Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-05-07 / 19. szám

1414. május 7. MAGYAR P A IZ S értbetök világosan.) "De már a levelét igy kezdi a magyar kereskedő: »Elválas«olólag f. hó 1 éD kelt becsesére* — s igy végzi: »jegyzek tisztelettel*. Német módra az öíszeg számjegye elé irják a pénznemet: »kllója K 42'—*. »Hogy az üzlet január 1 tőt a Fő-utczábao létezik*, ezt már fájdalom megszoktuk. A foglalkozás régi jó magyar nevét már szégyenük a czégtáblán s a szűcsmester ma »szőrmeáru készítő*, a czipész és csizmadia »lábbeli készitö; órásmester nincs már, hanem van müórás, bár nem tudják megmondani, mi a különbség egy órás és müórás, <ira és müóra közt; épp igy a müasztalus, mübutorkereskedó. A négy lépés hosszú és három lépés széles borbélyüzlet természetesen •fodrász és borbély terem*, melyben nyirás "helyett »hajvágást« »eszközöl« a főnök ur*. A mészárszék »huscsamokká« vedletts a Zákányba vetődött tánczmester igy hirdette a táncziskolál: •megnyitom tánczmnvészetí tanintézetemet*. Az iparosok azt hirdetik, hogy »javitások olcsón vállaltatnak és pontosan eszközöltetnek*, holott elég volna: javításukat olcsón és pontosan végzek*. Igy aztán nem lesz meglepő, ha nemsokára • mühentes, müsütő és mükofa* is lesz, mire aztán a crótostót is joggal fogja követelni, hogy ót »müsodronyos szláv«-nak nevezzük. S ha már üzleti dologban vagyunk, betétünk a vendéglőbe is, ahol rémülten halljuk, amint a magyar családapa igy rendel: »Kellner, hozzon háromszor levest, kétszer borjuíilét és kétszer spriczczert*. Miié a pinczér is még magyarabbul kiált a söntésbe: sKettő spriczczert!* Nagyszerű magyar gyakorlatok kerülnek ki a lakáshirdetők tollából. »Ezeu házban 2-t buttorozot szoba azonal kiatantó, böveb a házmesterné*. Ezt is tulajdon szememmel olvastam: »Ebben a házban kitűnő házi koszt lehet kapni*. 3. De sokkal veszedelmesebb ezeknél a harmadik baczillustelep: "a pesti nyelv, ez a jassz-zsidónémet-magyar keverék, melyben egyre kevesebb lesz a magyar elem. Amit azelőtt csak tréfaképen, idézőjelben mertek kimondani és leirni, az ma már megszokott és szalonképes beszéd; a jasszok és a lipótvárosi zsurok nyelvezete ma már polgárjogot' nyert köznyelvvé lett. A jasszok különben már uj nyelvet csinálnak, mert eddig használt tolvajnyelvüket ma már megérti minden pesti. Kiindult pedig ez a nyelvrontás az orfeumokból és a hirk-pokból. A Berger Zsiga »szüzsarettje« óta alig van g betűje a pesti nyelvnek; a pénzt már hatodik kifejezéssel nevezik; a »palik« Pesten »ilyeu vasak, ilyen pepiták, ilyen libák«. S az az utálatos »szépen!« A jogász is azt sürgönyözte az apjának: ^Szigorlatom szépen sikerült*, s mikor hazament és kisült, hogy az ifiur tulajJonképen megbukott, apja a sürgönyt tartotta eléje: — Hiszen te azt sürgönyözted: »Szigorlatom -szépen sikerűit«. — Hja papám, azt nem ugy kell olvasni, hanem igy: szigorlatom szépen sikerül!« A színházi nyelv: — Tegnap a Vignél voltunk, papa direkt •elcsalt a Tájfunhoz. — Ugye, Hegedűs óriási? Mi a Kis grófnál voltunk! Holott a magyar ember elmegy a Vígszínházba, a Tájfunba, nem a Kis grófnál volt, hanem a Kis grótban, amelyet nem adnak, hanem játszanak. A magyar paraszt rá is pirított a pesti úrra, mikor kérdezték : - Nos bácsi, hol volt az este ? •— A színházban. — Mit adtak? — Nem adtak ott semmit, kérem, inkább tőlem -vettek el harmincz krajczárt, hogy bemehessek. Göre Gábor meg, mikor azt olvasta a ligetben ejy nagy házon: »\!a este nagy előadás*, igy szólt Durbints sógorhoz: — Sógor, ide bemenjünk, itt tán elortdik a csizmámat, akit tegnap elloptak. A pesti nyelvben nem »azt mondták*, hanem »az Ult mondva«; az uj ételhez »öt tojás lesz beleütve*, az indítvány el lett fogadva*. Ma nem ugy kérdezik : — Nem ludod, nem jött e meg X.'.' — Hanem igy: — Nem tudod, neme jött meg X.? Sót igy is: — Vájjon meg e jött X.V 4. A veszedelmességben semmivel siccs hátrább ezeknél a baczillustelepeknél a' negyedik: az affektálás. Ebben aztán hibás mind az előkelő, mind az alsóbb néposztály. Az uri osztályt határozottan vádolom, hogy a magyar nyelvet az idegen szavak túlságos használatával rontja, holott hár >mnegyed részben igen jó magyar szót használhatna. Ne tessék azt vetni ellenem, hogy hisz éppon én is ebben az Írásomban egy csomó idegen szót használtam, sót épp ezt a nyelvrákot is idegen szóval nevezem: affektálás Csakhogy nem hiba az idegen szó használása, sőt szükséges is, mikor arra nincs jó magyar szó; én például nem moudok élenyt okszigén helyett, se adagot porczió helyeit, mert a rossz magyar szót rosszabbnak tartom az ismerős idegen szónál. Ha nagy ur volnék, az inasomat se hivnám Zsáuuak. Bécs helyett nem mondok soha Wient, nem is írok, csak levélczímben, mert ennél gyalázatosabb nyelvrontást nem tudok hamarjában. De még azt sem mondom, hogy ízlelje meg, hanem kóstolja meg! Ennek a bajnak másik, csúnyább változata az, mikor a latin vagy görög eredetű, de meghonosodott szavakat francziásan mondják: enerzsia, sz,antiméter, ingorálni, ótomobil. A közép- és az alsó-néposztályokban ez az idegenszavas affektálás annál rosszabb, mert akárhányszor rosszul használják, elcserélik és dzsentrit mondanak d/.seutleaaén helyett, kouzulnak hivják a konzolt. Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Punktum! Nyelvében él a nemzet! Amely nemzet eltűri, hogy nyelvét rontsák, pusztítsák, söt, amely nemzet maga rontja és pusztítja nyelvét, az bűnt követ el maga olleu. S én az olyan magyarokra, akik szándékosan vétkeznek nyelvünk ellen, kíméletlenül rájük sütöm a hazafiatlanság bélyegét. Nyelvünk nagyobb kincsünk, mint az alkotmányunk, Mert alkotmányunkat nem hoztuk magunkkal az őshazából, ellenben nyelvünket ugy hoztuk magunkkal Etelközből. Köszönet. Akik felejthetetlen férjemnek gyászos halála és temetése alkalmával nyilvánított kegyeletes érzésökkel és meleg részvétükkel enyhítették mély fájdalmamat : fogadják nyilvánosan bánatos szivemnek őszinte köszönetét. Zalaegerszeg, 1914 május 5. Ssv. Kozáry Lajosné? Képeslapok, művészlapujdonságok legjobb beszerzési helye TahyR. Utóda (Kakas Ágoston) könyvnyomdája, papír és irószerkereskedése Zalaegerszeg, ^rany Bárány épület. .A. la.-p±t tátott 1842-ben. HASZNALATRA1 MŰVÉSZI KIVITELŰ TŰZ ÉS % : ti " r BETÓRÉSfvtEHT£3.UJ PÁNCÉL M TAKARÉKPERSELYT á — \ -;• BÁRMINEK- ff PESTMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR** BUDAPEST. iv.Kötö-utca 8. A CSAVARGÓ szenzációs kíoemaszkeccs három felvonásban (két film, egy színpadi rész). írták: TolnayGjüla és Feiks Viktor. 3-4 Szilire kerül május közepén, Zalaegerszeg, AZ EDISON MOZIBAN Nyomatott Taliy R. Utóda könjmjemdájában Zalaegerszegen. figyelje meg TARTÓSSAGAT