Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-09-10 / 37. szám

2 M A.G Y •». H V A í Z S 1014. azPTrtwiber- 1(). A hadrakelt sereg megfelelő élelmezése czéljából a hadvezetőség az ország vágó­marha-állományát, tekintettel arra, hogy ugy a hadsereg élelmezése, mint a for­galmi érdekek szempontjából is megfele­lőbb fokozottabb mértékben veszi igénybe. A hadrakelt seregnek vágómarhával való élelmezése érdekében tehát kívánatos a marhaállomány lehető kímélése és ennek megfelelően a polgári lakosság ez irányú fogyasztásának lehető csökkentése. Ennek a jelenlegi rendkívüli helyzetben közérdekű czélnak a biztosítása végett felhívom a polgármester urat, igyekezzék a polgár­ság körében odahatni, hogy a marhahús fogyasztásáról minél kiterjedtebb mérték­ben a sertés- és juhhus fogyasztás foko­zása már annál az oknál fogva is kívá­natos, mert a zsir most erősen emelkedő árának alakulására is legkedvezőbb hatást fogja gyakorolni. Némethy államtitkár. Sztrecsnói virágok. Égig éró sziklabérczek ölelik a sztrecsnói völgyet körül. A begyek oldalát fenyő erdó boritja, melynek tűlevelű lombja mintha folyton panasz és siró hangot hallatna. Maga a völgy, folyton nyíló piros virággal van tele. Kinek a véréből terem ez ott évtizedeken által? S ki járt már a sztrecsnói hires völgyben s ki dicsekedhetik az onnan hozott virággal? 1849-ben, betölt az országba az orosz. Sztrecsnónál, a határon fogadta egy maroknyi csapat bonvéd. Alig egy század lehetett, több nem jutott, akkor ott ellene. — Fiuk — mondta a honvédjeinek a száza­dos — hogy ne mondja az orosz: senki sem fogadja a magyar határon, mu-ássuk meg ueki. — Megmutatjuk! Zogták rá a fiuk lelkesen. — Da esküdjetek meg mindnvájan, hogy élve egy sem adja meg maját az orosznak! — Esküszünk ! — kiáltották lelkesen . . . Aztán fákból nagy torlaszt emeltek ott a sztrecsnói szorosban s mindenik honvéd elfog­lalta a kijelölt helyet a torlasz mögött. S jött az orosz! Azt hitte egész nagy sereg áll a torlasz mögött, mert az a kis csapat uay viselkedett. De mekkora volt a szégyenkezése, mikor óriási harcz után, arra az aiig száz főnyi holttestre talált! Hej! ba akkor, nem egy század, de ezrek állanak ! Igen mert emberül megtartotta esküjét az a honvéd század, ott esett el mind, esküje szerint. A told is, mely vérüket beitía, hálás lett irántuk, azóla csak piros virágot terem. Olyau ott a föld egész nyáron át, mintha véres lenne. Honvédek, hazát szerető, sskütartó honvédek véréből terem az a sok piros virág. Virágnyiló, rügyfakasztó tavasz idő vitt engem is egyszer a sztrecsnói völgybe. Valami mély szomorúság fogott el, mikor a völgy mélyébe ahhoz a dombhoz értem, amely alatt a száz hős fiu csontja porlad. Leborultam a kereszt előtt, mely sírjukat jelöli és forró imát rebegtem érettök s aztán vérpiros virágból k»szorut tettem a keresztre. De egy csokorral magammal is hoztam, mintha csak sejtettem volna, hogy néhány hét múlva — ha el is hervadnak — szükség lesz reájuk. S csakugyan szükség volí a satracsaót- virá­gokra ! ' - .­Másfélhéttel v ezelőtt felkötöttem a bokrétát, városunk ezredének .zászlajára s azóta félisten­ként harczolnak az ezred fiii és nacn fogja őket a muszka goiyó. Segítse őket továbbra is a szerencse, hogy meg adhassák a muszkának. Világosért a — fogadj Isteat! . . . Jaczkovics Miklóhné. Szerbia helyzete. Szarajevó. A „Hvatszki Dnevnik" a szer­biai nyomorúságos áliapvtokról hosszabb köz­leményben számol be és ió helyről nyert értesítései alapján ec3eteli azt a nyomorú­ságos állapotot, amelyben Szerbia sínylődik. A nép hangulata teljesen megváltozott, amióta a királyi család és a kormány székhelyét Belgrádból Nisbe tette át. A Karagyorgyevics­ház népszerűsége teljesen alászállott, raég a királyt sem éltetik sehol s a nyomott han­gulat inkább a haboru ellen nyilatkozik meg. Beszámol a közlemény a szerb hadsereg rossz élelmezéséről is. A szerb parasztság az élelmet n?m akarja kiadni a katonaság nak, mert a balkán háború idejében eszkö­zölt szállításokért a járandóságot még most sem kapta meg. Ezért a katonaság szük­ségletét ugy szerzi be, hogy egyes csapatok j megjeiennek a falvakban és erőszakkal veszik j el a lakosságtól az élelmiszereket, ami mind j csak a kat naság ellen izgatja a népet. A j hivatalos körök — írja a lap — még min dig erősen bizakodik az orosz segítségben, de a lapok azért már alább hagytak a monarchia elleni gyalázó kifejezésekkel, de annál nagyobb hangon adnak hírt az orosz győzelmekről, amelyeket azonban a szerb intelltgenczia egyáltalában nem hisz. Végül számot ad a lap a szerb hadseregben du'.ó betegségekről és rámutat arra, hogy különö­sen a vérhas harapódzott el a hadseregben, ami nagy pusztításokat végez a katonaság sora ban. Hivatalos rovat. i. Zalaegerszeg r. t. város Unácsa közhírré teszi, hogy azon szőlősgazdák, kik kiméréssel és kis­mértékben való elárusitássai nem foglalkoznak, a boriíaladó kedvezményes fizetése czéljából az 1892. évi XV. tcz. 3. § án alapuló igényűket folyó évi szeptember 7 tói bezárólag szeptember 26-ig Megyessv László kataszteri ayilvántartóoál Deák-tér 9. sz. bejelenthetik. II. Közhírré teszem, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a nagykanizsai iparfelügyeiói kerület teendőinek ellátásával a szombathelyi állami iparfelügyelőt bízta meg. Zalaegerszeg, 1914 szeptember 4 én. Dr. KORBAI sk. polgármester. III. Augusztus 11 én Gyarmati Vilmos zalaeger­szegi kereskedő üzletében egy barna bőrtárczá­ban 5 korona 70 fillér találtatott. IV. Augusztus 30 án az úgynevezett »Kismalomi« réten 1 drb. barna pénzestárcza találtatott 80 fillér tartalommal. Igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányi hivatal­ban átvehetik. Zalaegerszeg, 1914 aug. 31. ZILAHI sk., rkaprtány. Heti hirek Városi közgyűlés van ma lapunk zártakor Dr. Korbai Károly polgármester elaöklésével. Tudomásul veszi a trón irököspár halálát kifejező részvétre adott választ. Tárgyalják a posta helyi­ség bérletéuek meghosszabbítását. Árvaszéki kültagokat választanak. Négy lovat száudé óz­nak szerezni a város számára. S tárgyalják az 1913. évi gyámpénztári számadást. \Z első előfizető. Az újság ingerével hat, hogy egyik olvasónk és előfizetőnk küldött négy koronát a lapnak évi dijában, még pedig most tegnapelőtt, ebben a bábo­rns világbau. Azért újság, mert amióta ez a nagy forrongás van, ezen az egyen kivül más senki sem gondoit arra, hogy fizetni is lehetne, sőt kellene. Ilyen dolog ez a mora­tórium. Azt gondolják sokan, hogy nem szabad fizetni Pedig kell is, mert a nyomda­ipar majdnem hetenként emelgeti a lapkíá li­lás költségét. S a háborús időben is csak élnünk és dolgoznunk kell. A lapot rendesen szerkesztjük s tájékozódást adunk a nagy háború folyásáról. — E kis bevezetés után rámutatunk a következő évnegyedre, mely október elsejével kezdődik. Kérjük a vidéki és városi olvasóinkat, vegyék figyelembe a figyelembe veendőket és szíveskedjenek októ­ber elsején az évnegyedi egy-egy koronát, a lap költségére elküldeni. tízerk. és kiadóhivatal. Gyüjtsünfc a Csánv szoborral A Rabatti-vendéglóben kártya­pénz Zalaegerszeg . . . . — K 30 f. N. N. Zalaegerszeg . . . . — K 20 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzaadva a múltkori (39835 K 87 f> összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 39836 K 37 fill. A háborús idők a'ati szó sincs a gyűjtés­ről, nemcsak azért, mert a belügyminiszter ur eltiltott a hadiczélokon kivfll minden egyéb gyűjtést, hanem azért is, mert minden egyes ember tudja, érzi, hogy most minden erőnket, minden szenvedésünket hadi győzel­münkre kell fordítanunk, avagy avval hadi bajainkat kell orvosolnunk. Mindazonáltal, ha valaki, akárki, kérés, sürgetés és tanács­adás nélkül önkéntesen ide is ad bizonyos számú filléreket, semmi ok sicc3 annak a visszautasítására. Ezt a rovatot tehát fent­tartjuk bármiiy vékony összekötő kapocsnak is, mert remény szerint lesz még jobb időnk. Öreg tanító bncsazik Zalaegerszegtől' Záborszky Imre ny. igazgató-tanító negyven évig működött a tanító pályának épen nem nyugal­mas mezején. Több éven át segédkezett a tan­felügyelői irodában is Az igazgatói czim elnyerése után nyugalomba vouult s most miután negyven esztendeig lakott állandóan Zalaegerszegen, Per­lakra költözött nyugalmas éveinek eltöltésére. Záborszky Imre köztiszteletben állott rengeteg tanítványai előtt, kartársai előtt s az egész közönség előtt. Tanítványaitól, jóbarátaitót s minden ismerősétől személyesen el nem búcsúz­hatván, lapunk utján mond szívélyes bucsut mindenkinek erről a megszokott kedvelt helyről, ahol 40 évig élt tiszteletben és megbecsülésben. Az őszinte Isten-hozzádot szívesen közöljük közönségünk előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents