Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-07-01 / 26. szám
2 MAGYAR PAIZS 1915. julius 1. 43—50 évig soroznak és azokat viszik a harcba, akik még nem voltak. Alig várják legényeink, hogy felváltsák őket az újonnan sorozottak és mehessenek a tüzvonalba. Egy sem gondol arra, hogy meg is lehet ám halni ott. Erre felénk mindennap arat a halál. Szörnyű harcok vannak a kárpátokban. Szünet soha sincs. Éjjel-nappal folyton viszhangzanak a hegyek az ágyuk dörgésétől és a fegyverek pattogásától. Ma reggel 7 órától 11 óráig oly heves ágyuharc volt, hogy még hallgatni is rettenetes és ijesztő volt. Tart még, de gyengébben. Néha-néha morran egyet, mint nyáron, mikor a borzasztó égiháboru után még meg-megszólal az ég. Gyönyörű kék az ég és mégis mennydörög. Borzasztó leírhatatlan az a küzdelem, ami itt történik. Csak a magyarok Istene erőt, szerencsét és kitartást adjon hőseinknek, hogy a muszka horda erőt ne vehessen rajta. Folyton ettől félek, ha a dörgést hallom. A harc, amióta a kárpátokban vagyok, mindennap ilyen. A lakosság oda se néz a harcnak. Nyugodtan végzi tavaszi munkáját. Szántvet. Igás állattal az itteni német írének segítik ki. A német hajtja a lovat, a lengyel meg az ekét fogja. Tavasz van itt is már. Énekelnek a madarak az erdőkben s száll a levegőben a pacsirta. Az eresz alatt villásfarku fecske csicsereg. Az északi oldalak még fehérek. Itt-ott van rajtuk egy kis barna folt. Gyönyörűek a kárpáti hegyek. Egészségesek. Dacára a nagy munkának teljesen egészséges vagyok. Ha ráérek, küldök egy orosz dalt, amely Galíciáról és a Kárpátokról szól. Az orosz foglyoktól lestem el. Egyik társammal le is kottáztuk. Tatár is akad közöttük. Örmény, román, cserkesz s minden keleti fajta nép található közöttük, de mind jól beszéli az orosz nyelvet. Nem igy van ez nálunk. 23-ik ezred bácskai. A szerbek közül alig tud valaki magyarul. Sok magyar ezredet tudnék felsorolni még neked, ahol a mi nemzetiségeink vannak és alig két 'százaléka beszél magyarul s az is rosszul. Ezért mi és őseink a hibásak. Lopva egy tuskón irom e sorokat. Sietek befejezni, habár annyi meg annyi mondanivalóm lenne még. Dolgom után látok. Ölel barátod Miska. (Folytatjuk.) Valamikor ... Valamikor a Te hangod Felviditá lelkem. Valamikor kikeletkor, kiskertünkben Ránk hullott a fehér rózsa, Hogy szerettél engem. Azután meg kikacagtál — S lelkem széjjeltépted. Mért is hittem a szerelmed, Mért is hittem a szemednek .. . Te is hidd most, amit ez a hervadt levél Hazudik Tenéked! Gerencsér Anna. Cserébe fölveszek iskolás-gyermeket vagy másféle tanulót Alsó- f lendváról, ahová az én fiamat adnám, aki a polgári iskolában fog tanulni. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. v v ▼ A m. kir. minisztérium 1761—1915. sz. M. E. rendeletét közhírré teszem: A jövőbeli mezőgazdasági termésből várt egyes terményekre előleg nyújtása. A m. kir. minisztérium az 1914: L. t.-c 14. §-a alapján a jövőbeli termés adásvételének tilalmáról és érvénytelenségéről 1198—1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletének kiegészítéséül a következőket rendeli. 1. §■ A m. kir. postatakarékpénztárnál jelentkező és az utóbbi által erre kijelölt pénzintézetek — ideértve a hitelszövetkezeteket is —-am. kir. postatakarékpénztár által részükre e végből nyújtandó hitel erejéig a termelőknek az 1915. évi termésből várható búza, rozs, árpa,.zab és repce terményeire előleget adhatnak a következő feltételek mellett: 1. előleget csak a várható termésnek a termelő gazdasági és háztartási szükségletét meghaladó része erejéig és csak bezárólag 1915. évi julius hó 25. napjáig lehet adni, 2. az előleg búzánál métermázsánkint 20 koronát, rozsnál, árpánál, zabnál és repcénél métermázsánkint 15 koronát meg nem haladhat, 3. az előleg fedezetéül négy hónapnál nem hosszabb lejáratú, postatakarékpénztárhoz telepitett váltót kell adni és a váltó összege után a jutalék és költség felszámítása nélkül az Osztrák-Magyar Bank váltóleszámitolási kamatlábát legfeljebb 172o%-kal meghaladó kamatot lehet számítani, 4. a termelő a termésből várt azt a terménymennyiséget, amelyre előleget kapott, az előleget nyújtó pénzintézetnek a meghatározott minta szerint kiállított kötlevéllel eladásra leköti a termények átvételének idejére nézve a hatóságilag megállapítandó legmagasabb árban, 5. a terményeknek eladásra lekötése csak úgy érvényes, ha a 3. pontban említett váltót a postatakarékpénztár az előleget nyújtó pénzintézetnek leszámítolja, 6. a termelő az ügylettel az előleg egyidejű visszafizetésével elállhat. A váltónak az 5. pont értelmében történt leszámítolásáról az előleget nyújtó pénzintézet a termelőt haladéktalanul értesíteni köteles. 2. §. A termelő a jövőbeli terméséből várható azt a terménymennyiséget, amely az 1. §. értelmében a kapott előleg fejében le van kötve, másnak el nem idegenítheti, azon másnak jogot nem engedhet, sem azzal egyébként nem rendelkezhetik. (5. §.) 3. §. Az előlegnek a termelő kezéhez kifizetése és a terményeknek ez alapon eladásra lekötése a hitelezőkkel és az ingatlan árverési vevőjével szemben is hatályos. 4. §. A minisztérium gondoskodik arról, hogy azok a termények, amelyeket a pénzintézet az 1. §. értelmében megvett, a közszükséglet céljaira átvétessenek. A pénzintézet e végből köteles a termény megőrzéséről gondoskodni és azt a minisztérium rendelkezése értelmében a kijelölendő hatóságnak vagy személynek (cégnek) az 1. §. 4. pontjában említett átvétel idejére nézve hatóságilag megállapított legmagasabb áron átengedni. Az átvételi ár kifizetése a postatakarékpénztár utján történik, amely az előleg fedezetéül adott váltó kiegyenlítéséig az erre szükséges összeget a váltókötelezett javára az Osztrák-Magyar Bank váltóleszámitotási kamatlába mellett a folyószámlán kezeli. Erre az összegre a váltóhitelező sérelmére harmadik személy jogot nem szerezhet. 5. §. Az a termelő, aki az előlegezéssel lekötött termények betakarításáról, beszedéséről és megőrzéséről a rendes gazdálkodásnak megfelelően nem gondoskodik, vagy az említett terményeket a jelen rendelet ellenére elidegeníti, azokon másnak jogot enged, vagy azokkal a jelen rendelet ellenére egyébként rendelkezik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1912: LX1II. t.-c. 15. §-ának második bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által az 1914: L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 6. §. Az 1. 198—1915. M. E. számú rendelet rendelkezései egyebekben érintetlenül maradnak. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. évi május 20-án. Gróf Tisza István sk., m. kir. miniszterelnök. A fenntiek szerint: a) aki a terményeire előleget akar felvenni, annak sürgősen a m. kir. postatakarékpénztárnál kell jelentkeznie, mert az utóbbi által kijelölendő pénzintézetek csak folyó évi julius 25-ig adhatnak előleget. b) Az előleg búzánál métermázsánként 20 koronát, rozsnál, árpánál, zabnál és repcénél 15 koronát meg nem haladhat, c) Az előleg fedezetéül a felvevőnek váltót kell adni. d) A termelő azt a terménymennyiséget, amelyre előleget kapott, az előleget nyújtó pénzintézetnek kötlevéllel eladásra leköti és azt másnak el nem idegenítheti. e) A minisztérium gondoskodik a pénzintézetek által megvett terményeknek a közszükséglet céljaira leendő átvételéről. Zalaegerszeg, 1915. junius 23-án. Dr. Keresztury József sk., h. polgármester. A m. kir. minisztérium 1198—1915. M. E. sz. rendeletét közhírré teszem: A jövőbeli termés adás-vételének tilalma és érvénytelensége. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. 16. §-ában valamint az ezt a törvénycikket és a hadiszolgáltatásokról szóló 1912: LXVIII. törvénycikket kiegészítő 1914:L.'t.-c. 14. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Tilos és semmis az olyan szerződés, amely a magyar szent korona országaiban az 1915. évben betakarítandó következő mezőgazdasági terményeknek, úgymint búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak, tengerinek, hüvelyeseknek, repcének, olajmagvaknak és burgonyának átalányban történő vagy az ily termés reményének meghatározott áron való adás-vételére vonatkozik. Ez a tilalom a fentebb fel nem sorolt mezőgazdasági és a kertészeti terményeknek, különösen a bornak és a gyümölcsnek adás-vételére nem terjed ki. 2. §■ További intézkedésig tilos az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt a magyar szent korona országaiban az 1915. évben betakarítandó mezőgazdasági terményeknek az 1. §. alá nem eső módon történő előre eladása és vétele is. Az ennek ellenére létrejött ügyletek semmisek. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések kiterjednek a búza, a rozs, a kétszeres, az árpa, a zab és a tengeri összes őrleményeire is.
