Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-07-08 / 27. szám
2 Idegenből. Eljár-e oda, hol álmainkat szőttük, Hol ültünk a fűben koszorúkat fonva. Kint a falu végén, illatot lehelő Fehér akác-sorba? A kanyargó utón, fehér kőkeresztnél, Busan rezeg még a szomorufüz ága, A nagy cser tetején megvan-e a gerle? Vig-e még a párja? Hát arra a padra, a gesztenyés végén, Nyári alkonyaikor leszokott-e ülni? Mikor az est csendes, halk szellő se lebben, Szok-e hegedülni? Ott a temetőben, jó anyám sírjánál, Mikor egyedül van, rám gondol-e néha? — Hogyha szárnyam volna, örömmel Édes kis falumba .. . [repülnék Gerencsér Anna. MAGYAR PAIZS 1915. julius b Harctéri levelek. IV. Galicia, 1915 V—8. Kedves Barátom! ügy hiszem, megírtam, hogy mi a Süddeutsche Armee-hez vagyunk beosztva. Ebből következtetheted, hogy a német katonákkal többször találkozunk, sőt azok között élünk. A német katona nagyon el van telve önmagával. Kimondhatatlan gőgös. A lakásunkhoz többször eljönnek s mikor belépnek, azt sem mondják, befellegzett. Hát édes barátom, ezt vagy óriási butaságból, vagy nagy büszkeségből teszik. Azt hiszik, hogy csak ők a katonák, a többiek nem. Az tény, hogy mint katonák, elsőranguak. A fegyelem kitűnő náluk. Katonai szervezetük meg olyan, hogy hibát még górcsővel se lehetne látni benne. A bajtársi szeretet úgy ki van fejlődve köztük, mint sehol más nemzetbeli katonáknál. Egymást csak kamerád-nak szólítják és ezt a szót a valódi értelemben tartják is, mert egymással igazi kamerádok. Összetartanak talán még a pokol fenekén is. Ez a legszebb erényük. Mint katona, ezt becsülöm bennük legjobban. Szeretném, ha mi köztünk is meglenne ez az igazi kamerádi szeretet. Sajnos, hogy a németek csak egymással szemben jó kamerádok. Az önzés és önteltséget, mint jellemző tulajdonságukat első helyen kell említeni. Mondják, hogy a magyar büszke. Igaz is. De tudja Isten, ez a büszkeség egészen más. Nem sértő, sőt ellenkezőleg, imponál a szemlélőnek. A magyar embernél — bármily műveletlen is, mindent tekintetbe véve, •jót-roszat, — elsőbb nincsen a világon. Büszke, de nem sértő büszke. Nem erőszakos. Nagylelkű, nemesszivü. Az embert és vele együtt az egész nemzetet ilyenkor lehet legjobban megismerni. — A szerb ellenségünk, haragszunk is rá. Szerbiában mikor voltunk, a legdurvább szivü magyar baka is megtette, hogy az utolsó falat kenyerét is odaadta az éhező szerb asszonyoknak és gyermekeknek. Utána 2 napig nem evett kenyeret, de türelemmel tűrte állapotát, habár máskor már akkor is zúgolódott, ha a szakács nem adta elég tele a csajkáját menázsival. Szerb foglyoktól hallottam, hogy a magyar baka — a vékony szárú katona — nem komáz, ha csatázik, hanem harcol istenigazában. Nem ismer tréfát. A szerb, foglyokkal meg lekezelt. Nemeslelkü velük szemben is Az orosz katonák is nagyra tartják a „vengri“-t harci erényeiért. Ha a magyar megy rohamra, úgy nem mer a lőárokban megmaradni, mert a magyar olyan szurkálást visz végbe, hogy ott arat a halál és halálorditás zúgja túl az ágyuk dörejét. De ha az orosz megadja magát, „szegény muszká“-nak hívja és jó hozzá. Szeretik is a magyarnak megadni magukat. Mindezeket nem a sovén magyar Írja ám, hanem az érdeknélküli bíráló. Hogy egy kicsit darabos levelem és unalmas, tulajdonítsd annak, hogy sokfélét nem lehet megírni, meg hogy hiányzik a becsületes fogalmazáshoz szükséges feltételek legtöbbje. Ölel barátod: Miska. Galicia, május 26. Kedves Barátom! A Marci barátunkat kilenc hónapi kutatás után végre megtaláltam. Volt otthon is. Most Bécsben van. Siess neki Írni, mert megint viszik a harctérre. Szeretném megölelni az egész világot örömömben, hogy a Marcit felfedeztem. Küldj újságokat! - • Ölel szerető barátod: Miska. HETI HÍREK. Péter-Pál napján számos tisztelője kereste föl gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselőt zalacsáni kastélyában, többen Zalaegerszegről is természetesen, amely kerületnek a képviselője, ahol nemcsak párthívei, de az egész lakosság osztatlan tisztelője a nemes grófnak és egész családjának. Nevenapjára a üdvözlő leveleknek és táviratoknak szintén egész halmaza érkezett Zalacsánba. Mondanunk sem kell, hogy a kastélyba telepitett s már nyolc hónap óta ott élő orosz hadifogoly tisztek szintén kifejezték üdvözletüket és jó kívánatosat a nagy nevű házigazda iránt, akinél lovagiasabb magyar házigazdát alig is találhattak volna Magyarországon amit majd otthon el is fognak mondani jó hírnevünk emelésére. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg . . . . 50 f. Mai gyűjtésűnk .........................50 f. Ho zzáadva a múltkori (40378 K 23 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40378 K 73 f. A harcnak változó szeszélyes műveleteiről, néha kíméletes magaviseletéről, néha kíméletlen ütéseiről jönnek hirek haza naponta. A zalaegerszegi hatos honvéd- huszárok kitüntették magokat, ám kemény csatájok volt ott Beszarábia körül s estek és sokan vérzettek sebeikben. Szerencsére mégis csak a sebesülés több, amelyből felgyógyulnak. Az ismeretesek közül elesett amint hírlik, Petár főhadnagy, könnyű sebesülten hazaérkeztek Szigethy Tibor, s Balaton Elemér hadnagy jelöltek. A sors szeszélyétől van, hogy némelyik családból többen harcolva mind épen maradnak s más család több tagjában is veszteséget ér. Részvéttel halljuk a hirt, hogy Deák Antal főhadnagy a nagyobbik testvér elesett, s Iván hadnagy, ennek öccse már előbb hazaérkezve ugyan hátcsigolya törésben kettős mankón jár még. — A veszteségek pótlására Zalaegerszegről Posztóczky száza- ' dós és Kiss Béla főhadnagy, tegnapelőtt a harctérre vonultak. Lemberg visszavételében, amint a hivatalos hirek hozzák, észak felől a bajornémetek nyomultak be elsőnek a fővárosba. A bajor király oda is utazott s megveregette katonáinak a vállát. Nyugatról bécsi ezredek vonultak be s tüntették ki magukat a visszafoglalásban. S itt mintha kifogyott volna a toliból a tinta. Pedig valószínűleg magyar ezredek is voltak ott, sőt valószínű, hogy délről a magyar katonák nyomultak északra. Fangíer Imrének, a legkisebbik Fangler testvérnek haláláról mély részvéttel értesülünk. 20 éves korában halt meg hosszabb betegség után julius 5-én, miután már a felsőbb iskolákban is tanult két évig a mérnöki pályán. Gróf Esterházy Pál, a hetedik huszárezrednek egyik főhadnagya, amint a szomorú hir módja, elesett az északi harctéren. Érdekesen említik a lapok, hogy előre megsejtette halálát. A kaszinóban voltak — írja a lap .— s hire jött, hogy egyik jó barátja, gróf Wolkenstein elesett. „Lehetetlen! igy kiáltott föl gróf Esterházy, akkor én is el fogok esni.“ S úgy történt. Háborús előadások. A háború humanitásának jótékonysági mozgalmai között kétségtelenül az a legnagyobb irányú, melynek a rokkant katonák felsegélyezése a nemes célja. A rokkant katonák jövendő sorsáról gondoskodni kívánó akció szervezete Magyarországon is országos és Budapestről központilag irányitatik. Az országos akciónak . minden városban s Kolozsvárt is, mások a gyűjtési módja, formái. Kolozsvárt az akció élén gróf Bethlen Ödön kormány- biztos áll, kinek lelkes és fáradhatatlan agilitása máris tekintélyes összeget teremtett közönségünk áldozatkészségéből a humánus
