Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-03-12 / 11. szám

4 MAGYAR PAIZS 1914. márczius 12. azokra a helyekre, ahonnét a vész kiindul s j megmenthessük azokat, akik még megmenthetők, megvédjük azokat, akik a veszélynek ki vannak téve. A társadalomnak önvédelmi harczra kell kelnie a legveszedelmesebb népbetegség ellen. Csodálatos, hogy ezt a nagy feladatot vár­megyénk közönsége nem méltányolta eléggé, holott a tüdövész napról-napra szemeink előtt szedi az áldozatokat. A mult évben megalakult a tüdövész ellen védekező vármegyei egyesület. A vármegye vezető férfiai, a főispánnal s az alispánnal együtt, vették kezükbe a szeivezés munkáját. Ezideig azonban az egyesület nem tehetett semmit, mert anyagi eszközei nincsenek, ezek nélkül pedig az egész vármegyére kiterjedő szervezetet sem lehet megalkotni. Zalavármegye alispánja a társadalom részvété­nek és áldozatkészségének felkeltésén s az anyagi eszközök megszerzésén fáradozik. Azt a nemes törekvést szolgálja az a nagyszabású művész­•stély is, amelyet márczius 23 án Zalaegerszegen rendeznek. Az estély műsora fényes lesz. A műsorban olyan művészi erők szerepelnek, akiknek neve és nagy művészi tudása biztosítja a sikert. Meiszner Dénes honvédhuszár főhadnagy neje, Blig Eldina úrasszony, aki Joachim mester egyik j legkitűnőbb tanítványa, hegedű számokat ad elő, j Mikovich Zóra úrhölgy, zenetanárnő kíséretével, j Dt. Orova Zsigmondné, Bodó Klára úrasszony, j nagynevű budapesti hangverseny énekesnő két • számot foglalt le. Deák István, Magyarország i egyik legnagyobb gordonkaművésze, Popper ; tanítványa, szintén részt vesz estélyen. Dr. Balla János nagykanizsai orvos, aki művész a zongorán, • Dr. Ottaváné úrasszony kiséri s ömellett önálló ' számmal is szerepel. Az estély prológját Kelety = Ármind lapszerkesztő mondja el. Árvay Lajos plispán, mint a tüdövész ellen j védekező vármegyei egyesület elnöke, a meg- j hívóhoz m^leg hangú kérelmet csatol, amelyben • arra kéri azokat, akik az estélyen nem vehet- ] nek részt, hogy a belépő jegy megváltása czimén támogassák az egyesület czéljait s küldjék meg j a belépőjegy árát Hutter Ferencz vármegyei j irodaigazgató czimére. Tehát csak egy belépő jegy árát kérik azok- : tó), akík ekkora áldozatot képesek meghozni. Hisszük, hogy a kérelem megtalálja az utat a j szivekhez s az egyesület ismét tehet egy lépést ! előre, nagy czéljai felé. Rosz dátum A múltkori czikkünkben hely- I telen informáczió alapján azt irtuk, hogy ! Szentgyörgyi Ferenc szerkesztőt márczius 7-ére i czitálták Pestre s helytelenitéttük, hogy korábban i vitte föl a rendőrség s emiatt nem jelenhetett j meg 4-én Zalaegerszegen a kihallgatáson. Utóbb arról értesültünk, hogy Pestre 5-re idézték. S igy 4-éa csakugyan elkellett utaznia. Ézt kész­séggel kijavítjuk. A mozik dolgoznak szakadatlanul, az Apolló is, az Edison is. Az Edison időközben élő szereplőket is hozat s Kabáré czimen csinálnak valamit, pl. tegnapelőtt is ilyen Kabaré volt, de annyira tréfás volt és alantas annyira, hogy csaknem aljas. Azt mondják ilyen az élet. Vegyes. Azok a kis virágos kertek, melyeket Wasser­mann Samu mérnök csinált a takarék mellett, a városháza mellett és a gimnázium előtt, kedves kis oázisok. A közelben lakók azonban méltán megbotránkozhatnak, ha látják, hogy haszontalan utczagyermekek rongálják s letépik az ágakat, virágot síb. — Némely városban, pl. Szebenben, Brassóban van egy jó rendszer, hogy az ilyen helyekie, fákra felügyelnek a város öreg szegé­nyei, akiket a város tart s akik egyébre nem alkalmasak, de arra alkalmasak, hogy itt ott álldogálva védelmezzék ezt akis kulturát. Tanácsos, hogy amennyire telik, egy-egy rendőr látogasson «1 az ilyen helyek felé s fogja fülön a rakon­czátlan gyermekeket. Megyeiek A zalaszentiváni mulatsággal kapcsolatban, mondják, hogy ifj. Cságoly Ferencz rosz néven veszi, hogy az értesítésben a közlő nem méltá­nyolta a többi rendezőknek is a fáradtságát, csak a Deutsch Ignáczét; ö megemlitendőnek tartja Lenk jegyzőt is. — Ám Lenk jegyző érdemét méltányolta a Magyar Paizs, s baj, hogy a levelező figyelmen kívül hagyta a többi ren­dezőnek is a nevét. — Utólagosan köszönettel felemiitjük most ifj. Cságoly Ferencz rendező urnák a nevét is. slfjn Tér, öreg bor flczkándott erőkben*, s tánczolt a letenyei kocsmában Gyergyák István és Primecz János egy ugyancsak fiatal lánnyal. Melyiké legyen a lány? Gyergyák hosszú hegyes tőrt, bicskát mártott Primecz oldalába s ennek a vére kifolyt a padlóra. Gyergyákot elvitték a csendőrök. A siketnémák kaposvári intézetének, ahová a zalai siketnémák is tartoznak, — I. osztályába az 1914—5-ik tanévben tizenöt siketnéma növen­dék vétetik fel. Pályázhatnak Somogy, Zala, Baranya és Tolna vármegyékben tartózkodó 7—10 éves siketnéma vagy később megsiketült gyermekek. A kérvények legkésőbb f. évi május 2Ö áig a kaposvári siketnéma intézet igazgató­ságához küldendők be. A szegénysorsuak ingye­nesen vétetnek fel. Egyéb felvilágosítással ugy a községi és körjegyzőségen, mint az intézet igazgatósága szolgál. Távoliak Királyi kitüntetés. A magyar kereskedő világ egyik kiváló tagját Mauthner Ödön magnagykeres­kedöt és törvényes utódait Őfelsége a m. kir. földművelési miniszter ur előterjesztésére díj­mentesen a magyar nemességgel Jánoshegyi elő­névvel tüntette ki. Ezen kitüntetés általános rokonérzéssel találkozik, mert Mauthner Ödönnek a hazai magtermelés, magkeieskedelem és ker­tészet teréu elért sikereit jutalmazza. Megbízha­tóságáról ismert czégének, amely az idén ünnepli 40 éves évfordulóját, sikerült a külföldön is kivételes eredményeket elérni. Nagy segítsége van az öreg, de még mindig fiatal Mauthnernek két fiában Mauthner Alfréd és Mauthner Pálban, akik szintén páratlan szorgalommal és nagy szaktudással viszik tovább előre e világhírű czéget, előnyére és díszére a magyar kereske­delemnek. A sztrájkról irtunk a méltkor egy közleményt, amelyet most, miután eredeti megjelenésében is láttunk, megbővitünk avval, hogy azt a 60 nál több millió dollár kárt 1911-ben csinálta a sztrájk és csak az északamerikai Egyesült Álla­mokban. Mennyi lehet a kár a többi országokban, Európában ! A statisztikákból egy amerikai sztrájk­vezér szedte össze az adatokat s ö irta a czikket is egy amerikai újságban. De csattanója az a dolognak, hogy a sztrájkot maga ez a sztrájk­vezér is erősen elitéli, mint a mely végtelen kárára van az embereknek, első sorban magok­nak a sztrájkolóknak. Haszna csupán annak a néhány szervező vezetőnek van, akik csak ebből élnek. Természetes is, hogy senkinek sem használ a sztrájk, hiszen ha több bért kapnak, épen a miattok fölemelkedett drágaságra ráfize­tik azí, nem is tekintve, hogy a negatív harcz alatt semmi fizetést sem kapnak. S jól jegyzi meg egyik helybeli muukaadó, hogy a rendes segéd napi 5 koronával kétannyit keres évenként, mint egy időleges munkás napi 7 koronával. & soproni kerületi kereskedelmi és ipar­kamara márczius 10 én (kedden) délután 4 órakor a kamarai székház gyüléstermében (Lacker Kristőf-u. 3. szám, I. emelet) rendes közgyűlést tart Ullein József kir. tanácsos, elnök­kel. Tárgyalják itt többek között Zalavármegyé­nek az üzleti zárórára vonatkozó szabályrende­letét is. Franczia czégeknél állást keresők figyel­mébe. A párisi osztrák-magyar kereskedelmi kamara szerint ez utóbbi időben nagyon gyakran előfordul, hogy állást keresők utaznak Párisba anélkül, hogy előzőleg érdeklődtek volna aziránt, vájjon van-e egyáltalában kilátás állás elnyerésére. Az állás-keresésnek ily körülmények között rendszerint szomorú csalódás az eredménye. A jelenlegi rossz üzleti viszonyok és a vállal­kozási kedv teljes hiánya folytán ugyanis francia­országban senki sem szegődtet uj alkalmazottakat, hanem inkább az irodai személyzet csökkenté sére törekednek. Mielőtt az uj adótörvényeket le nem tárgyalták s az uj franczia kölcsön el • helyezva nem lesz, a piaczi hangulat valószínű­leg nem javul s különösen a külföldiekkel szemben fenn álló ellenszenv nem fog megszűnni. Gya­kornokok különösen nehezen találnak alkalmazást, mert. az üzletemberek attól tartanak, hogy gyakornokaik, miután némi gyakorlatot szereztek, elhagyják az üzletet és a konkurencziához mennek, vagy önállósítják magukat. (Jelenleg tehát magyarországi fiatalembereknek úgyszólván semmi j kilátásuk sincs Francziaországban, dc különösen I nincs olyanoknál, kik a franczia nyelvet szóban ' és Írásban tökéletesen nem birják. Mindenesetre jól teszi azonban bárki, ha mielőtt állásszerzés czéljából Párisba utazik, informácziót kér a párisi osztrák-magyar kereskedelmi kamarától (Párls, 6, rue de Hanovre), mely az érdeklődők­nek készségesen szolgál felvilágosítással. Irodalom. Művészet. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyed­évre öt korona, a »Világkrónikát:-val együtthat korona. Megrendelhető a ^Vasárnapi Újság* kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap*, a légolcsóbb újság a magyar nép számára, fél­évre két korone 40 fillér. Petőfi a kispapok között. Petőfi híres mula­tozását az egri kispapokkal, mely a nagy költő küzdelmei korának egyik legszebb és legboldogabb jelenete volt, kedves czikkben irja meg, közölve hozzá Orlai Petrich Soma képét, Tuboly a Jó Pajtás legújabb, márczius 8-iki számában. Sebők Zsigmond és Benedek Elek kedves gyermek­lapjába ezenkívül verset irtak Lampérth Géza és Benedek Elek, elbeszélést Szabóné Nogáll Janka és Szebenyi József, Sebők Zsigmond folytatja. Az arany czípő, Benedek Elek Oh, szép ifjúsá­gom czimü regényét. Faragó Géza mulatságos képet rajzolt. Zsiga bácsi elmondja egyik leg­kedvesebb mókáját. A Kis Krónika rovat apró­ságai, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. &Z Uj Nemzedék Dr. Milotay István szerkesz­tésében a következő gazdag tartalmú czikkekkel jelent meg legújabban: Tengerbe dobott milliók, A szubvencziók és a gazgatársadalom érdekei, A választókerületek Leosztása, Hadsereg és hitei, AZ orosz kém, A lovagias laviná s Dr. Apáthy Istvántól »Miért nem 'népszerű ma a magyar nemzet ?« cz. czikk. AZ irodalmi részben: Siculustál Egy erdélyi vértanú (Kabos Feri), Oláh Gábortól — A kém. Egyike ez a lap azok­nak, melyek a nemzeti öntudatot ébren tartják. Sajnos, a kevesek közül egyik. Földmivelés Állattenyésztés Akié a íöld azé ;iz ország! A szőlők műtrágyázása terén is határozottan az tapasztaltatott az utóbbi években, hogy a töltött talajú szőlők épen olyán hálásak a mű­trágyázás iránt, ha a műtrágyák helyen alkal­maztatnak, mint a homoki szőlőkben. A szőlők műtrágyázásánál két dologra kell igen nagy súlyt fektetni; először arra, hogy a műtrágya mennél közelebb kerüljön a szőlők gyökérzeté­hez, másodszor arra, hogy nagy adagok alkal­maztassanak, mert kis adagok alkalmazása ered­ménytelen. A szőlő gyökeréhez közel fektetett nagy adag műtrágya hatása azonban olyan fel­tűnő, hogy az alkalmazott műtrágya értékének tízszerese is" megtérül. Alkalmazni kell pedig holdanként 400 kg. szuperfoszfátot és 150 kg. chilisalélromot leghelyesebben tavasszal nyitás után, a midőn minden egyes szőlőtőke körül két arasznyi körzetben egy ásónyomnyira kell le­mélyiteni a talajt és a műtrágyát oda belószórni. A 400 kg. szuperfoszfáttal egyidejűleg 75 kg. chilisalétrom szórandó ide be, vagyis tehát a 400 kg. szuperfoszfátot összekeverjük a 75 kg. chilisalétrommal, s ezen 475 kgot elosztjuk az egy kat. holdon fekvő szőlőtőkék számával, s ilyen mödon állapítjuk meg^ hogy egy tőkére hány gramm műtrágya jut és azt egy alkalmas edénnyel mérjük ki minden szőlőtőke részére. A fennmaradt 75 kg. chilisalétromot pedig az első kapálás előtt szórjuk ki a tőkék két araszos körzetében. Különfélék. A azerk. levele. Dr. Mező Ferencznek Zalaszentgrót. Köszönöm szíves barátságodat s nyílt leveledet. Art tartom azonban, hogy ti, távolabbról nézre, talán nagyobbnak látjátok azt a kis bajt, mint a mekkora. Én igazán ügyet sem vetettem rá. Ha hibás volnéfa, izgatDa a dolog; de egészen nyugodt vagyok Nsm is vezettek engem félre. Semmi r*sz indalat nem volt abban a dologban. Ártatlan „viccet" láttam s látok benne. Semmi egyebet. Persze a kutató elme fölfedezhet benne valamit s ilyet sok helyen föl lehet még fedezni, szorgos kutatássil. A fölfedezés eredményét bátran jutal­mul adhatjuk a fölfedezőnek. Nyomalotí Tahy R. Utóda köojvnyemdájábau Zalaegerszegen.

Next

/
Thumbnails
Contents