Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-11-26 / 47. szám

MAQYAR PAIZS HETI HÍREK. A Magyar Paizst mától kezdve Balkányi Ernőnek alsólendvai jónevü nyom­dája állítja ki. Azért kellett ezt a változást tenni, mert az olcsóbbság mellett kevesebb vesződtséggel jár. Az > olvasóknak egy heti türelemre volt szükségök, hogy jövőre annál inkább kieiégitődjenek az igények. - A hir­detőket kérjük, forduljanak egyenesen a kiadó és szerkesztőség tagjaihoz (Horváth L. szerkesztő Rákóczi-utca 38. sz., Borbély György VVlassics-utca 8., Lengyel Ferenc, Betegsegélyző pénztár, Csány-utca.) Gyűjtsünk a Csány szoborra. Tréfaságok, Zalalövő 2 \{ 30 f. Mai gyűjtésünk 2 K 30 f. Hozzáadva a múltkori (39841 K 27) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 39843 K 57 f. Hadi kölcsönben Zalavármegye közönsége 2 millió 446 ezer koronát, Zala­egerszeg városa pedig 113 ezer 500 koro­nát adott. Dr. Gerencsér Lajos zalaegerszegi fiatal, jó nevű ügyvéd házasságot kötött Szabadkán Magyari Scossa Irma kisasszonnyal. — A megyéspüspök Zalaegerszegen. Mikes János gróf megyéspüspök vasárnap reggel Rogács Ferenc dr. titkár kíséretében Zalaeger­szegre autózott, hogy a mostani komoly időkben az egyházmegye zalai részének főhelyén is lelke­sítsen és vigasztaljon. A plébániai szentmise után a szószékre lépett s az evangelium alapján a háborús viszonyokra való sürii vonatkozásokkal beszélt a honpolgári kötelességekről. A templom­ból a sebesült katonák látogatására indult. Sipeki Bálás Béla főispán kalauzolása mellett előbb a közkórházat tekintette meg, majd a főgimnázium földszintjén és első emeletén berendezett Vörös­kereszt kórházba vitt az utja. Itt teremröl-teremre járt s inind a 160 sebesült hős érezhette a fő­pásztor szeretetének kedves érintését. Nyájas, derűs szavaival s a kiosztott Mária-érmecskékkel nagy örömet szerzett a katonáknak. A kórház mintaszerű, csinos berendezése a zalaegerszegi Vörös-kereszt érdeme. Az egésznek vezetője, él­tető lelke Sipeki Bálás Béláné, aki a vármegye honleányaiból egymást megértő, az előirt műkö­dési körben fáradhatatlan tevékenységű gárdát szervezett a betegek kimondhatatlan segítségére és vigaszára. A megyéspüspök elismerése némi jutalma akart lenni a kitűnő szeretetszolgálatnak. Másfél órai időzés után távozott a püspök a kór­házból a tiszteletére adott főispáni ebédre. Egy pesti levél a következő elismerést hozza : Fogadja kedves tanár ur csekélységem­nek legnagyobb elismerését és gratulációját a drágaság ellen irt jogos kifakadásáért és ugyan­csak a Nemzeti hadikölcsön érdekében irt igaz soraiért. Gr. E. Hadi muzeumnak az eszméjét ve­tette fel Dr. Csák Árpád, a keszthelyi Bala­toni Múzeumnak egyik leglelkesebb veze­tője és megteremtője. Bőven kifejti Írásában az okot, a célt, az eszközöket. Első sorban kormány beavatkozást sürget, de egyúttal a közönség támogatását is kéri apróbb ál­dozatok nyújtásával is. Az eszmét pártolja Dr. Lovassy Sándor tanár, a muzeum igaz­gatója is. E szép nagy célra a közönség az igazgatóhoz küldje pénzadományát. — Óhajtandó, hogy lelkesen gondolkozzék minden okos ember erről a nagyszerű terv­ről. Amig nein késő. Világ teremtése óta soha ilyen háború nem volt. Tehát eléggé nevezetes. És mi benne vagyunk a tüzpont­jában. Terv nélkül is, öntudatlanul millió, meg millió hadiszer fordul meg a kezünk­ben, de — szanaszét. Mindenki Ját egyet, sőt majdnem mindenki kézzel foghatólag is fog egyet-egyet a kezében. S ha ezeket egy csomóba raknók, a históriákkal együtt: minden ember millió darabokat láthatna egyszerre, e világrengető históriának a dombjait! - Persze, egy bibi van a dologban. Ked­ves Csák Árpád barátom! Egyszerű vidéki ember vagy s igy alig hiszik el, hogy ma­gasztos dolgot proponálsz. Pedig magasz­tos dolgot proponálsz! — Hajna szerelme címen egy kis képes füzetet ad ki a jövő hetekben a Magyar Paizs, mely a honfoglalás idejéből való s Vörösmarty „Zalán futásá"-ban egy megható csatarajz. A hősök és hitveseik s a nemzet közötti viszonyt festi. Tehát való a mai nagy háborúban is. A füzetet Borbély György irta, Vörösmarty rajzát kivona­tolva. Göbel Árpád festő, tanár szép képet irt hozzá, amint a megsebesült kacagányos Ete hőst deli Hajna ápolja. A füzet 50 fillér lesz. — Uj állami távírda nyilt meg miniszteri­leg, e hó 15-én, Bucsuszentlászlón. -— Katonahalál. A m. kir. zalaeger­szegi 6. honvédhuszárezred tisztikara gyász­jelentésben tudatja, hogy Oláh Gábor, a 6. honvéd huszárezred zászlósa okt. 28-án a király és a haza hősi védelmében a harc­szintéren súlyosan megbetegedve Turkán, Galíciában a 'tartalékkórházban meghalt. — Városi közgyűlés volt 21-én Dr. Korbai Károly polgármester elnökletével, jegyez a város 113.500 kor. hadikölcsönt. A jövő évi költség­vetés megállapításáig utalványozási jogot adott a közgyűlés. — A város erdejében levő müfák el­adását elhalasztják. — A „Fehérkép" vendéglős­től kért bér-leengedést nem adhatja meg a város. — A katonatiszti vivó és értekező helyiségek bérletét meghosszabbítják. — A legtöbb adót fize­tők névjegyzékének kiigazítására küldöttséget vá­lasztanak. — Egyéb fontosabb tárgy nem volt. — A drágaság mire jó? Mondják, hogy a gabona drágaságát nem a kereskedők csinál­ják, hanem a földművesek. Nem igaz. Mondják, hogy nem baj a gabona drágasága. Tősgyökeres magyarnak, a földművelőnek a kezébe jut a sok pénz. Nem igaz. A kapott pénzt az a földművelő — nem mondom, hogy pálinkára, hanem pántli­kára mégis csak kiadja és kiadja Singer-féle varrógépre, mert hála istennek, ahol egy lány van, most minden parasztházban van varrógép. A pénz hát összegyűl Singeméi, Singer pedig félmilliónként adja ingyen a muszkának segítsé­gül, hogy a muszka erőteljesebben lőhessen agyon minket, ide lyukad ki a drága gabonának 2 pénze. A Singcr-varrógépgyár és az orosz Vöröskereszt. Az Est irja: A Russkoje S'ovo egv.ik utóbbi számában olvassuk, hogy a Singer­féle varrógépgyár az orosz Vöröskeresztnek-250 ezer rubelt ajándékozott. A hír annál feltűnőbb, mert a Singcr-gyárat eddig még nem láttuk azok sorában, akik a magyar Vöröskeresztnek adomá­nyoztak. Ezt pedig joggal elvárhatjuk egy olyan gyártól, amelynek hazánkban többszáz üzlete van. A magyar közönség jól teszi, ha a Singer-cég jel'emző eljárását megjegyzi magának s főleg akkor gondol rá erősebben, mikor varrógépet akar vásárolni. Ha már az állam nem törődik ezekkel az ellenséges külföldi cégekkel, bojkot­tálja legalább őket a hazafias vásárlóközönség. Az Est azt mondja, nem láttuk a Singer­gyárat hogy a magyar Vörös-keresztnek adomá­nyozott volna. — Mi ennél többet tudunk, mi kértünk tőle magyar vértanúnak a szobrára 1 koronát, s ugy ő, mint a Nagykanizsán levő Francia-bank azt felelte, hogy ők semmiféle in­tézménynek (értsd: magyar intézménynek) nem adnak, mert nem adhatnak, mintegy szabály ez náluk. S nem adtak egy fillért sem. Ezek a cégek a nemzet nyakán olyan nagyra meghíznak, mint az óriás kigyó, azlán megmarják a nemzetet, mint a kis vipera. A Singer varrógépgyár a magyar nemzetnek hazafias céljára, intézményére még kérés után sem ad egy koronát, de kérés nélkül is ad az oroszoknak, a magyar ellenségének fél­millió koronát, hogy a muszka ebben az elkese­redett világháborúban annál kényelmesélibájt üt­hesse, vághassa, gyilkolhassa a magyart. Aká*$i­ség ezt meg kellene, hogy nézze. S n'e váfjftn kormányintézkedést. Gyors intézkedésnek' köszön­hető, hogy Ligetfalván a mult héten, kole­rában elhalt Morsics István esete után,nem terjedt el e veszedelmes betegség. A gyors intézkedésért elismerést érdemel Dr. Csillag körorvos s Szalmay, Belletz Ede elöljárók és Deák István csendörörsparancs.nok. — Ungmegyében aggódnak, hogy ne mondjam rémüldöznek az emberek, amint magán­levelekben irják. Mert igaz ugyan, hogy a Kárpá­tokban védelmi vonalban állunk, de félnek az ungváriak az egérlyukaktól, ahol besompolyog­hatnak a muszkák. — Nagyon csalódik, ákr>azt hiszi, hogy ez rémület-keltő hír. Világért féém. Csupán okos figyelmeztetés az okosabb véde­lemre. Figyelmeztetjük közönségünket a Trieszti Altalános Biztositó Társulatnak mai számunkban való hirdetésére. Kémeket tartóztatott le Stridó­várt Deák István őrsparancsnok. Matyasics István szt.-lorenci és Mirkó Pehárda varasdi kóboroltak ott és zsaroltak, s találtak náluk késeket, mappákat, újságból kivágott. Ké je­ket stb. Avval hencegtek, hogy ők horvátok s nem »csúnya« magyarok. Elkísérték őket a »csúnya« rendőrségi szobába. — Mennyi gabona van egy kereskedő birtokában? Szabadkáról jeléntik: Hogy a köz­vetítő kereskedelem miben töri a fejét, s hogy egyedül ő az oka a buza drágulásának, mert a keszletet leköti, — ennek bizonyítéka'-a--kivet­kező statisztika, mely azt tünteti föl, hogy egyet­len gabona kereskedő .csak .a Bácskában ménnyi búzát raktározott el a közönség elől. Ennek az egyetlen kereskedőnek a következő készletei vannak : Óbecse, hat helyen 210.Q00 Mohol, egy „ " 60,000 . Palán ka, több „• 200,000 Újvidék, egy „ 300,000 Bezdán, egy „ 20,000 Csantavér, egy „ 10,000 korona értékű. E^k. — Találtak egy nikkel órát. Tulajdo­nosa átveheti a rendőrségen. A nagy háborúból ide s tova elmúlt már négy hónap. A jtíremé­nyüek végét jósolgatják karácsonyra, mások augusztusig, vagyis kerek esztendeig ^tartónak gondolják. Mind a két jósjás mellett jna még derekában tart a harc és folyik a vér — északon, keleten, delen és nyugaton. A havas tél hirtelen beköszöntött nálunk is már, a harctereken már előbb méteres hó volt, kivéve- a belga-francia határt. Itt pedig a tenger vizét bocsátották a harcmezőre. Ezért a műveletekben mindenütt lassan haladnak. Lassan, de biztoáan mindenütt a miénkek győznek. Legnagyobb győzelmeket keleten a törökök aratnak a Kaukázusban az oroszokon s Ázsia cs Afrika közt a szuezi csa­tornát akarják elvenni az angoloktól. Délén a magyar katonák nyomulnak be Szerbiába nagy győzelmek között, már Kragujevác város mellett vannak. A szerbek nyomulnak délre s fogytán van az erejök, hacsak külső segítséget nem~£jp­nak hirtelen valahonnan Galíciában nagy csopor­tosulásokat sejthetünk irtózatos küzdelemre..] A magyar határ a Kárpátokon jól védve van, iripst már katonákkal is. Nyugati Oroszországban? a hires Hindenburg német tábornok gyakran cs|iál huszárvágásokat az. oroszokon, — 4vii ittíjpn nagyon várjuk, hogy minéí előbb teljes gycle­lemnek a hírét halljuk a szerb és francia cs fia­terekről. Nekünk itthon, nem katonáknak, szírién nagy küzdelmünk van a drágasággal, mintha már meghódított ország volnánk. Azt mondják, hlgy a jövő héten már megszabja „ az árak . }jatárál a kormány. Éppen ezt várjuk. i-y.

Next

/
Thumbnails
Contents