: ezeket az eszményi magaslatokra vezető szellemet. Nincs üres kérkedés és túlzás szavaimban, majd valamikor meg fogja ezt erősíteni szövetségesünknek, a németeknek hatalmas fejedelme is, a német császár. Jaczkovics Miklósáé.
