Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-08-27 / 35. szám

XV. év. Za!aefieriz«g, 1914* augusztus 27. 35. szám KiMsrtéri ir : Spy évit 4 kot. 04 f Ml 2 kor. 04 f £í®e?*«r» 1 kor. 04 f *ttm czám 8 flilér. Hirdetések dij* megegyezés szériát Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvatai : Wlasics-ntcsa 8, ísrkeezti ZL ZE3Zox^^7"ái"tItL Lajos < LaNG-YEL FBEEN02 : | B O K. E! -L Q- Y Ö R G X" iap i ajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A nagy háború képe. Kinos bizonytalanságban lehetnek az emberek, akik talan jósolgatni szeretnének a mai nagy háborúk kimenetelére nézve. Mert hogy is áll a bál Európa táncztermében % Kevés rajzvonai kell ehez a nagy képhez. Ausztria-Magyarországgal és Németországgal szemben, evvel a két nagy hatalommal szemben küzdő ellenfélként áll, áll, mert felkelt, négy nagy hatalom : Oroszország, Francziaország, Anglia és Japán. A kétszerkettő négjnek a bizonyosságával állithatná a felületet; szemlélő, hogy négy kétszerannyi, mint kettő. De ime ez a számtani (Kökigazság is milyen értéktelen formasággá, milyen haszontalan szójátékká törpül az erkölcsi világrend igazságához képest. A két birodalom több, eró'sebb és nagyobb, mint a négy birodalom. Az osztrák-magyar seregek délen háborúzva a szerbekkei, biztosították már az átkeléseket s várak elfoglalásával és megerősítésével a hadi állásokat és itt most egy kissé mintegy pihenőt hagyva nagyobbított erővel északra nyomulnak Galiczián at Oroszországba Szentpétervár és Moszkva íelé. A német hadseregek egyik fele m ugatról keletre nyomul Oroszországba Szentpétervár és Moszkva felé; másik fele pedig délre és nyugatra rohant Francziaországba Belgiumon at több erős várat bevéve s annyira haladt, hogy a bü3zke Róma—Párizs trepidálva kiáltja : Hannibál-Vilmos ad portás! Már ajtónkon dörömböl a német! Német szövetségesünk bámulatos győzelmek között robogott át Belgiumon, EiszászLoiharingián, ugyanígy megy kelet íelé is. És dicsőséges hirek jönnek a mi magyar katonáinkról is, a magyar honvédekről, sőt öreg népfelkelőinkről is, akik a muszkát kergetik. Ellenség lába még nem lépett a mi földeinkre, sem német szövetségesünk földjére. A háborúnak kettős pusztítása az ellenségek földjén tombo'. S hogy végig igy megy: az a remény, az a hit, csaknem biztos tudás. Mert a két birodalom több, erősebb, nagyobb, mint a négy birodalom. Azért, mert ez a két hatalom sem nem gyilkolt, sem gyilkosságot nem pártolt; s azért, mert n^m hetvenkedők, hanem önérzetesek, és azért mert nekik is vau még két, ámbár láthatatlan, de két nagy és erős, hatalmas szövetségesök: a becsület és igazság birodalmainak két nagy hatalmassága. ly. Szent István országát védelmezzük. Reálisan gondolkozva, vájjon mi volt mindenkor a mi legnagyobb büszkeségünk ? Az az őserejü szántóföld, a mely megtermi rna is a magyar nép táp'álékát. z a selymes rét, a mi táplálja és fölneveli a mi szilaj paripáinkat és hust adó állatainkat. Az a szőke Tisza, kék Duna és hullámzó Balaton, ami most is bőségesen ontja a tápláló halakat, -'z a bérezés hegység, amely az országot körülkoszoruzza, ahonnan nem csak a kardnak való vas, de az ékességül szolgáló arany és a munkát gyarapító kőszén is kikerül. Ezt kel! nekünk védenünk, ez a mienk és ennek biztonságáért kell küzdenünk. Szinte csodálatos össeetalálkozása a véletlennek, ha a háborús ellenfelek elhelyezkedését nézzük, lehetetlen fel nem ismerni az egészséges mezőgazdasági kultura harczát a tulfinomuitság kultúrája ellen. Mi és Németország, akiknek fejlett mezőgazdaságát a tengerentúlról eljönnek megcsodálni, csupa olyan népekkel állunk harezban, amelyeknél a földművelés ősereje már régen kiveszett, vagy legalább is hanyatlóban van. Az egyik ország csipkéivel, a varrótűivel, a harmadik i pálinkájával, a negyedik színdarabjaival, vagy pezsgőjével szerez magának világhírnevet, de vetőmagjára, búzájára, lisztjére csakis ez a két ország lehet büszke, amelyik ellen feltámadt most Európának minden korhadó nemzete. A dolog tehát ugy áll, hogy angol szövet, brüsszeli csipke, frauc/ia pezsgő nélkül talán még nyugodtabban fog forogni a világkereke, de a magyar és német föld termése nélkül még élnünk is bajos. Meg kell tehát azt a földet védelmezni halálmegvetéssel és m;'g magyar szív dobog ebben a hazában, Szent István örökségét cserben hagynunk nem szabad. Hisszük és valjuk, hogy Szent Istvánnak az Isten kardját villogtató jobb keze vezérünk lesz ebben a nagy, még soha nem látott küzdelemben. Községenként, városonként s országosan is megindult a nemzet szive, mindenütt gyűjtenek, mindenütt adakoznak pénzt, élelmet, ruhát, orvosságot — a katonaságnak, s a gyámoltalanul maradt tömegeknek és egyeseknek a számára. Ez a társadalomnak a mentő munkája. A magyar kormány szintén nagy gondot fordit a szükségben maradt közönségre. Fölhívta a polgármestereket, főszolgabírókat s ezek utján a körjegyzőket: irják össze pontosan, kik kötöttek fegyvert a hsza oltalmára s ezek után kik maradtak otthon: szülők, gyermekek, testvérek ? minő állapotban ? bogy a viszonyok és szorultság szerint segélyek u'alványoztassanak ki ezeknek. E kettős mentő munka közül az első, a társadalmi azért jó, mert ha pillanatnyilag i , rögtön kéznéi van, s másodszor közvetlen közelben lévén igazságosabban és méltányasabban intézheti a segélyezést a valójában arra szorultak között; a másod'k, a kormányi mentő munka pedig azért jó, hogy ha kissé késik i«, nem múlik, sőt a biztosság nyugalmával hat. A kétféle mentő munka, amint az észszerűség diktálja, egységes, öntudatos kezeléssel jár, hogy aránytalanságok ne történjenek a segély-osztogatásban. Polgárőrség Zalaegerszegen. A rendkívüli idők rendkívüli eseményekkel járnak. A háborús helyzet szülte uj mozgalom a polgárőrség szervezése is. Városunkban Ziljhi István rendőrkapitány lelkes felhívására 25 ifjú ember jelentkezett, hogy a rondőrhatóság szolgálatába álljon. A furcsa egyenruháju, cserkészkalapot viselő rendőrök komoly szolgálat teljesítésére lesznek hivatva. Rendörök, tűzoltók és mentők hiányában megbízható emberekre van szükség e zavaros időben a közbiztonság érdekében. Az ifjak 2 hét alatt alapos kiképzé-t mernek gyakorlati és elméleti téren egyaránt. Megtanulják a rendőri teendőket, aztán a tűzoltást, a sebesültek szállítását és az első segélynyújtást. Éjjel és nappal is szolgálatot teljesítenek — természetesen felváltva. Rendes oldal- és lőfegyverrel lesznek ellátva, s az eskü letétele után rendőrhatósági közegnek tekintendő a polgárőrség. — A hivatalos szolgálat megkezdése vagy 2 hét múlva történik, addig pedig buzgón történik a kiképzés, melyben a rendőrkapitány és egy rendőrtizedes járnak el fáradhatatlanul.