Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-10-08 / 41. szám

1914. október 8 ii A G Y A H I> a i Z 5 A kereskedők és iparosok vezető', jó in difványblíkkal és 82ép példaadással járnak elöl. A soprOni keresk. és iparkamarában p'. Forster Gusztáv indítványozza, hogy gyűjtsön a hadiczélokra a kamara s lelkes levélben hivja fel a tagokat, őmaga megkezdi 10C0 koronával az adakozást. A kamara helyeslőleg és pártolólag terjeszti tovább az indítványt. Mindkét felhívás meg is indokolja, hogy a kereskedőket igen érdekli a háború, ennek tartama, jó vagv rosz kimenetele. A kamara 4000 koronát adott az 1000-hez, s a gyűjtést megkezdték, AZ eredményt a soproni kamara területén: moson, sopron, vas és zalamegyei választmányai közt osztják szét. — Üdvözöljük ezt a mozgalmat is. De mindezek a tengerben föl-fölvilUnó cseppek a Nemes Marczell indítványához képest, melyet a múltkor is közöltünk. A vasúton utazó sebesült katonákkal szem ben unomoruságos állapotokat és visszataszító állapotokat lehet látni a rendetlenségek miatt. Tugvalevöleg ezek a katoűák egyik harcztérröl a másikra mennek, egyik kórházból a másikba -szállíttatnak, s micdez természetesen ngy megy, -hogy nem fizetnek. Tudják ezt a vonatvezetók is. Kapnak egy fejér papir igazolványt. Etre az igazolványra kapnak a vasúti pénztárban jegyet, ingyen. S utaznak. Némelyik pénztáros — amint az utazó sebesültek mondják — nem is ad jegyet. Minek ? Az egyenruhával, avval az igazolvánnyal és ké/.zel foghatu sebével úgyis maiiét. A vonatvezetók közül is igy fogják ezt fel sokan. De sokan nem igy fogják fel, hanem követelik a katonától a jegyet, a katona azt mondja, nem adtak jegyet, a vonatvezető nem akarja elhinni s a közönségtől beczézett és az egész nemzettől dédelgetett és dicsőített sebesült katonát a vonatvezető durva szókkal illeti, amint egy ilyen esetnek közvetlen tanúja valék. Az is megtörtént, hallom, hémelyik katona, mert nem volt szegény ember, megfizette a jegy árát, csakhogy meneküljön a kellemetlen hangoktól. Micsoda nagy dologba kerülue, ha egyöntetű vasúti rendet teremtenének ? „Kellemetlen . . . stb." hírünkre vonatkozólag nagyobb világosság okáért szívesen közüljük a rendőrkapitányságnak következő levelét: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A ,.Magyar Paizs" folyó hó 1-iki számában „Kellemetlen eset egy újságszerkesztővel" cim alatt megírja egyoldalú információ alapján azt, hogy a rendőrség eltávolította az érkező sebesültek kirakodása és elszállítása alkalmával Darvas Gyulát, a Zalai Lapok szerkesztőjét. A tények konstatálása vegett legyen szabad a következőket közölnöm : Darvas Gyula szerkesztőnek hivatalomtól „Sajtótudósitói igazolványa" van, mely feljogosítja öt az esetlegesen alkotott rendőri kordonon belül való megjelenésre, de egyúttal elő is irja, hogy az intézkedő rendőrtisztviselő által meghatározott helyen tartózkodjék. A kérdéses eset alkalmával a rendőri kirendeltség megerősitésere katonai kordon is vonatott, mert a közönség elől nagyobb terület volt elzárandó, annál is inkább, mert a sebesült katonákkal való érintkezés is korlátozva van és az elzárt területre a katonai és polgári funkcionáriusokon kivül csak a Vöröskereszt egylet vezetőit engedhettük be. Darvas Gyula lapszerkesztő, ki sem katonai, sem polgári hatóság embere, a sajtótudósitói igazolvány alapján jött be a kordonon, hol nemcsak, hogy nem foglalta el a kijelölt helyet (a baloldali sátornál), de az önkéntes sebesültvivőket akadályozta is a működésükben. Darvas Gyula szerkesztőt ismételten felszólítottam, hogy menjen el az útból, de ő nemcsak hogy el nem ment, de a felszóiitásom dacára vitatkozni és feleselgetni kezdett. Miután felhívásomra sem távozott, rendőrrel kellett az útból eltávolítani. Darvas Gyula szerkesztőt a területről nem távolította el a rendőrség, csak a sebesültvivők útjából. A kordonon belül csak az illetékes funkcionáriusok tartózkodtak. Zalaegerszeg, 1914 október 2. Teljes tisztelettel Zilahi Ish'án, rendőrkapitány. Ezen sarkallott a dolog, hogy a tudósítás szerint más illetéi-telenek is voltak ott a kordonon beiül. — Hazafias borbélymester. Kaszás János helybeli fodrász bejelentette a Vöröskereszt vezetőségénél, hogy hajlandó a zalaegerszegi kórházakban elhelyezett sebesült katonáknál hetenkint egy napon segédeivel együtt a borotválást és hajvágást díjtalanul elvégezni. Ha minden iparosunk ennek az áldozatkészségnek csak az ötöd részével járul hozzá a magyar társadalom történelmi feladatainak teljesítéséhez, akkor nem kell röstelkedniök az itthonmaradottaknak. 6072—tkv. 1914. sz, Hirdetmény. Boiönd község telekkönyve birtokszabályozás következtében átalakíttatott s ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, amelyekre az 1886 : XXIX. az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. tczikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, 1892. évi XXX. tczikkben szabályozott eljárás a telekkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatban foganatosíttatott. Ei azzal a felhívással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, akik az 1886. XXIX. tcz. 15. és 17. § ai alapján ideértve e szakaszoknak az 1889 évi XXXVIII. tcz. 15 §-a a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889. évi XXXVIII. tcz. 7. §-a és az 1891. évi XVI. tcz. 15. § b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. évi XXIX. tcz. 22 § a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatjlk evégből törlési keresetüket, hat hónap alatt, vagyis 1915. éprilis hó 25 ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. hogy mindazok, akik az 1886 : XXIX. tcz. 16. és 18. § ainak eseteiben, ide értve az 1889: XXXVIII. tcz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának beiegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1915. évi április hó 25-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabitható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. . 3. bogy mindazok, akik a telekkönyv átalakítása tárgyában telt intézkedések által, nem különben azok, akik az 1. és 2. pontban körülírt eseteken kívül az 1892. évi XXIX. tcz. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések állal előbb nyert nyilvánkönyvi jogukat bármily irányban sértve vélik — ide értve azokat is akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVI. törvényczikk. 16. paragrafusa alapján történt bejegyzés ét sérelmesnek tartják — e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1915. évi április hó 25 ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta után az átalakításkor közbe jött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az említett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak — vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Zalaegerszeg, 1914. évi október hó 1-ón. Kapossv Artbur s. k. kir. törvényszéki jegyző. A kiadmány biteléül: (1—3) TANÍTÓ KÁLMÁN kir. tkvvezetö. J^XXXXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Hirdetmény. Néhai BABOS ÁRMIN ur salon)Vári lakos hagyatékában leltározott ingókat a salomVári községelőljáróság közbenjöttével SalomVároq, I9í4. éVi október hó 11-éq délelőtt ÍO órakor, esetleg folytatólag ugyanott 19Í4. éVi október hó 18-án délelőtt lo órakor elárvereztetem, hagyatéki leltár nálam betekinthető. Erről az érdeklődőket értesiti Dr, BERGER BÉLA s. I. végrendeleti végrehajtó. X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxx MOST JELENT MEG! A jégvilág — A sarkkatatások TÖRTÉNETE. Irta dr. Cbolnoky Jenő egyet, tanár. Temírdek képpel illusztrált kötetünk a tudomány vértanúinak, a Polusok meghódításáért évszázadokon át folytatott emberfeletti harcát ismerteti. A szerző maga is hires világutazó és tudós. E nagy értékű Írásában elénk tárja azoknak a nagy hősöknek — Hudson, Franklin, Scott — megrázó drámáit, amelyek az örök fagy misztikus ködében lejátszódtak. Ez az első magyar muka, amely az északi és déli Sark meghódításának történelét adja. 24—44 A gazdagon illusztrált kötet ára 6 korona s megrendelhető lapunk kiadóhivatala utján.