Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-07-15 / 28. szám
MAGYAR PAIZS 3 törvénycikket kiegészítő 1914: L. törvénycikk 4. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §• Marhahúst, borjúhúst és sertéshúst a hét két napján és pedig kedden és pénteken akár nagyban, akár kicsinyben (adagokban) árusítani vagy egyébként forgalomba hozni tilos. Ugyanezeken a napokon tilos fogadókban, vendéglőkben, egyleti jellegű és más étkező helyeken az említett husnemüekből előállitott ételeket kiszolgáltatni. Ez a tilalom nem vonatkozik a húsiparban előállitott olyan állóképes húskészítményekre, amelyeknek előállítása hosszabb időt igényel és fogyasztása hosszabb időn át történik, nem vonatkozik továbbá a szarvasmarha, borjú és sertés levágásából nyert és emberi táblálkozásra alkalmas melléktermékekre. 2. §• Húsnak, vagy húsételeknek elárusitására szolgáló üzletekben tilos az 1. §-ban meghatározott napokon az idézett § tilalma alá eső húst, vagy ételt az elárusító helyiségben a közönség részére az átvételt, vagy elfogyasztást lehetővé tevő módon készen tartani. 3. §■ Az 1. § rendelkezései alól kórházak és egyéb gyógyintézetek, valamint gyermeknevelő intézetek javára, közegészségügyi szükségesség alapján, a belügyminiszter kivételeket engedélyezhet. 4. §• A katonai igazgatás részére szállított hús kiszolgáltatása nem esik az 1. §. tilalma alá. 5. §. Aki a jelen rendelet 1. és 2. §-ában foglalt tiltó rendelkezéseket megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914: L törvénycikk 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a magyar' királyi államrendőrség hatáskörébe tartartozik. 6. §. Jelen rendeletet minden községben (városban) a helyben szokásos módon haladéktalanul közhírré kell tenni. 7. §■ Ez a rendelet 1915. évi julius hó 8. napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. évi julius hó 3. nabján. Gróf Tisza István sk., m. kir. miniszterelnök. Dr. Keresztury József sk., h. polgármester. 1915. julius 15. Dl GÁBOR ERNŰNÉ Dl KOVÁCS MALVIN orvosnő ZALAEGERSZEGEN, Kazinczy-tér 9. sz. alatt, (Kaszter-ház) orvosi rendelését megkezdi. 7 Rendel nő- és gyermek-betegeknek délelőtt 10—12-ig, délután 3—5-ig. Cserébe fölveszek fiú- vagy leány- iskolás-gyermeket vagy másféle tanulót T gondos eltartásra, bármelyikvárosból vagy községből, ahová cserében az én fiamat adnám, aki polgári iskolába jár. HETI HÍREK. vn Városi gyűlés volt e hó 8-án s mithogy választás volt a tárgya, Árvay alispán elnökölt. A nyugalomba ment Korchmdros Jenő helyébe kellett volna rendőrségi írnokot választani. A közgyűlés azonban elhalasztotta a választást a háború lezajlásáig, mert remélhetőleg onnan jönnek vissza eddigi alkalmazottak, akik a helyet betöltik. Mint egyebütt is, a rendőrségen felette megapadt a hivatalnokok száma; a hadbavonultakon kívül most egyik nyugalomba ment, a másik: a nagy heccből ismeretes Csiszár L. nagybetegen fekszik. Alig pár év s átalakulhat egészen a városi hivatal rendőrségével egyetemben. Mert minden mindegyre változik s jön változásra változás. Dr. Korbai Károly már megnyitotta ügyvédi irodáját és igen sokat zaklatot lelki világa pihentető óázisra lelt. A zalaegerszegi Vörös-Kereszt kórházba 110 sebesült katonát hoztak vasárnap a déli harctérről. Az Isonzó partján harcoló katonáink közül ezek az elsők, akiket ebbe a kórház különítménybe hoztak most gyógyulni. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg . . . . 50 f. Mai gyűjtésünk . . . . . . 50 f. Hozzáadva a múltkori (40378 K 73 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40379 K 23 f. A 18 éves besorozottakról azt tudtuk annak idején a katonai elöljáróságok részéről, hogy julius 15-én bevonulnak. Ez azonban nem történik meg. A behívást későbbre fogják elrendelni. Csapataink északon nyomulnak tovább, Kraszniktól Lublin felé, s északkeleten bementek Beszarábiába. A német seregek nyugaton francia határon s a magyar délen az olasz határon ércfalként állnak sértetlenül. Halálozás. Hutter Ferenc és gyermekei: Gizuska, Lajos, Ferenc, Béla és Iván, atyja: németfalui Simonffy János, testvére: németfalui Simonffy Béla, Géza és Jolán és a széleskörű rokonság nevében is megtört szívvel tudatják feleségének, illetve édesanyjuknak, leányának és testvérüknek Hutter Ferencné, szül. németfalui Simonffy Gizellánnak folyó hó 6-án d. u. 6 órakor, életének 45-ik, boldog házasságának 27-ik évében, hosszú szenvedés után történt elhunytét. A boldogult hült teteme folyó hó 8-án délután 5 órakor fog beszenteltetni és a helybeli róm. kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 9-én reggel 8 órakor fog a zalaegerszegi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Zalaegerszeg, 1915. évi julius hó 6-án. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Uj táviró hivatal. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 26263—V. 1914 sz. leiratával Komárváros (Zalamegye, nagy- kanizsai járás) községben engedélyezett uj állami távirdahivatal folyó hó 1-én megnyílt. A fogolytábort, mely 20, esetleg 30 ezer ember befogadására van szánva, rohamosan építik; ezer orosz foglyot ide is szállítottak már s nemsokára itt lesz az egész tábor, mely kétszer-háromszor annyit kitesz, mint maga Zalaegerszeg lakossága. Az őrök magok kétezerén lesznek, kiknek főparancsnokuk Ferenczy József csendőr-őrnagy nagylengyeli földbirtokos. Az őrzők és őrzendők két táborának a számára gondosan vásárolják a szükséges eszközöket, — képzelheti, mi kell 22 ezer ember számára, konyhaeszközök, evő-ivó eszközök s egyéb felszerelések. A város lakossága el van tiltva az orosz foglyokkal való érintkezéstől. így is aggodnak némelyek némi nemű betegségek átharapódzásától. Értesítés. A sümegi áll. s. községi polgári leányiskolával kapcsolatos — 40 növendék számára berendezett — internátusba felvétetik minden 8. életévét betöltött leányka, ki az elemi vagy polgári leányiskolába jár és orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy teljesen egészséges. A teljes ellátás dija 56 K havonkint. (Élelmezés, mosás, fűtés, világítás.) A felvételre vonatkozó megkereséseket iskolai, születési és orvosi bizonyítvánnyal felszerelve — legkésőbb aug. 10-ig — a polgári leányiskola igazgatóságához kell benyújtani. Dr. Lukonich Gábor t. b. megyei főorvos, iskolaszéki elnök. Cserny Mária polg. leányisk. igazgató. Szűcs Zsig- mond földbirtokos, gondnok. Sümeg Zalam. 1915 junius 16-án. . Marton László söjtöri földbirtokos meghalt 58 éves korában e hó 10-én házasságának 19. évében. A megyeházán és kaszinó ablakában lengő gyászlobogó jelzi, hogy törvényhatósági bizottsági tag ..volt, s nyugalmazott megyei főpénztárnok. Özvegyet és négy gyermeket hagyott. A zalaegerszegi két mozi derekasan folytatja előadásait egész háborús idők alatt s mindig nagy közönség előtt kitűnő harci képeket mutatva. Az Edison szerdán, szombaton és vasárnap, az Apolló pedig szombaton és vasárnap tart előadásokat. Kun Vilmos ismeretes derék papunk, nyug. hittanár adminisztrátornak megy Zalaegerszegről Barátfalvára gróf Mikes János püspök ur helybenhagyó intézkedéséből. Ujdebrecen a Kárpátokban. Julius 2-án irta Az Est a következő sorokat: „Nem volna-e szép, ha Debrecen elvállalná Zboró ablakait, Szeged Alsópagony lakatos- munkáját .... Á felsőmagyarországi megyék minden magyar városért szenvedtek, egész Magyarországot megvédték, a magyar városok adjanak nekik ajtót, ablakot, kilincset. Mi az, a gazdag Szabadkának egy nyomorult falucska ajtajait megcsináltatni. A Bánát termett, a Kárpát vérzett.“ És julius 11-én már jelenthetjük, hogy Debrecen városa elvállalta hogy az orosz sújtott északi vidéken egymaga felépít egy községet. Erről értesít bennünket Debrecen város részéről Szabó Elek polgármesteri titkár, aki a következő táviratot küldte Az Est-nek: Debrecen város tanácsa megkereste a debreceni Vörös-Kereszt választmányát, amely a hazafias jótékonyság terén eddig is bámulatos sikereket ért el, hogy inditson társadalmi akciót a Kárpát-vidéki falvak felsegitésére. Tegnap Márk Endre polgár- mester, udvari tanácsos elnöklete alatt a debreceni Vörös-Kereszt Egyesület ülést tartott, amelyen hazafias lelkesedéssel vállalták el a társadalmi akció vezetését, sőt ennél is nagyobbszerü lendületet adtak a dolognak és elhatározták, hogy a felvidéken egy egész falvai felépítenek, részben a debreceni intézetek, társulatok, tehetős polgárok adományából. A felépítendő község Ujdebrecen nevét fogja viselni. A háború sebeit gyógyító mozgalom debreceni megvalósítása a legjobb kezekbe jutott, mert a debreceni Vörös- Kereszt csak a legutóbbi hónapokban is adományokban és pénzben hadicélokra és vörös-keresztes kórházak javára közel kétszázezer koronát gyűjtött. És hisszük, hogy amint Debrecen magáévá tette az ötletet és habozás nélkül a cselekvés terére lépett, éppen úgy fognak megmozdulni az Alföld és a Dunántúl gazdag, termő városai, hogy igy róják le hálájukat a sokat szenvedett Kárpátoknak. Indiában is gyártják a muníciót. Bom- bayból jelentik az angol nagy újságnak, a Timesnak, hogy Indiában hozzáfogtak a nagyszabású lövőszer-gyártáshoz, hogy az összes állami műhelyeket átalakították lövedékgyárakká. Az indiai acéltermelést is nagyban fokozzák. — Kell az angoloknak! Használjunk hadisegély-postabélyeget!
