Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-10-01 / 40. szám

1914. október 1. M AGYAR PAJZS 3 — Ünnepélyes keresztelő Tőrjén. Ha lm Barnabás türjei m. á. v, tisztviselő folyó hó 27-éii, vasárnap az ottani premontrei i kanonok rend templomában a keresztség | szentségét tölvette. A kereszteltet Gönczy j Ede, -a rendháznak agiiis «'s szeretetreméltó . házgondnoka végezte fényes segédlettel. Keresztszülők voltak gróf Batthyány Pál és ; neje Inkey Valéria. A szent keresztségben a megkeresztelt a Pál Valér nevet kapta. Délben a rendházban fényes lakoma volt. Áldozzunk a hősöknek Halottak napján 1 Oróf Colloredo Mels Józsefné egy nagyszerű jótékonysági eszme meg valósításához kérte a i napokban a magyar és osztrák társadalom áldozatkészségét. Arról van szó, hogy az idei Halottak napján a sirok fényes kivilágítása és költséges koszorúk helyett válts-uk meg a kegyelet adóját a Vöröskereszt Egylet javára. Szenteljük a Halottak napjának minden adományát a halót- I takra való kegyeletes emlékezéssel az élö hősök javára. A gyűjtést a hírlapok, hatóságok és segitőbizottságok végezzék s bizonyos, hogy a befolyt adományok óriási mértékben elősegítik j majd a Vöröskereszt Egyletet nagy feladata j • i teljesítésében. Mégis most, amikor az egész országban már megindult a lelkes mozgalom aziránt, hogy a sirok kivilágítására szánt összegeket a sebesülteket ápoló Vöröskereszt egylet javára fordítsuk, innen is, onnan is hallunk hangokat, mintha ezt a szokást a katholikus egyház írná elő. Ez a feltevés azonban téves. A katholikus egyház nemcsakhogy nem irja elő a sirok kivilágítását, hanem az ellen, mint drága fényűzés ellen, már régóta minden erejével küzd. A Halottak napján * szokásos kivilágításhoz tehát a katholikus egyháznak semmi köze nincs. Az egész kivilágítás csak az őskorból reánk maradt pogány szokás. Ezekután pedig ugy hisszük, neai kell a kegyeletesnek látszó, de voltakép fényűzést szolgáló kivilágítás ellen további érveket felhozni s remélhető, hogy most már mindenki az élők kultuszának fog áldozni. A szeretteink sirhalmán évenkint áldozni szokott emlékezés helyett fordítsuk filléreinket a harcztérről sebesülten visszaérkezett katonáinkat ápoló Vöröskereszt Egyletnek az áldozati oltárára. Sebesülteink megérdemlik, méltán elvárhatják ezt, kötelességünk ez velük szemben, akik teljesítették kötelességüket: hisz sebeiket mindnyájunkért, a hazáért kapták s minden seb a hősiesség, a bátorság, a haza iránti szeretet pecsétje. Havas Kristóf mükertésznek egy útjáért Gróf Batthyány Pál orsz. képviselőnk küldött 20 koronát, Havas azonban csak 10 K-át igényel, s a többit a Vöröskereszt egylet javára adományozta. A mozik is a háború szolgálatában működnek, az Edison is, az Apolló sziuház is; különösen az Apolló nagy közönség előtt mutatta be Ferencz József királyunknak egész élettörténetét mozgó és álló vetített képekkel s a magyarázatot Darvas Gyula lapszerkesztő olvasta hozzá. A pamuttal és effélével foglalkozó hölgyek, akik katonáink számára ruhadarabokat készítenek, panaszszal említik, hogy egy kiló pamutnak az ára 6 forint, ha egyenesen Pestről, a központból jön az, de ha a vidéki kereskedőktől veszik, akkor már 8 forint. Tehát minden 6 frt után 2 frt a tiszta nyereség. Tehát 33 egész és 33 század százalék. Igy az ilyen kereskedőknek igazán előnyös dolog ez a szomorú háború. Egyszer már fölemlítettük azt a kegyetlen jószívűséget, amit a petánczi savanyúvíz tulajdonosa csinál, hogy t. i. néminemű ezer koronákat ajánlott föl saját nevén a háborús közjóra, de ezeket az ezereket a közönségtől szedi be, ugy, hogy felemelte a savanyúvíz árát. Kegyetlen kegyelem. Kellemetlen eset egy újságszerkesztővel, ami érinti általában is az újságírók jogait. Hétfőn érkezett Zalaegerszegre első nacvobb csapata a sebesülteknek. Nagyszámú közönség jelent meg ezért a vasútnál. Megjelent tehát Darvas Gyula lapszerkesztő is. Tudnivaló, hogy a hírlapok képviselőinek minden kordonon belül is van belyök, hog> a legpontosabb följegyzéseket tehessék. S igazolványuk ís van erre. Darvast azonkívül maga a főispán ur személyesen is kérte, hogy vele menjen a kordonou belül oda, ahová ment. Darvas szerkesztőt azonban a rendőrség kiutasította, sőt kivezettette erőhatalommal. Ugyanott voltak mások is, akiknek kevesebb joguk volt ott állani, mint az újságírónak. EZCÍI száraz históriai teny lejegyezve siue ira et studio. Semmi szándékunk, hogy a jő szolgálatokat teljesítő rendőrséggel szemben rosz íudulatlal le gyünk, még kevésbé lehet kedvünk szerkesztő kollegánk személye mellé állva a pro domo lát szatát felidézni : de erkölcsi kötelesség, hogy az általános hirlapirásnak elvitázhatatlan joga és kötelessége érdekében tiltakozzunk az ilyen egyolda.u eljárásokkal szemben. — Igazán személyeskedésből szirmazotluak bem gondolhatjuk ezt a kellemetlen esetet, — hiszen Darvast, amennyire e kevés idő alatt megismerhettük, j azt tudjuk róla, hogy a Zalai Újság megszűnté- ! vei ehelyett megalapította és szerkeszti a Zalai j Lapokat. Mindenki tudja itt, milyen tartalma j volt a Zalai Újságnak. Darvas kijelentette, hogy ' nemcsak nem olyan módot űz, de a személyes- \ kedést is kizárja. Az ő lapja tehát a köz érde \ kében jó hírszolgálatot teljesít. Mi ok lehetne 5 tehát vele szembea a személyeskedésre ? j — A „Vörös Sereszt Egjleí" duaa- \ parti betegnyugvó állomása jótékony czélu ) levelezőlapokat árusított Budapesten egy \ hónap óta. Ez a nemes actiója a legfényesebb ered- | mánnyei járt, amennyiben a levelezőlapok j árából tartja fenn a duuaparíi beteg nyugvó ] állomását, amely jelenleg is telve van ; sebesültekkel. A vidéken is oly nagy arányú érdeklődés \ mutatkozott, hogy a levelezőlap-terjesztő j iroda kénytelen a lapok utján az érdeklő- r dőkkel az alábbiakat tudatni : Í A művészi levelezőlapok ára darabonként 20 fillér, egyesületünk hivatalos pecsétjével van ellatva és egyesületünk bocsátotta ki. A kivitel módjánál és a levelezőlapok csekély áránál fogva szerény actiónk semmi- j féle megyei vagy helyi jótékonysági szerve- ' zetet nem érint. Az egyesület felkéri a hivatalok, testületek, iskolák vezetőit, üzletek tulajdonosait j és magánosokat, hogy támogassák sebesült- j jeinket azzal, hogy miuél szélesebb régiók- jj ban terjesszék levelezőlapjainkat, amelyeknek bevétele a sebesültek javára fordittatik. A levelezőlap terjesztő iroda bárkinek küld j levelezőlapot, aki eladásra eziránt az irodá- | hoz fordul: A ,,'Vörös Kereszt Egylet" betegnyugvó * állomása Budapest, Józs°fkörut 34. III. 8. í A magyar baka humanizmusa. Az egyszerű magyar nép emberies gondolkodására végtelenül jellemző az alábbi történet. A napokban sebesült szállító vonat robogott be a nagykanizsai állomásra. Csuda alföldi fiúval, szegedi 46-os bakával voltak a kocsik megtöltve. A sebésülteknek nagykanizsai urinök hűsítő italokat és cigarettákat uyHjtottak át. Az egyik baka ezzel a kérdéssel fordult a hölgyekhez : — A muszkámnak is kérek valamit. — Miféle muszkának ? — Akit a harctérről hoztam magammal. És egyszerű keresetlen szavakkal elbeszélte, miként tett szert a muszkára. A lembergi harctéren szuronyrohamra vezényelték a szegedi bakákat. A mi bakánk is rettenhetetlen hősiességgel szúr a-vágta a muszkákat mindaddig, míg egy ellenséges szurony a karjába nem fúródott. — A következő pillanatban a fegyveremet halálos döfésre emeltem. Aki előttem állt és megsebesített, öreg, nagyszakállú orosz volt. Egy szempillautás alatt elgondoltam, hogy ennek az öregnek családja van otthon, mint nekem és nem a szivébe szúrtam, hanem a lábát hasítottam végig. Mindkettőnket a mi szánitészeink szállítottak el, azóta folyton együtt vagyunk a muszka komával. Egymás sebeit kötözzük s megosztjuk az élelmünket. Sok szem borult könybe az egyszerű szavakra. A muszkának minden jóból adtak a hölgyek. A magyar baka a vaggon egyik zugából előhúzta a rozoga muszkát : No, öreg komám, köszönd meg a nacscságának az adomáuyt. A muszka esetlenül hajlongott s magyarul ismételgette : — Keszenem szépen, éljen jó magyarszki. A vouat a következő pillanatban megindult. A magyar baka visszakiáltotta a hölgyeknek: — Magyart csináiok az öregből. Irodalom. Művészet. Gróf Andrássy Gyula mély belátással nagyértékű tanulmányt irt ezen a czimen: Ki felelős a háborúért? Első sorban Oroszországot, másodsorban az angolokat teszi felelőssé. A rendkívül gazdag czikket az Uj Nemzedék-nek első rovatában olvashatjuk. Ez a Dr. Milotay István szerkesztésében Budapesten megjelenő igazi magyar lap még a következő kitűnő czikkeket közli: Marcótól A galíciai kulturinvárió (gyilkos szatírával), A reimsi székesegyház és a Zeppelin diadala, Dr. Pethő Sándortól A semlegesek; Dr. Ajtay Józseftől A magyarság a hadseregben (a bécsiek számára, ha ugyan ezek tudnak belőle olvasoi s ha még nem lenne késő); L—n-től Japán Európa ellen; Censortól A gazdasági haladás utjain (V.); továbbá A háborús hét, Az események naplója stb. Ez a heti szemle egy negyedévre 4 korona. A háború költészete. Szepessy László váczi fiatal jótehetségü tanárnak, a jeles poétának a verseit figyelemre ajánljuk. A következő előfizetési fölhívást bocsátja ki: »Sebesülten, hazai ápolásra visszatérve Szerbiából, nyomdába adtam a háború két hónapja alatt irt verseimet, melyek két hét alatt, vagyis október első hetében fognak megjelenni (3—5 iven) ily czimmel: „Virágos vonattól a voiöskeresztesig". Ára 1 korona. A költségek fedezése után fennmaradó összeget elesett bajtársaim özvegyeinek, családjainak felsegélyezésére fordítom, miért is kérem a szives előfizetést czimemre: Szepessy László hadnagy, (okleveles főgimn. tanár) Vácz, (Pest megye) Báthori-utcza l.« A legkiválóbb irók írnak Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjába, a »Jó Pajtás«-ba. Legújabb, szeptember 27 iki számába is Ábrányi Emil irt elragadó szép verset a harcztéren küzdő katonáinkról, Sebők Zsigmond nemcsak folytatja »A báróné rokonak czimü pompás regényét, hanem egy bájos mesét is ad; apró történeteket mond el a kalandos Gyürkéről Elek nagyapó (Benedek Elek), mulattató . majom-történetet mond el ékes versekben Faragó Jenő, elbeszélést ad Lakatos László, mulatságos mókát Zsiga bácsi, regényét folytatja Zsoldos László. Egy czikk és több érdekes kép a nagy háborúról szól, olyan módon és olyan vonatkozásokkai, amelyek megfelelnek a gyermekszobák háboius hangulatának. A »Jó Pajtás«-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Nyomatott Tahy R. Utóda könjrnyemdájában Zalaegerszegen.