Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)

1915-10-28 / 43. szám

1915. október 28. MAGYAR PAIZS 3 Dr. Korbai Károly ügyvédnek fényesen sikere volt a múlt heti esküdtszéken. Ez alkalommal csak három bűnügyet tárgyal­tak. A legérdekesebb s legnehezebb ügyben dr. Korbai ügyvédet, a volt polgármestert rendelték ki hivatalból védőnek. A történet az, hogy Hegedűs Jánost már ezelőtt három évvel eltemették öngyilkosnak tartva. S egyszer csak előáll Hegedűs Jánosné s min­den bizonytalanságot eloszlatva megvallja, hogy ő gyilkolta meg az urát. Mit lehet itt védeni ? S dr. Korbai Károly a közönség­nek és esküdteknek lélegzetet visszafojtott figyelme között olyan előadást tart, hogy Hegediisnét csak a legenyhébb büntetésre, 5 évi fegyházra Ítélik. Korbainak ez volt itt az első s egyúttal hatalmas szerepe. Lám, talán sokan azt hitték, hogy a polgármes­terséget erős viharok között is tudta vinni nyolc évig, de egyébre már nem lesz alkal­mas, talán kenyér nélkül is marad. Fénye­sen csalódtak. Dr. Korbai a legelső és leg­fényesebb sikerű ügyvédek között foglal helyet. — Egy másik ügyben dr. Árvay László ügyvéd védelmezte Kozics Lajost, aki rablás bűnében volt. Kozicsot kétévi fegyházra Ítélték. — A harmadik ügyben megint dr. Korbai Károly mutatta ki jogászi tehetségét. Horváth Józsefet rokongyilkos­sággal vádolták s Korbai védőbeszéde után emberölésre minősítették. A súlyos bűnnek súlyos büntetését azonban nem lehetett tizenkétévi fegyháznál lentebb szállítani. Dr. Korbai Károly ügyvédnek e második védőbeszédjéből közöljük itt a bevezető részt a következőkben: Tekintetes esküdtbiróság! Mélyen tisztelt esküdt uraim! Gyilkosság büntette miatt vádolt Horváth József elleni büntetőügyben, amidőn mint védő, hivatásomhoz képest szót emelek vádlott érdekében a tekintetes esküdtbiró­ság előtt, — megdöbben a lelkem e szó kimondása után: gyilkosság! Az a bűn- cselekmény ez, melyre büníetőkódexünk a legsúlyosabb büntetést, a „halál“-t álla­pítja meg. S újabb megdöbbenés fogja el a lelkemet, amikor erre a büntetési nemre gondolok. Büntetőtörvénykönyvünk 278. §-ának abban a rendelkezésében: aki embert öl, halállal büntetendő, — a megtorlásnak ugyanaz a kérlelhetetlen és irgalmatlan szigora van, mint a bibliában Mózesnek ama törvényében: „És ha valaki sérelmet ejt felebarátján, amint ő cselekedett, vele is úgy cselekedjenek. Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért: amilyen sérelmei ö j ejtett máson, olyan ejtessék rajta!“ Ámde az ó-testamentoin prófétájának kér- j lelhetetlen szigorával szemben, ott van a j bibliában Krisztus tanítványának, az új­szövetségi Máté evangélistának a tanítása is: „Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mon­dom néktek: Ne álljatok ellen a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd a másik orcádat is.“ — „Hallottátok, hogy megmondatott: szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom néktek: szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek és imádkoz­zatok azokért, akik háborgatnak titeket.“ Közel két ezredév óta hirdetik ezeket a keresztényi tanításokat; ezekkel a Krisztusi elvekkel tanítják emberszeretetre a beszélni í kezdő gyermeket, ezekkel bocsátják el az örök életbe halálos ágyán az aggot. És mégis a Megváltó által elhintett mag között még mindig buján tenyész a dudva, gaz és konkoly* pedig azt nem vetette senki; — megerősödik, pedig azt nem öntözte senki. Az emberi lélek nemes tulajdonságai között épen úgy megterem — gyom- és gazként — a gonosz indulatok és szenvedélyek dud- vája, pedig azt abba nem vetette senki, — megerősödik és elhatalmasodik, pedig azt nem öntözte, nem táplálta senki .. . A háború és iskolalátogatás. Egy német tanügyi lap, a Paedagogische Zeitung leg­utóbbi száma ismerteti a német kultusz- miniszternek a tanfelügyelőkhöz intézett rendeletét, melyben utasítja a tanfelügyelő­ket, hogy a háború tartama alatt — ha csak rendkívüli esetek nem követelik — ne látogassák az iskolákat. — Az iskolákra felügyelő hatóság már eddig is belátta, hogy a mostani rendkívüli viszonyok közt, mikor a tanítók többnyire hadbavonult kartársaikat is helyettesítik, mikor az összes iskolák tanítási idejét redukálni kellett és a tanterv követelményei nagyrészben kor­látozva vannak. Az iskola felett nem szabad a békés idők szigorú kritikáját gyakorolni, nehogy kedvét szegjék az amúgy is túlter­helt tanítóknak. Ha valamikor, úgy most van fokozott szükség arra, hogy a tanító nemes, de nehéz hivatását szeretettel és kedvvel töltse be. A tanítóság eddigi munkássága garancia arra, hogy a változott viszonyok között is nagy ellenőrzés nélkül továbbra is lelkiismeretesen teljesiti felelőség­teljes hivatalát. A magyarnyelv. A szász belügyminiszter körrendeletben hívta fel és utasította az összes szászországi közigazgatási hivatalo­kat, hogy mindenféle hivatalos érintkezésben — úgy szóban, mint írásban — gondosan kerüljék az idegen szavak használatát. Azt mondja a miniszter, hogy a mostani világ­háborúból le kell vonni a gyakorlati tanul­ságokat, ezek közé pedig az is tartozik, hogy ne tetszelegjen senki az idegenszerűség szolgai utánzásában. (Nálunk, Magyarorszá­gon, épen most készülnek, hogy az egész nemzet hasraessék s úgy csússzék a német nyelv után. Zalaegerszegen eddig még csak a vasúton van kiírva, hogy: Trink- wasser!). A mezitlábos iskolás gyermekek. Dide­regve, éhezetten tipegnek apró fiuk s leány­kák az iskolákban, ringyekkel, rongyokkal takargatva fázó testüket. — Ugyan mi lesz ha beáll a hideg tél, hóimét jut e nyomorul­taknak ruhára, ■ lábbelire s egy-egy darab fára, amikor a szenyes spekuláció a fa árát 100 koronára, a csizma árát 60 koronára csigázta fel? Kerül e a háború hiénáinak zsebéből néhány fillér e nyomorultaknak, lesznek-e akik e didergőknek megnyitják zsebeiket. (Zalai Közlöny, Nagykanizsa.) Rekvirálják a kukoricát Zalában. Zala­egerszegről jelenti tudósítónk: Igen jelentőség- teljes és nagyfontosságu távirati utasítás érkezett Zalaegerszegre, az alispáni hivatal­hoz. A rendelkezés közli a vármegye alis­pánjával, hogy a kormány elrendelte a tengerikészletek összeírását s egyben meg is jelölte azokat a közigazgatási szerveket, amalyek az összeírás munkáját végezni kötelesek. Az összeírás előkészítése annak a tervnek, amelyet a földmivelésügyi és belügyminisztériumban már huzamosabb idő óta készítenek elő. A kormány ugyanis rövid időn belül elrendeli a tengerikészletek rekvirálását. A rekvirálást a Haditermény részvénytársaság utján végezteti a kormány s ezenkívül egyes rekviráiási központokon kormánybiztosok fognak felügyelni a rekvi- ráiás menetére. Igen komoly gazdasági ér­dekek teszik szükségessé, hogy a kormány tengeri készlet igazságos elosztása érdekében az országos rekvirálás módszerét vegye igénybe. A tengeri-rekvirálás szükségessége leginkább az állattenyésztés érdekeinek meg­óvása céljából történik s ezzel kapcsolatosan természetesen a fogyasztó közönség szem­pontjait is szem előtt tartotta a kormány- hatalom, mert az állattenyésztés támogatá­sával akar az esetleges hushiányon segíteni. Zalamegyében, tekintettel a muraközi, speciá­lisan kukoricatermesztő vidékre, igen nagy eredményeket lehet várni az idejekorán el­rendelt tengerirekvirálástól. Az a mi titkunk. .. A jegyző urnák, egy járásunkbeli község nótáriusának levelet hoz a postás. A borítékból először is két darab, nem éppen ropogós, de azért hibát­lan tizkoronás bankó hull ki. A bankókat a következő levél magyarázza: „Tekintetes Jegző ur! Ez a húsz korona a tekintetes Jegző űré, ha megcsinájja, hogy V. I. K. orosz Fogoly, mint Magyar állam Polgár közös kívánsággal nálam itt maradhasson. Hogy mijér az a mi Titkunk. A húsz korona a tekintetes Jegző űré, ha ezt ki tudja, tisztelettel Özv. Sz. I.-né.“ A húsz korona visszament özv Sz. I.-nének és sajnos, az orosz fogolynak is vissza kell menni a táborba. De majd eljön az idő, amikor — visszajöhet. Megígérni bizonyára megígérte. HARC. Vészben van a magyar nemzet, Létküzdelmet ví harcosa, — Az a nép, mely fényes múltját, Dicsőségét, volt nagyságát, Vérrel irta a lapokra. Hős katona, ha elsodor A rohamnak forgatagja, — Sohse félj, ha bármi vár rád, Legyen szemed előtt Árpád Diadalmas hős alakja. Tűnjön fel a harc hevében Szent László, a glóriás hős, — S a vad harci zaj közeped Buzdítsa a csüggedteket, Hogy mindenki legyen erős. Nagy Rákóczi hagyd el sírod, Hisz szellemed nincs meghalva, — Ha már egyszer harcra keltünk, Vigyázz reánk fejedelmünk, S vidd a népünk diadalra. Kossuth apánk nagy széliemét Egész világ megcsodálja, — Ágyúk vészes dörejében Szíveinkben folyton égjen Hősiesség örök lángja. Ezer éves viszoptagság Nemzetünket meg nem törte, — Száz ellenség száz felöl jön, Győzni fogunk ellenünkön, S élni, élni mindörökre. Ifj. Hertelendy Ferenc. Városi tisztviselők és a drágaság. Általános a panasz a tűrhetetlen drágaság miatt. Igyekszik is a helyzetet elviselhe­tőbbé tenni egyik-másik forum. Az állami tisztviselőknek, a vasutasoknak nyomorán enyhíteni akar és fog a vezetők gondos­kodása, a dijnokok országos egyesülete havonként és családtagonként visszamenő­leg fizetendő 10 K segélyt eszközölt ki a belügyminiszternél, csupán Zalaegerszeg város tisztviselői nem kaptak eddig még Ígéretet sem az Ínség enyhítése iránt. Reméljük, hogy a város tisztviselői kara részére méltányosságot kérő szavunk eljut az illetékesek fülébe s orvoslást talál a sok panasz. Féláru jegy váltására jogositó arc­képes igazolványok érvényének meghosszab­bítását és újak kiállítását a szombathelyi üzletvezetőség a zalamegyei igényjogosultak részére december folyamán eszközli. A Rokkantügyi Hivatal az alispánok utján felkeresi a rokkantakat, hogy munka- keresés céljából jelentkezzenek a Rokkant- ügyi Hivatalnál (Budapest, Országház, VII. kapu) írásban vagy személyesen. írásos jelentkezésben a. következő adatokat kell felsorolni: 1. A rokkant katona neve, szüle­tési helye és éve. 2. Csapatteste és rang- íokoza. 3. Családi állapota, gyermekei száma és ezek közül hány keresőképes ? 4. Állandó lakhelye és jelenlegi tartózkodási helye. 5. Katonai szolgálatból mikor lett véglegesen elbocsátva? 6. Rokkantságának milyensége és foka. 7. Mi volt polgári foglalkozása és tudja-e azt továbbra is folytatni? 8. Mint rokkant, valamely foglalkozásra nyert-e ki­képzést és mire? 9. Milyen munkára vállal­kozik, illetve milyen állást óhajt elnyerni? 10. Milyen fizetési igényei vannak? II. Milyen az iskolai előképzettsége? 12.Mennyi a rokkantsági járuléka és sebesülési pótdija és részesül-e ezeken kiviil még bármilyen más címen életjáradékban? 13. Mi az anya­nyelve s milyen más nyelveket beszél még? 14. Katonai szolgálatból történt elbocsát- tatása óta volt-e már valahol alkalmazva s ha igen, hol, kinél, milyen minőségben, mennyi ideig és mily fizetés mellett?

Next

/
Thumbnails
Contents