Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-03-12 / 11. szám

2 MAGYAR PAIZS 1914. márczius 12. A polgári háziasszony. (V. J.) A polgári háziasszony hivatalos szó lett. Belekerült abba a hivatalos irásba, a mit a közoktatásügyi miniszter a polgári leányiskola tantervének nevez és a melyet most adott ki rendeletileg az illető iskoláknak kötelező használat czéljából. Ez a régen várt reformra szoruló tanterv különösen kiemeli a polgári háziasszonynak sokat jelentő szerepét és igen szépen kifejti, hogy a polgári leányiskoláknak az a czélja, miszerint az életnek golgos, müveit, erkölcsös és vallásos lányokat kell nevelni, mert ezekből lesznek a más, jobb nemzerékek munkát szerető, társadalmat nevelő anyák. Hogy az iskola a czélt szolgálhassa, ne az osztályozás kedvére történő feleletekre helyezze a súlyt, hanem igyekezzék tartalmat, munkakedvet vésni a romlatlan gyermeki lelkekbe, hivja fel a figyelmet a szépre, képezze, hogy megértse a szépet, becsülje az egyszerűt, igényeik ne legyenek szertelenek, mert a boldogtalanságnak, az életkeserüségnek gyakiau az az alapja, ha a nő nem háziasszony, hanem divathölgy, nem munkásnő, de virágházi növény, piperéskedö. A polgári háziasszony, mint valami ideál, ugy vonul át a tanterven. Érzi mindenki, hogy a családi szentélyben első szerepe van a nőnek, akinek finom lelke megteremheti a családi békét, az epyetértést, gondoskodása szaporíthatja a garasokat, gyöngéd, vallásos és ha kell türelmes, biztató és vigasztaló, tud megbocsájtani és szeretni, le tud mondani és nélkülözni. Ha az iskola nem is ad egészen cizellált munkát, de irányithatja már a gyermeket az ideális családi élet felé, nem ad példát arra, hogy a gyermek pazarlásokhoz szokjék, a piperkőczséget magasztalja, a durczásságot megtűrje, a lustaságot elnézze, a nemtörődömség felett eltekintsen. Az iskola a gyermekbe igyekezik beleoltani a vallást, a hazaszeretetet, a munkakedvet, megismerteti vele a munka értékét, megbecsüli a munkást. A jövőben ezt annál sikeresebben megteheti, mert a tanterv is hangoztatja, hogy maga az iskola is munkát produkáljon. A porosz iskolákba például bevezették a textil ipart. Ezrekre megy azon lányok száma, a kik hímzéssel egyenkint 2—300 márka keresethez jutnak. Erre a mintára a magyarországi polgári leányiskolákban is meglehetne honosítani a kézimunka köréből oly sok kínálkozó iparágat. Csak mesterséges virágokért, koszorúkért, kalapdiszekért milliókat adunk külföldre. A mellett a háziipar száz és száz ágával megismerkedhetnék már a gyermek. Minden vidéknek a szükséglete szerint lehetne egy egy iparágat meghonosítani az iskolában. Mindez ideig ezzel keveset törődtek Magyarországon. íme most a tanterv hangoztatja, hogy a családi élet ideálizálása érdekében meg kell teremteni a jó polgári háziasszonyok mintaképét. Nem mondja, de érzékelteti a tanterv, hogy az élet tovarohanása és föjlődése közben a nő segítségére szükség van. Maga a nő is gondtalanabb napokat él, ha férje urának anyagi gondjain az ó tisztes keresetével enyhít. Az ilyen nő, a ki munkájának értékét, a munka verítékét megismeri, jobban megbecsüli a megszerzett pénzt, nem válik belőle igényes, könnyelműen költekező nő, a kinek nem egy példáját olyan szomorúan ismertük meg egy-egy hivatalnok sikkasztási esetében, vagy öngyilkossági hírében. A polgári háziasszonyoknak mentő) ideálisabb, nagyobb alakjait várjuk, óhajtjuk ebben a panaszos, erkölcsileg is lejebb haladó korunkban, a kik egy tisztultabb, finomabb, tartalmasabb társadalmi élet kialakulására vannak hivatva. Nem kételkedünk abban, hogy tanáraink, tanítónőink pedagógiai iudásukkal, ambicziójukkal átérzik a nagyjelentőségű tanterv intenczióit és az ók nagy értékű mukkájukkal igyekeznek megteremteni a boldog családok szentélyét, mely minden boldogságunk kutforrásához vezet. Az elmúlt tél története. Most, hogy a kellemes tavaszi napok végre beállítottak hozzánk, nem lesz érdektelen visszapillantani az elmúlt hosszú télre, mely zordonságával páratlanul áll az utóbbi 25—30 év történetében. Az adatok a helybeli meteorologiai állomás műszereiről vétettek, tehát föltétlenül megbízhatók. A meteorologia tél deczember, január, február hóból áll, tehát e 3 hónap adatai, középei adják képét az elmúlt télnek is. Sorban véve: Deczember hó általábau enyhe, szelid napokkal ment el, a hőmérsék többnyire meleg volt; gyenge, fagyos nap mindössze 9 volt, a legnagyobb hideg 8 fok vala 20 án és 2S-án, a legnagyobb meleg volt 13 fok 4 én, a havi közép f 1'6 Cels. ez is mutatja, mily enyhe volt e hónap, mert biz a deczember havi közép többnyire —2—3 fok szokott lenni. A csapadék többnyire eső 6-szor, vagy havas eső alakjában 3 szor hullott, tisztán hó csak két ízben esett. A hó magasság (szabadban) decz. végén alig egy araszt vala, hanem az összes csapadék kitett 62 Bő áldás decz. hóra. A felhőzet közép száma 5,8 tehát valamivel nagyobb a félig boruitnál. Napsütés nem volt 6 napon, az összes napsütés volt 103 óra, miből 1 napra 3 óra jut. A légsulymérő közép állása volt 763,5 "ífc, legmagasabban állt 20-án 776 mU, legmélyebben 742 mfm 29 én, mikor a nagy havazás volt. Széljárás jegyezve lett összesen 52, ebből északi 15, déli is 15. Ez is mutatja a hónap enyheségét, mert nálunk kivált télen a fagyos északi szél (bóra) szokott uralkodni. Bagyogó nap volt 5, derült 12, egészen borult 14. A rétek csak 20-ika körül sárgultak meg. Január hó rideg, zordon volt elejétől végig. Deczember 31-én délben még 2 fok meleg volt — árnyékban s rá másnap reggel, január 1-én már 13 fok hideget jelzett Celsius műszere, s ez így ment — egyetlen nap kivételével — akár végéig, azaz a fagyos napok száma e hóban volt 30. Legnagyobb volt a hideg 25 én 22 c. fok, a legnagyobb meleg csak f 3 fok 4-én. Havi közép — 6°B Cels. Csapadék e hóban igen kevés volt; apró, szitáló hó többször szállinkózott, de csapadékot csak 4 nap hozott — összesen 11 Különben ez a rendes, mert nálunk február, január a legszárazabb hónap. A felhőzet közép száma 62, borúsabb volt, mint az előző hónap ; derült nap csak 14 volt, borult 17. A napsütés órákban kifejezve, esetleg ép annyi vala mint az előbbi deczember hóban 103 óra, egy napra átlag jut 33 óra. A barometer állása általában igen magas volt; havi közép 766, legmagasabb volt 780%. 25-én (a leghidegebb napon) legalacsonyabb 752 "U a hó 5-én. Szél fujt összesen 51-szer, ebből északi 26 izben, déli csak 8 izben ; ez is mutatja a hónap í zordonságát, meg az is, hogy 11 napon nem volt semmi napsütés. Köd volt 13 napon, deczember hóban csak 8 uapon. Február folytatta elődjének zordonságát s lett fagyos nap 18— a 28 közül. Beggelenként erős fagyok voltak 10—15—19 fok hidegekkel. Leghidegebb volt 6-án reggel —22 f. cls. havi közép hőmérs. 22 cls., legmelegebb 25 én f 12 c. fok. Csapadék csak 16 %> volt egész hónapban j összesen. Ez a rendes február havi csapadék. Esett ez 4 napon 3 esős és 1 havas napon, ez e volt 19-én d. u. midőn 2 órán át ijesztő havazás állott be, mikor is, népiesen szólva: nem veréb fejek, de veréb szárnyak hullottak oly sűrűen, hogy egész esti sötétséget okoztak. Kód volt 16 napon. A légsulymérő állása még folyton magas volt; havi közép —765 legmagasabb 779 2-án, legmélyebb 746 «U 23-án. A felhőzet majdnem egyezik a január havival; közép felhőzet 6 nap. Bagyogó nap volt_3, derült 11, borult 14 napon át. Órákban összesen 117 óra napsütés volt, ebből egy napra átlag 4 óra esik. Összefoglalva : A tél egyfolytában tartott 48 napon át szakadatlan, kemény fagyokkal. Leghidegebb napja volt január 26-án, amikor a napi közép is — 14.6 c. volt és 27 én — 14.3 fok kemény hideg, tiszta, szélcsendes idővel. Megtörött febtuár 18 án este, mikor enyhe délnyugati szélben a hőmérő már 0 fölé emelkedett s rá 19-én már mindig ott járt folyton a hónap végéig.,' Február hónap széljárása : északi szél volt 5, déli 27, s pár mellék szél irány. A déli szelek túlnyomó száma (38-ból 27) is mutatja, hogy e hónap II 'k fele már a tavasz felé hajlott. Ezt mutatták egyéb kellemes jelek is az állat és növény világból; 15 én már szántott a pacsirta, 18-án szólt a fekete rigó, 26 án már zsibavirág bokrocskák mosolyogtak itt-ott a napos oldalon, s a gyerekhad öröm-visongással fogdosta a gőtéket a kopolyák megenyhült vizéken. Bencsik János. A szabadsajténak zalaegerszegi első terméke. (Hajgató József levéltárából). Zalai Népdal. 1-ső szám. Minden rendű polgár társak haljátok I Tellyesedik több százados fohásztok, Illy malasztért ha szivetek dobogó, , Kedvre szóllit a nemzeti lobogó, Ha Mátyással oda lett az igazság : Ferdinándunk akaratja szabadság! A szabadság kivivandja mi igaz, Törpe, néma, csúffá lészeu minden gaz. Polgár társak I dicső a' ti hazátok, Magyar kormány magyarul szól hozzátok, Az igazság minisztere lett Deák Tiszta lelkét rég ismeri a világ. Bégen küzdött a nemes a kormánnyál, Hogy a népet egyesítse urával, De a kormány maga hasznát kereste, Jobb törvények hozatását késlette. Hála Isten! az a kormány megbukott, Jó királyunk helyette mást alkotott; Törvényt enged, hogy a paraszt vegyessen A nemessel birtok szerint fizessen. ! A föld birtok mindenkinek sajátja, | Száját arra senki többé nem tátja, (Ha a nemes ősi vérrel szerezte, A paraszt meg védelmezte s mivelte.) í ! Katonává önkénytesek lesznek majd, • A sorshúzás és állítás nem tesz bajt, Ki fegyverrel szolgálandja hazáját, A nemzettül veszi dijját s jutalmát. Mint hiv őre a hazának ithon lesz Nem is kötik lengyel, olasz s cseh földhez, Magyar zászló, és törvényre esküszik, Magyar tisztek magyar szóval vezérlik.