Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-08-26 / 34. szám
2 MAGYAR PAIZS 1915. augusztus 26. Emléket a zalagerszegi hősöknek! Az ellenséget nem gyűlölni, hanem megverni kell. így végződik egy újságcikk; de ez annyira jó, hogy én első helyre tettem. A cikknek az a veleje, hogy Németország szelleme nem tűri a csúfolódást, ami bizony csak a kofákhoz illik, nem szereti a csúfolódást s megszünteti azt a megindult átkozódást is, hogy: Gott strafe England. Mikor a cikket olvastam, az a kérdés jutott eszembe, hogy hát vájjon én német vagyok? avagy a németek magyarok? Engem legalább már a legelső alkalommal felette boszantott az az utcai kofáskodás, hogy minduntalan nemcsak lekicsinyeltük az ellenfelet, ellenséget, hanem gúnyoltuk is; borsódzott a hátam, mikor a mozikban láttam, hogy Péter királyt egy disznón lo- vagoitatják s onnan is leesik. Káros ez, mert lefokozza a mi energiánkat is, — de lefokozza a műveltségűnket is. Aki a gyűlölködés és csúfolódás fegyverét használja, az nem tudja jól használni a katonafegyvert. Lám a németek nem gyűlölik, hanem megverik az ellenséget. Most már mi is azon az utón vagyunk. A cikk következő- i leg jelent meg a Napban:- -Németország nem gyűlöl! Ernst Lissauer, a tehetséges fiatal német poéta még a háború elején irt egy zuhogó, kíméletlen verset Angliáról, amelyet Németország egyetlen ellenségének tart és a vers A gyűlölet éneke (Hassgesang) cimén csakhamar végigterjedt Németországon is. Maguk az angolok is lefordították és természetesen a német barbárságot igyekeztek dokumentálni vele, bölcsen megfeledkezve Kipling verséről, amely a hunnok ellen mennydörög. Lissauer verse körül azonban erősen megoszlottak a német vélemények, a higgadtabb és a jövőre is gondoló férfiak veszedelmesnek tartották a Hassgesangot, amely rohanó, ellenállhatatlan,technikájával olyan gyűlöletet kelthet a német katona szivében, hogy azt a békekötés sem tudja kioltani belőle. A Kölnische Volkszeitung egyik leg- ■ utóbbi számában azt követeli, hogy Lissauer versét tartsák távol minden olyan könyvtől, amely a német ifjúság kezébe kerülhet. A Berliner Tageblatt helyesli ezt az indítványt és a következő megjegyzést fűzi hozzá: — Lissauer ur nagysikerű versét már a megjelenéskor nemcsak „benső vonakodással“, hanem leplezetlen rosszalással olvastuk, mert az igazi hazafisághoz semmi köze sincs és akárcsak a Gott strafe England iratu gummibélyegzök csak bizonyos ösztönökre spekulál, amelyek, sajnos, ilyen mozgalmas időkben felütköznek. Aki jobban rávigyáz a dolgokra, észreveheti, hogy a Gyűlöletet, amely a lövészárkok vitéz ferfiai- ból mindig hiányzik, főképp olyanok prédikálják, akik ezzel valamelyes előnyhöz akarnak jutni és akik annál könyörtelenebbek, mennél távolabb vannak a fronttól. Hogy a Hassgesang és egyéb hasonló tákolmányok minden ifjúsági könyvtől távol tartassanak, az mindenesetre szükséges. De mi azt óhajtanók, hogy a felnőtteket is kíméljék meg az ilyen megnyilatkozásoktól, mert az a véleményünk, hogy a német népnek a győzelem kivívásához nincs szüksége ilyen költészetre vagy prózára. jellemzőnek és külön följegyzésre méltónak tartjuk ezt a német fölfogást, mert sem a franciák, sem az angolok, sem az olaszok nem tudnak ilyen magaslatra fölemelkedni, ők nem csak a gyűlölködésnek, hanem a becsmérlésnek is virtuózai. A németség ilyen babérokból nem kér. A németek nem gyűlölik az ellenségeiket, csak megverik. Gyönyörű visszhangra lelt Paslek Lajosnak az a széplelkü felhívása és első példaadása, hogy tegyünk valami emléket itt Zalaegerszegen azoknak, akik Zalaegerszegről mentek a haza védelmére és ott vesztek; és azoknak is az emlékökre, akik ugyanebben a háborúban megsebesültén, más vidékről bár, idejutottak a kórházba s itt haltak bele sebökbe. Gróf Batthyány Pálné, országgyűlési képviselőnknek ismeretesen fen- költ gondolkozásu felesége, már a háború elején foglalkozott e gondolattal, de nem látszott időszerűnek nyilvánitani is, mintha előre számítani kellene, hogy lesznek elesettek. Most azonban az idő meghozta a szomorú valóságot. A nemes grófné igen helyeselve Paslek indítványát, szintén hozzájárul 100 koronával, sőt annak idején, a kivitelre nézve javaslatokat is ad tapasztalataiból. Közönségünk bizonyára nem szorul arra, hogy ennek a mozgalomnak a szükségességét, célját okokkal támogassuk. E célra van tehát már 205 koronánk. A bankban kamatoztatjuk. B. Gy. A magyar anyákhoz.* Ami máskor fájdalom volt, Legyen az most büszkeség; Ha hazáért halt meg fiad, Magyar anya büszke légy. Hős fiadat ne sirassad, Ne gyötörje kin szived; Ha hazáért halt meg fiad, Dicsősége a tied ... Mi mindnyájan leborulva Imádkozunk üdvéért; Ha hazáért halt meg fiad, Lelke a Hadúrhoz tért... Bichler Géza. * A Nagykanizsán megjelenő „Zala“ napilapból vettük a mai időknek megfelelő verset. Az uj ezüst koronások. Augusztus 15-től kezdve a jegybank uj ezüstkoronásokat hozott forgalomba. Az uj egykoronások külső képe más mint a régieké és hátlapjukon „1914—15“ fölirás van egy babérkoszorúval övezve. A most forgalomban levő egykoro násokat rövidesen be fogják vonni. November 15-ike után már csak az ezüstértékükön váltja be a jegybank a régi egykoronásokat és igy remélhető, hogy az a rengeteg sok egykoronás ezüstpénz, melyet a háború folyamán kivontak a forgalomból és tezaural- ták, november 15-ig visszakerül a jegybankba. Kánya Géza helybeli zenetani- tónál eladók. Van köztük olasz mestermü, nevezetesen: Am at hi, Mucsínyi, Rucséri és velencei olasz hegedűk eladók bármely megfelelő árban. Megtekinthetők a tulajdonos lakásán ahol tani- :: tást is elvállal :: Zalaegerszeg, Ürményi-u. 7. sz. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. T T T Közhírré teszem, hogy ha a gabona- termelőktől a Haditermény Részvény- társaság bizományosa a felajánlott és átadásra kész terményt megvenni, vagy átvenni nem akarja, vagy a megvételre, illetőleg az átvételre későbbi időpontot akar megállapítani, az érdekelt gazda táviratilag forduljon a tényállás megjelölésével a Haditermény Részvénytársasághoz (Budapest, Nádorutca 9. sz.), mely közvetlenül gondoskodni fog, hogy a bizományos a Haditermény Részvénytársaság megbízásának megfelelően járjon el, vagy hogy más jogosult vevő a gazda terményét . megvegye és átvegye. A Haditermény Részvénytársaság bizományosai folyó évi julius 29-én 2811 —1915. M. E. szám alatt kelt kormányrendelet értelmében a Haditermény Részvény- társaság megbízásából vásárolt terményekért, az illető terményre, minőség szerint megállapított legmagasabb árat tartoznak fizetni, azzal a kivétellel, hogy ha a felajánlott gabona mennyisége 50 métermázsát nem halad meg, úgy a legmagasabb árnál egy koronával alacsonyabb árat számíthat. Végül nehogy a kisebb termelő kárára megtorólatlanul visszaélések legyenek elkövethetők, felhívom a közönség figyelmét arra, hogy az 1915. julius 13-án 2468—1915. M. E. számú kormányrendelet 3. §-a értelmében kihágást kővet el s 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a kereskedő, (Fogyasztási szövetkezet), aki mint az idézett kormányrendelet 3. §-a alapján vásárlásra jogosult, a megvett termény tovább eladásánál olyan árat számit fel, mely aránytalanul magasabb az általa a termelőnek fizetett árnál. Ha pedig az az eset forogna fenn, hogy a kistermelő gabonáját a jogosított vásárlók nem veszik meg, erről az eladók nálam tegyenek jelentést. Zalaegerszeg, 1915. augusztus 19. Dr. Keresztury József sk., h. polgármester. Közhírré teszem, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 50966— 1915. számú rendelete értelmében további intézkedésig, az ország területén ipari és kereskedelmi árusítás és az árusított cikkek házhoz szállítása törvényes munkaszüneti napokon déli 12 óráig, a napi élelmezési cikkek árusítása pedig a tulnyomólag ezek árusítására berendezett üzletekből ezenfelül este 6 órától kezdve végezhető. Zalaegerszeg, 1915. augusztus 21. Dr. Keresztury József sk., h. polgármester. :: Magános urinő :: í5 tanuló-diákokat teljes ellátással felvesz. Bővebb felvilágosítás a kiadóhivatalban.