Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-03-05 / 10. szám

4 MAGYAR PAIZS 1914. márczia® 5. tése mellett Dagy mnoka iudult meg a magyarok, besenyők, kunok kitartó munkássága folytán s létrejött a hatalmas Monostor, sziklából és föld­ből egybehordott erődítmény magaslatán, a Szamos folyó partján. I. Szent László király uralkodása idején fejezik be a romjaiban most is látható várszerű Monostorukat és ekkor épí­tették a monostori sörfőzdét is, melyben a bará­tok már akkor is hires monostori sört termeltek. A sörfőzdét 1579 körül a Jézsuita rend vette kezelésébe és 1802 ben a rom. kath. Státus tulajdonába ment át a serfőzde, 1899. évben a helybeli Gzell Frigyes és Fiai czég haszon­bérbe vette, majd 1907 ben azt örökáron meg­vásárolta. Ekkor a Czell czég vagy 3 éven át ! tartó építkezéshez fogott s ma a 800 éves sör­főzde hatalmas és modern berendezésű gyárrá \ fejlődött, mely nemcsak Kolozsvárnak, hanem az f országnak látványosságát képezi. A világos Gzell • j sör általános közismert és közkedvelt és most a ; Czég a 800 éves sörfőzde emlékére az »Apát« j sört hozta forgalomba, mely máris a sör ivók j tetszését teljes mértékben birja. Halálozás, Bucsi István volt zalaegerszegi, ! most szegedi tanárnak az anyósa, özv. Pethe j Gáborné—Bibó Irma meghalt 63 éves korában j Kisújszálláson. Ebben a szerencsétlen 13 as esztendőben, I 1913 ban még micsoda szerencsétlenség is érte j az embereket! Egy birkatürelmű német kiszá- j mitotta, hogy a sztrájk jövedelmezett a legények- ; nek 8 millió dollárt (ötször véve 40 millió korona), | de munkában és forgalomban kárt csinált a ! munkaadó gazdáknak s általában a közönségnek, bruttóban 62 millió dollárt (310 millió koronát). A tiszta kár tehát csak 54 millió dollár, vagyis: 270 millió korona. A soproni kerületi és kereskedelmi ipar­kamara ^tájékoztató az egyenesadó-kivető és adőfelszólamlási bizottsági tagok részére« czimen füzelet bocsátott ki, melynek bekezdése ezeket mondja: Az egyenesadó-kivető és egyenesadó­felszólamlási bizottságokban az iparosság és kereskedöség képvisslőinek is hely biztosíttatott. A bizottságok ily tagjai több izben az óhajukat fejezték ki kamaránknak, hogy az adótörvények­nek őket bizottsági tagi minőségben érdeklő ren­delkezéseivel behatóan ismertessenek meg. Ezért véli kamaránk is mellözh?tönek a bizottsági tagoknak értekezletek utján való tájékoztatását és inkább a törvények idevágó rendelkezéseit egybe foglaló füzet kiadásával és a b'zottsági tagoknak való megküldésével igyekszik a czél elérésére. A szegedi törvényszéken megint nevezetes végtárgyalás volt. Alkotmányos államforma elleni izgatás vétségével vádolta Dr. Szapár József kir. ügyész Dr. Pataj Sándor zombori ügyvédet, még a Magyar Köztársaságban megjelent czikkért. A czikk czime: Névmagyarosítás. A czikknek ezt a részét vádolták : »Tartson minden függetlenségi párt gyűlést, amelyen nevét köztársasági pártra változtatja. Ez a névváltoztatás — irja a czikk — nem is kerülne egy koronába és ha kerülne, az nem a miénk volna.« A czikkirót Dr. Nagy György a volt köztársasági pártnak elnöke védel­mezte s persze, Patajt fölmentették, pedig ez már Dem esküdtszék előtt történt, hanem a törvény­széki birák előtt. Hol vannak a magyar iskolák? A »Kolozs­megyei Tanító Egyesület ülésén Dr. Gerencsér István érdekes adatokat közölt az erdélyi iskolák állapotáról. A statisztika igy fest: Magyarországon a királyhágón tuli területen, 2401 elemi iskola van, hol oláh nyelven tanítanak. E? iskolákban 2705 taniió működik, kiknek szivük, lelkük az oláh faj érdekeit szolgálja. Százhetvenezer olyan magyar honpolgár gyermeke jár Magyarországon iskolába, kik magyarul nem tanulnak. A velünk barátságos viszonyban élő oláh királyság terüle­tén évszázados, ősi lakókkal, magyar fajbeliekkel rendelkezik, kiknek száma hetvenezer. Egyetlen­egy iskola sincs, ahol ez a hetvenezernyi csán­góság a magyar szellemben és nyelvben erősöd­betuék. Nálunk még az állami iskolákban is a hittant oláhnyelvü honpolgártársunk gyermeke olábul tanulhatja. Moldvában szerencsétlen test­véreink el vannak tiltva még attól is, hogy életük végső óráiban magyar nyelven kaphassák meg a vallás vigaszát. (Ezeket a mai állapotokat szoretik, mert ápolják, a magyar főpapok is.) Az Országos Kossuth Lajos pártkor meg­alakulása. Vasárnap délután alakult meg az ^Országos Kossuth Lajos-pártkör« a Rákóczi ut 17. sz. a. körhelyiségben. A gyűlést Dr. Kalmár Antal nyitotta meg s ajánlatára egyhangú lelke­sedéssel megválasztották elnökké Dr. Nagy Györgyöt. — Dr. Nagy György hosszabb beszéd­ben ismertette a Kossuth Lajos párt programm­ját, mely minden izében radikális és nemzeti. A párt Kossuth Lajos politikai tanításait a maga teljességébea vallja ugy közjogi, mint közgazda­sági ós szociálpolitikai kérdésekben. A párt egy teljesen szabad, független Magyarországot követel. Követeli törvényes uton a köztársasági párt ellen hozott 1913: XXXIV. tcnek megváltoztatását. A Kossuth Lajos-párt hű fegyvertársként együtt harczol a függetlenségi és 48 as párttal. Majd megalakították a tisztikart. Diszelnök lett Szappa­nos István. Elnökké nagy lelkesedéssel Nagy Györgyöt választották. 50 000 török bakkancs. A győri Boskovitz­féle czipőgyár, mint az O. K. H. tagja most készült el a Törökországtól nála rendelt 50.000 db bakanccsal. A bakkancsok sokkal könnyebbek és praktikusabbak, mint a minőt a mi katonáink viselnek. (De nálunk fényesebb a gomb.) Irodalom. Művészet. Az Uj Nemzedéknek Dr. Milotay István szer­kesztésében megjelent 10. száma igen gazdag tartalmú czikkekkel jelent meg Boesten. Magyar nemzeti érdekben irt nagyobb czikkei: A hajós társaságok szubvenczicja, A Georgikonról, A debreczeni merénylet, A román paktum, Az uj válaszlási eljárásról. Igazságos, erős kritikával szól ezékröl a mai szomorú állapo'okról. A lap ára negyedévre 4 K. C^áky utcza 10. A xBalaíoni Hir!ap«, mely Tapolczán csaknem két évfolyamot ért el, szerkesztőválság miatt 1913. év őszén megszűnt. Ez a specziálisan a t balatoni érdekeket képviselő közgazdasági, pénz­j ügyi, fürdőügyi és idegenforgalmi újság uj kön­j tösben, uj vezérlet alatt márczius 15 én újból l megindul. A lap vezérletét — főszerkesztőként í Mangold Gusztáv a Balatonvidéki Hírmondó kó­J nyomatos újság szerkesztője vállalta el. { | j Földmivelés Allattenyószt és Akié a íöld azl az ország! A tavaszi kalászosok műtrágyázásánál már régen tapasztaltatott az, hogy az alkalmazott szuperfoszfátnak sokkalta nagyobb a hatása abban az esetben ha nem tavasszal, hanem még ősszel, vagy a tél folyamán szóratik ki. Nagyobb a hatása abban az esetben, ha a megszántott földre szóratik rá és boronáltatik be, mint abban az esetben, ha a trágyázandó föld tavaszig szán­tatlanul áll. Miután pedig a tavaszi kalászosok az istálló trágyától rendszerint messze esnek, s igy nitrogén szegények, határozottan megállapittatott, hogy ily esetekben, amikor tehát a föld régen kapott istállótrágyát, a szuperfoszfát termésfokozó hatása sokkalta nagyobb lesz abban az esetben ha a csírázásnak indult növény kat. holdanként 30—40 kg. cilisalétromot is kap fejtrágyául. Ugyancsak a tavaszi kalászosokra vonatkozólag tapasztrltatott, hogy sorba trágyázással jóval rendkívül tartét kiválóan ruganyos formája ideális BEESŐN" gummlcarok •fényei: nagyobb hatás érhető el mint szórva trágyázás­sal ami abban leli magyarázatát, hogy a szórva alkalmazott műtrágya a gyakran száraz tavasz, miatt nem mindig oldódik fel, elleDbea sorba trágyázásnál ez még szárazság esetén. sem tör­ténhetik meg. Sorba trágyázással a rizikó is sokkal kisebb, mert elegendő kat, holdanként 120 kg. szuperfoszfátot alkalmazni, s ezzel szemben bizton lehet számítani legalább 2 méter­máisával nagyobb termésre. Sorba trágyázással is nagyobb az eredmény az esetben, ba a szuper­foszfáthoz egy kis cbilisalétrom is kevertetik, pL mindon 100 kg. hoz 30 kg. cbilisalétrom, amely mennyiséggel kat holdenként többnyire 250 —300f kg.-on felüli terméstöbblet érhető el. Magyarnyelv. 3<Ty-el-T7-óT3©Ti él » nemzet. Idegen szavak. Őseink, bármily vad életet éltek, mégis ruhá­ban jártak ; ruházatuk minden darabjának meg volt a maga magyar neve (mente, süveg, kacza­gány, kucsma, ködmen, dolmány, gatya), A XVIII, században betolakodott hazánkba a külföldi divat, a »nájmódi« — miként a jó Apor Péter el­nevezé — és ezzel együtt az uj ruhadarabok idegen neve is. Akárhányra még máig sem talál­tak (talán nem is kerestek ?) magyar elnevezést, vagy ha találtak is, nem használják. Hányan vannak hazánkban, akik kráglinak nevezik a gallért, kravátlinak a nyakkendőt, lájblnak a mellényt, mamzsettát tesznek föl kézelő helyett, hózentrágeren tartják a nadrágukat. /uszaUit éa zoknit húznak lábukra — nem pedig kapczát vagy harisnyát, — strumpándlival (harisnyakötő) kötik azt meg, kalocsnit (sárczipö) -vesznek föl nedves időben. Nom is fáj a fejük amiatt, hogy a jaquette (zsaket), szmoking, frakk, czilinder nem estek át a magyar keresztelőn. Hát még a nők ! Ók értik csak Istenigazában, hogyan kell kerékbe törni a mi szép magyar nyelvünket. A mi hölgyeink visite be (látogatóba) mennek, soiréekre (szoáró estély) jároak. E'őzőleg otthon toiltttet csinál őnagysága; az einlággal »megköti« frizuráját, előveszi a minicurr (kéz­ápoló) eszközeit (némelyek a pedicuret is ; lásd Mágnás Elza I) felveszi miderjét. (fűző) (sobs« láttam . . ., hogy megy ez, de alighanem igen körülményes lehet . . .), aztán a g^enadine, vagy madeira, esetleg tüll-bluzt; megnézi a tükörben spannol e (teszül, simul, ráfekszik) és jól áll • schlussban (derékban). Fölrakja schmuckjait (ékszer), boutonjait (ékköves fülbevaló), felteszi plöró'zös (strucztollas) kalapját, boáját, kezébe veszi snuffját (karmantyú) A társaságban hizik, ha dicsérik ruhája fazonját (szabás) kitűnő schnittjét; és a mennyei üdvösségét sem hallaná szivesebben, mint azt, hogy nett, fess, schikkes. íme a ruházatról magyarul nem lehet beszélni. Szegény férjek ! ezek a csúf idegen szavak évente mennyi pénzetekbe kerülnek. Menjünk el egy pesti társaságba, egy estélyr® ; zamatos magyar beszédet fogunk hallani, Hekli­rozzdk, fraclizzák, führolják egymást; röpköd a levegőben a confidens, impertinens, protz, unaut­stehlieh. AZ egyik meséli, hogy a Népopera elő­adása direkt kolosszál volt, a másik meg, hogy a jég már wirklich unheimlich. Ott van egy kis bakfis (csitri, südő, ebből serdülő), reitzend kis

Next

/
Thumbnails
Contents