Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-02-04 / 5. szám
1915. február 4. MAGYAR PAIZS 3 Majd elfelejtettem, Gyula bátyám küldött egy cigarellóval, szivarral, csokoládéval telt csomagot, de ez már 8—9-ike körül itt volt. Ő tőle is most tegnap kaptam kártyát, melyben kérdi, hogy megkaptam-e, azt hiszem a néki küldött kártyáim ép úgy eltévednek mint a néktek küldöttek. Azonkívül Erzsi húgom küldött sok minden aprósággal telt csomagot, minek szintén nagyon megörültem és a tartalmát nagyon tudom használni. Jóska bátyámról jelenleg nem tudok semmit, de már mi megyünk arra felé, talán még a véletlen összehoz egymással. Különben vagyunk itt többen ismerősök Eger- szegiek. Itt van, illetve most jött fel a két Fánghr fiú és már kezdettől együtt vagyunk a Hegyi kőmivesmesterrel. A szegény kálócz- fai Kiss az elesett a Szán folyó mellett, úgyszintén Hegyinek az öccse is. Welhschek Jóskáról nem tudok semmit, valószínűleg fogságban van, hová sebesülten került, mert már beszéltem olyannal ki látta, hogy megsebesült. Adamikéknak valamint Annuskának köszönöm szives figyelmüket és számtalanszor üdvözlöm őket. Még egyszer köszönöm a küldött csomagokat és mindnyájotokat igen sokszor csókol Anti. (Folytatása következik.) HIVATALOS HIRDETMÉNYEK, Arra való figyelemmel, hogy az enyhe téli időjárás miatt a jégverem- tulajdonosok a nyári idényre szükséges jégmennyiséggel alig lesznek képesek magukat megfelelően ellátni, felhívom a mészárosokat, kereskedőket és általában a jégverem-tulajdonosokat, hogy jégszükségletüket a városi jéggyárnál folyó évi február 15-től április 15-ig beszerezhetik. A jelentkezők jégszükségletét a jégggár a jelentkezés sorrendjében fogja kiszolgáltatni. A szükséglet a városi villamos müvek üzemvezetőségénél jelentendő be. Zalaegerszeg, 1915. január 29-én. Dr. Korbai Károly sk., polgármester. Körhirré teszem, hogy ellenségtől zsákmányolt fegyvereket és felszerelési cikkeket kirakatokba kiállítani, sem pedig egyébkén forgalomba hozni nem szabad, hanem azok a hatóságnak (városháza I. em. 2. sz. a.) át- adandók. Zalaegerszeg, 1915. január 27-én. Dr. Korbai Károly sk., polgármester. Közhírré teszem, hogy a belügyminiszter ur rendelete folytán a déli harctéren fellépett járványos betegségek miatt az ott levő sebesült katonákat látogató hozzátartozók részére vasutak igénybevételére jogosító igazolványok további intézkedésig, Bács- Bodrog, Torontál és Temes vármegyék nem fertőzött városaiba és községeibe csak kivételes méltánylást érdemlő okokból, Horvát-Szlavon országok községeibe és városaiba valamint a nevezett vármegyék fertőzött városaiba és községeibe az ott állandó lakhellyel bírók és oda visszatérni akarók kivételével egyáltalán nem állíthatók ki. Figyelmeztetik a közönség arra is, hogy Újvidéken túl Horvátországba nem bocsátatnak. A hiába való utazástól tartózkodjék. Zalaegerszeg, 1915. január 26-án. Dr. Korbai sk., polgármester. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi és ólai határban az egész művelési ágban beállott állandó jellegű változások 1915. január elsejétől az érdekelt birtokosok által a változást követő 30 nap alatt Megyessy László kataszteri nyilvántartónál (Deák-tér 9. sz., városi javadalmi hivatal) bejelen- tendők, mert a bejelentések elmulasztása kifogás alá esik. Zalaegerszeg, 1915. január 26-án. Dr, Korbai sk., polgármester. HETI HÍREK. Y Y Y A vármegyei törvényhatóság február 8-án tartja téli rendes közgyűlését, melynek mintegy 50 tárgya lesz. Az alispáni jelentést szétosztották. Gyiijtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg .... 50 f. Mai gyűjtésűnk ..... 50 f. Hozzáadva a múltkori (39853 K 07 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 39853 K 57 'f. Meghalt Madarász József, 101 éves korában. Mindenki ismeri ezt a szent öreget. Kossuth Lajosnak s a Kossuth-kor- szaknak a katonája volt. 48 óta állandóan követ az országgyűlésen s mindig a sár- kereszturiaknak volt versenytársnélküli, egyhangúlag megválasztott képviselőjük. Haláláig egy hajszálnyit sem engedett a 48-ból. A magyar sajtó és a háború. Abban a nagy küzdelemben, a mely elé a világháború állította a nemzeteket. A magyar sajtó az egész világ elismerését kivívta. Tárgyilagos becsületes, őszinte híradásai, nyugodt önmérséklete és hazafias komolysága meglepte a külföldet is. A magyar újságok a legnehezebb, legfárasztóbb munkát végzik, mert az újság hírszolgálata most a legnagyobb akadályokba ütközik, hiszen a magunk háborúját vívjuk, a mi tűzhelyünk nyugalmáért küzdenek százezrek és milliók. Az újságírónak éreznie, tudnia, értenie kell, mi tartozik a nagy nyilvánosság elé, mi az amit közölnie szabad a nélkül, hogy mindannyiunk féltve őrzött nagy érdekei csorbát szenvedjenek. „Az Est“ munkatársai, a kik a magyar irodalom és újságírás legelőkelőbb képviselői e feladatot a legkitűnőbben oldják meg, bár ott vannak minden harctéren, ott vannak minden oly gócponton, a hol a külpolitika tekervényes szálait szövögetik. „Az Est“ munkatársai a táborokból és a semleges államok fővárosaiból egyaránt bő és megbízható tudósításokat, színes és tanulságos cikkeket küldenek ennek az újságnak, mely immár három hatalmas fővárosi nyomdában 12 óriási gyorsforgó gépen készül. „Az Est“ nagysága tükrözi vissza Magyar- ország mérhetetlen szellemi kincseit. Mert ha ez az újság naponta közel 400.000 példányban fogy el, akkor a magyar intelligentia erőteljesebb, fejlődőképesebb bármely külföldi nemzet intelligentiájánál. Európa egyetlen napilapja sem emelkedett 200.000 példányon felül. A napisajtó a leghivatottabb fokmérője minden ország műveltségének, azért kétszeresen büszkék lehetünk „Az Est“- re, mint újságra és arra a nagy olvasó közönségre, mely „Az Est“ becsületes munkáját, tisztességes híradásait méltányolni tudja. „Az Est“ Budapesten, VII., Erzsébet-körut 20. szám alatt jelenik meg. A fővárosban három és Bécsben egy kiadóhivatala van és emellett az ország minden részén — több miét 2500 helyen — önálló bizományosok intézik ennek az ujságnák az ad- ministrationalis munkáját. Elitéit malomigazgató. Nyitráról jelentik: Az egyik nyitrai gőzmalom elíen több panasz érkezett az illetékes hatósághoz amiatt, hogy a kormány által rendeletben megállapított lisztárakat nem tartja meg, hanem a maximális árakon felül még minden zsák liszt után öt korona külön dijat szedett. A feljelentés alapján a város rendőrkapitánya eljárást indított a malom igazgatója, Fuchs Emil ellen és el is ítélte őt a kivételes intézkedésekről szóló törvény alapján kihágás címén tiznapi elzárásra és száz korona pénzbírságra. (Hatalmas! — öt koronára kellett volna.) A Magyar Paizs nyomdája most Tapol- czán van s nem Zalaegerszegen. Akik olvasmányt, avagy hirdetményt közölnek, ne vigyék a régi szokás szerint a lapnak Eger- szegen vélt nyomdájába, hanem lehetőleg keddig a kiadóhivatalba: Wlassics utca 8. sz. alá, ahonnan a tapolczai nyomdába fog küldetni. A drágaság hiénái. Vannak lelketlen kufárok, akik a mai nehéz megélhetési helyzetet a maguk javára igyekeznek minél jobban kihasználni. A kormány kemény rendeletben igyekszik biztosítani a rendet gazdasági téren, ez azonban nem riasztja vissza ezeket attól, hogy meg nem engedett módon nagyobb haszonhoz jussanak. Az a messzemenő humanizmus, amely kormányunk ténykedéseiben megnyilatkozik a hadbavonultak itthonmaradt családtagjainak feísegitése körül, reakciót szült az oktalan emberekben. Megvakultak a soha nem látott segélypénztől és most már a nyeregbe ültek; van miből megélni mindenkinek, nem muszáj piacra vinni a tejet, tojást, vajat, gabonát, vagy ha viszi, akkor azt mondja: fizessék meg lehetetlen áron is, hiszen nekünk van miből megélni!“ Soha annyi hetyke, goromba úri kofát még nem látott a világ, mint most. Panasztalanul, zúgolódás nélkül viseljük a háború minden természetes következményét, igy az élelmiszerek fokozott emelkedését is. De hogy azok, akiket a háború — a túlságos humanizmus és az állam nagylelkűsége folytán viszonylag sok pénzhez juttatott — a sok jó üzletet a mi bőrünkre csinálják s abnormális eszközökkel az életet elviselhetetlenné tegyék, az ellen fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat. A közönség ne hunyjon seholsein szemet, ha pökhendi, elbizakodott, árakat felhajtó kofákat, kereskedőket talál, ne sajnálja a fáradságot s jelentse fel a rendőrségen, ahol az illető megkapja illő büntetését. A rendőrség hihetetlenül megtisztíthatná a piaci levegőt ezektől az ártalmas bacillusoktól, csak legyen kitartó az utána járásban és szigorú a büntetésben. (Hát még ha munkásembert keres az ember?!) Klein Ignác öngyilkosságára vonatkozólag hozzátartozóinak kívánsága szerint szívesen megirjuk, hogy tragikus halálának nem az az oka, amit az alapnélküli plety- kázók vélnek; nem függ össze ez a háborús viszonyokkal, nem volt hibás ember; sőt épen érzékeny becsületessége vitte sirba, mert nem tudta elviselni azt a sugdosodó pletykát, ami hazaelleneséggel vádolta, ha nem nyilvánosan is. A pletyka csupán onnan eredhetett, hogy egy őrmester megőrzés végett darab időre letett nála bizonyos mennyiségű magán-pénzt. Mindezt illetékes helyről, hozzátartozóitól vesszük, s amúgy általában is Klein mészáros szerény igényé- nyü becsületes emberként volt ismeretes az egész városban. Hét testvér a háborúban. Glass Samu lévai mészárszéki felügyelőnek hét fia van a háborúban. A hét testvér még az általános mozgósítás alkalmával vonult be, kettő a tüzérséghez, egy a honvédséghez, a többi a közös gyalogsághoz. A testvérek közül az egyiket vitézségéért egyszerre káplárrá léptették elő a harctéren. Eddig még egyik sem sérült meg közülök, de az egyik fiú orosz fogságba került.
