Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-05-28 / 22. szám

2 nem fog. Ide-oda kétezer esztendőt változó eszme-áramlata súrolja Péter apostol sziklára épített szentegyházát, de a szent vallása minden eszmeharczból ujult erővel kelt föl és erősebb lett. Ma sokkal többen fogják* énekelni a „Jöjj el Szentlélek Úristent" mint egy ezredévvel ezelőtt és nincs a világnak olyan zuga, ahol ez az ének a hit érzésével szárnyalóan ne szálljon az ég felé. Azért, amig egyrészt nem féltjük a keresztény kulturát a szabad gondolkozás mevész tanításától, de szánó lélekkel tekintjük, hogy ez a sikertelen zajütés mégis a tévelygők, az önielkük mardosok számát szaporítja, azokét a szerencsétlenekét, akik tétován, vezetőcsillag nélkül bolyongnak ebben a küzdelmes életben. Jövel Szentlélek szállj alá azokr?., akik e teves eszmemozgalomnak bármilyen okból híveiül szegődtek, — vezesd őket a hivők se.reg.be, ahol bár szintén ismerik az élet nehéz járását, de — hisznek és bízva biznak. Boldog pünkösdi ünnepeket olvasóinknak! V. L. A keszthelyi verseny. Az állami főgimnázium legifjabb egyesületének, a testgyakorló körnek első nyilvános fellépése volt a mult hét csütörtökjén Keszthelyen tartott atlétikai versenyen. Nem egészen érdektelen, ha a sport rovatban felsorolt eredményen kivül, az ünnepély külsőségeiről is ejtünk néhány szót. Egerszegről mindössze 17-en indultak lelkes vezetőjük Takács Józset tornatanárral, szerdán délután fél kettőkor. C-ak természetes, hogy a délután 7 óra felé megérkező csapatot Keszthelynek majdnem egész tanuló iljusága várta az állomáson, A versenyre csütörtök délelőtt és délután lévén lefoglalva, a vacsoráig terjedő idót a város megtekintésére forditot'ák s bizonyára mindenegyesnek megtetszett a csinos, tiszta város s megragadta a sétatér a Balaton tükrével. Szomorú dolog, hogy az óriási vízterületen egy vitorláson kívül semmit sem lehetett látni. változik itt minden; megszűnik ezzel a tanügyi nyomorúság is; biztosak lehetünk abban, hogy rögtön szélnek eresztik a polgári iskolákból a latin tanárokat. De ne csináljunk a gimnáziumból polgári iskolát. Mert, hogyha iparosnak, gazdának, vasutasnak, postásnak, kereskedőnek, teknikusnak kell egy megfelelő előkészítő középiskola, bizonyos, hogy kell a bírónak, ügyvédnek, orvosnak, tudósnak, tanárnak, patikáriusnak, írónak, újságírónak, költőnek, papnak is. Ha amazoknak kell egy praktikus irányú, emezeknek idealiszt.kus irányura van szükségük, ez kétségtelen. Aki papot, bírót, tanárt nevel, az is az életneu nevel; mert az ö ideál s hivatásuk is az élethez tartozik. Ezeknél az élethivatásoknál nem a praktikus érzék és szellem a fö, náluk a mély erkölcsi és szellemi műveltség az elengedhetetlen kellék. Ezeknek el kell sajátitaniok a mai európai műveltséget, mely szubjektív értelemben az ember bizonyos lelki készsége, objektív értelemben azonban a szellemi értékeknek bizonyos tömege, mely közös kincs, s mely annál nagyobb kincs, mennél közösebb. Ez a kincs, éppen mivel közös, a közösség eredménye, az emberi fejlődés és haladás gyümölcse, mely határozott tartalommal bír. Ez a kulturális fejlődés talán még az atlantiszi MAGYAR PAIZ

S A Balaton és a Duna csendes, üres felülete a legigazibb tükie a magyar élhetetlenségnek. Csütörtökön reggel kilenczkor, szent mise hallgatása után vonult ki a reggel érkező kanizsaiakkal s a helybeli versenyzőkkel együtt a kis csapat, a gimnáziumi játszótérre (ott igenis van), hogy résztvegyen a délelőtti versenyben. Sulydobás, magasugrás s füleslabdában mérkőzött a három intézet. Az elsőben és utolsóban Keszthely gyözött, mig a magasugrás hat ezüst s egy díszített ezüst érmét Egerszeg szerezte meg. Senkisem vonja kétségbe, hogy a verseny legszebb pontja volt a magasugrás. Abszolút biztonsággal győztek fiaink. Mig Nagykanizsa legmagasabb ugrása 145 czentiméter, Keszthelyé 147 5 czentiméter, addig az egerszegiek legkisebb ugrása 145, legmagasabbja 165 czentiméter. Ez utóbbival Böröcz VI. osztályú tanuló a díszített ezüst érmet nyerte el, mig a csapat minden tagja ezüst érmet kapott. Igazi gyönyörűség volt látni a szebbnél-szebb ugrásokat, mellyel nemcsak érmeket, de a jelenlevők osztatlan tetszéséi is megnyerték. Az ugró versenyt követő füleslabda játékban csak Kanizsává! állottak ki s azt 3:4 arányban Kanizsa nyerte mog. Röktön ezután Keszthellyel kellett volna szembe állani, de a tanulók fáradt voitára való tekintettel Takács tanár a verseny folytatásáról Kanizsa javára lemondott, ami csak fokozta azt a rokonszenvet, amit a tanulók a verseny alatt tanúsított korrekt viselkedésükkel kiérdemeltek. Délután félháromkor indult ki a be)>beli összes ifjúsággal s a kanizsai kirándulókkal megnövekedett csapat, élén a gimnázium fúvós zenekarával. A sétatérre háromkor beérkező sereget, a város egész intelligentiája várta. Itt folyt, le a programm délutáni része. A Himnusz eléneklése után, sorra következtek, a keszthelyiek szabadgyakorlata, a mintacsapatok, sikfutá^ távolugrás, diszkoszvetés, staféta verseny. Itt sem maradtak hátra fiaink. A távolugrásban Bajó János VII. osztályú tanuló mintegy fél méterrel verte le a többieket, mig Németh Gyula VII. osztályú tanuló egy gondolattal előzte meg kanizsai társát. A stafétában a biztosra vett elsőségtől elestüuk, a versenytársak szabálytalan eljárása miatt, de erről felesleges szót ejteni. Amit nyeltünk, az kétségtelenül kiérdemelt nyereség volt. A délután kulturából kiindulva, Indián, Babilonián és Aszszirián, Egyiptomon keresztül Hellaszba és Itáliába jutva lett azzá, ami most. Szakadatlan és egyetlen folyamat. Ma a filozófia, történelmi módszer, költészet, geometria, képzőművészet, természettudomány, jog alapjában ugyanaz, ahogyan a görögöktől és rómaiaktól átvettük, csak a kereszténységtől be van oltva az egész. A villamosságnak is görög a neve: elektron, a darwinizmust is egész poutosan megfogalmazta Anaximandros. Többet tudunk, mint a görögök, de csak több részletet; mást nem tudunk. Minden ismeretág alapfogalmait már ők tisztázták. Nem érti meg valójában Nietzschet, Wundtot, Bergsont, a mai műveltséget, aki át nem élte a klasszicizmust. Nem érti se Berzsenyit, se Ady Endrét. Ha kiforgatjuk a gimnáziumot mai mivoltából, az élő kulturából kapcsolódunk ki, mely most is miuden általános érdekű dolgot csudálatos józan érzékkel a régen meglevő és élő esperantóval. latin és görög szóval nevez el. Wund alapelve: a pszichofizikai paralellizmus, James-é: a pragmatizmus, Bergsoné: az intuíció. Csupa görög, latin szó, éppúgy mint: szocializmus, anarchizchizmus, aeroplán, kalodont. Körülbelül kétezer latin, görög szó van a müveit magyar közbeszédben és írásban ! Ha az alsó négy osztályt polgári iskolává változtatjuk, ezeknek a közös európai müveltség1914. május 28. szerzett két ezüst éremmel együtt, 9 darabot hozott el az egerszegi testgyakorló kór. Ennél szebb eredményt kívánni sem lehet. Az idő rövidsége miatt, tanulóink a verseny lezárását nem nézhették meg. A negyedhatkor induló vonattal vissza kellett térníök s negyedtizkor szülök s nagyszámú érdeklődő közönség fogadta őket itthon. Hiányos volna tudósításom, ha a legnagyobb dicsérettel nem emlékezném meg arról a minden tekintetetben kiváló elrendezésről, amit a versenyen tapasztaltunk s amiért Lukács István keszthelyi tornatanárt illeti az elismerés, AZ Ő vállán nyugodott minden gond és fáradtság. Hogy a verseny külsőségeiben is szép és ünnepélyes volt, az neki köszönhető. De elismeréssel kell megemlíteni a tanári testületet s a bíráló bizottságot is, amelynek éién a keszthelyi őrnagy állott. Hogy az ítélet nem mindenkinek nyerte meg m.ndig a tetszését, arról igazán nem ők tehetnek. Sajnos még van olyan tornatanár, aki azt hiszi, hegy minden versenyt az ö tanítványainak kell megnyerni. Vau aki órákig képes vitatkozni abszolút igaz ítélet felett. Szerintem, sokkal többet ér az a dicséret, amit a mi tanulóink viselkedésükkel érdemeltek ki, mintáz összes ezüst és nem ezüst érmek. Mit szóljunk azonban az oly kellemetlen és az intézetre éppen nem dicséretes veszekedésekről, amelyet a tanár erőszakoskodása és disputálása által felbátorított tanulóknál tapasztalhattunk. Ez igazán csúnya és ellenszenves. Tapasztalhatták ezt az érdekeltek is. A legkivá óbb testi ügyesség is semmi a lélek nemessége nélkül. Aki az ily versenyeket paedagógiai szempontból felhasználni nem tudja, az jobban teszi, ha tanítványait otthon hagyja. Nyugodt lélekkel mondhatom, az egerszegiek mindenkor bátran mehetnek, de ha mennek, több időt szánjanak reá, hogy szemlélődésre is legyen idejük. Nagy kár volt az, hogy tanulmányi kirándulással nem kötötték össze. Az ifjúság ellátásáról a Hullám szálló bérlője gondoskodott. Szinte érthetetlen lenne, hogyan lehet három koronáért olyan ellátást adni, amiben tanulóink részesültek, ha az egészben nem volna több az uri magyar vendéglátás, mint az üzlet. Mindenkinek, aki Keszthelyt felkeresi melegen ajánlom e szállót s annak derék bérlőjét, • pi. szavaknak értelmét teszzük homályosabbakká. Pedig most is csekélylik az egyetemi profeszszorok az első évesek készültségét, hát majd ha ötödik-hatodik osztályban telik az idő deklinálással, konjugálással! Nem. Nem szabad a gimnáziumot kiforgatni. A mai mivoltát meg kell hagyni, s a reformnak nem szabad másnak lenni, mint tökéletesítésnek. A tanítás és nevetés módszerét és feltételeit kell tökéletesíteni s annak módiát ejteni, hogy a művészi nevelés, a szocziális tudományok elemeinek és a kémiának, biológiának tanítása nyerjen nagyobb tért. De nem ugy, mint a különböző szakok tanárai követelik: uj külön tárgyak beiktatásával (ha ilyenfajta követelések teljesíttetnének, a napi órák számát ötről legalább is tizre kellene emelni). A történelem egyszerűen a szocziális fejlődés tudományává válhatik ; a növénytan és állattan a meddő rendszerezés megszorításával biológiai alapra helyezhető; az ásványtan keretében pedig a kémia nyerhet nagyobb tért. S a kémia, biológia se legyen szürke, száraz elmélet, hanem akció: kémiai és biológiai gyakorlatok alapján legyen elsajátítható minden elméleti tudnivaló. A fizikából is csak annyit, amennyit a gyakorlatok alkalmával saját keze működése közben tehet magáévá a tanuló! Igy vagyunk a legfontosabbal, a művészi nevelés kérdésével is. A művészi nevelés is