Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-07-02 / 27. szám
1914. iulius 2. MAGYAR PAIZS 5 Furcsa bfln. Tesli sértés miatt állott a járásbíróság elolt egy parasztlegény. — Volt é már büntetve? — kérdi tőle a biró. — Igenis voltam! — felelt a vádlott. Egy napig be voltam zárva. — Miért? — Találmány miatt. — Mi mialt? Találmány miatt? — Igenis. A szomszédunk elvesztette a kerékkötő láczát é3 a csendőrök a mi pajtánkban találták meg . . . Vasúti menetrend Érvényes 1914. mijns 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. reggel 4 óra 57 perez, délelőtt 9 óxa 36 perez, délután 1 óra 46 perez, 4 óra 48 perez. Csáktornya felé: reggel 4 cia 36 perez, d. e 12 ói a 20 perez, d. u 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölkfelől: reggel 8 ói a 49 perez; délután 1 óra 29 perez, 5 óra 46 perc?, este 9 óra 15 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. u. 4 óra 30 perez, pste 8 óra 26 perc?. Zalaszentivánra indul. Rsggti 4 óra 12 perez; csatlakozás Szombathely felé 6 óra 52 perc csatlakozás Kanizsa—Szombathely felé. 11 óra 28 peiez; esaUukczás Kanizsa—Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez csatlakozás Kanizsa— Szombathely felé. Este 6 óra 02 perez; csatlakozás Kanizsa—Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalnszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 5 óra 32 perez, 8 óra 14 perez délután 2 óra 20 p., 4 óra 42 peiez, 7 óra 31 perez és este 10 óra 25 perez. Zalaegerszegről indul Sárvár— Kőszeg felé: reggel 3 óra 41 p., déie'őtt 10 óra 30 p., este 6 óta 20 perczkor. Kőszeg—Sárvár felől érkezik: reggel 7 óra 54 p., délután 5 óra 19 p., este 9 óra 38 perckor. Zalalövőre indul: reggel 3 óra 55 p., 8 óta 45 p., délben 12 oia 40 p, délután 5 óra 24 petezkor. Zalalövőről érkezik: reggel 6 óra 47 p, délelőtt 11 óra 23 p., délután 4 óra 22 p , eete 8 óra 30 perczkor. a több" szerkesztő is Zeadja még a földszinti lakásáról is ?z emeleten levő nyomdába. Sőt leadjuk, leközlik beszédben is a történetet, mesét, pletykát stb. Legújabban már az énekes is /efujja a dalt. — Megint csak egy pesti előkelő lapban — olvasám, hogy a banda tehuzta a nótát. Szó szerint igy: . . . »végül a banda néhány kuruc dalt játszott l". Vájjon meddig megyünk már lefelé? Talán meg sem állunk a poklok fenekéig. 3ST3r±l-b--bé3?.*) Nyilatkozat. Folyó évi január 14-én a Tivolt vendéglőben az ipartestület elnökéről és elöljáróságáról sértőleg nyilatkoztam. Ezt őszintén sajnálom; nem is voltam teljesen józan állapotban, a biróság szine előtt az ipartestület elöljáróságától, annak elnöki szeméhétől bocsánatot kértem és azt itt is e/.ennel ünnepélyesen megteszem. Kelemen Mihály. *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő Nyomatott Taliy R. Uk'da könyvnyomdája Eladó a Kisjaludihegyen 12 hold szántóföld, szőllő és kaszáló lakóházzal, istálló és pajtával. Teljes felszerelés. Teskándon 22 hold szántóföld, rét, — országút mellett — vasúti állomás 2 kim. Egerszeg mellett 7 hold rét. 3—3 Czim a kiadóhivatalban. Ajánlatos a Szigeti ntőda késsités : t. i gyümölcskonzerv készítésével Északamerika jár elő mindenben példával s ha megnézzük annak konzervgyárait, sok nálunk is megvalósithatót láthatunk. Ott van Görz a maga házipari prünellakkészitésével; mily élelmes ségre vall az, hogy Görz traktál minket prünellával, Steier gyümölcsízzel, Zaaim uborkával, nem számítva a sok kandirozott gyümölcsöt, aszalt árut. Egyes vidékeinken mint a Balatonparton a szép gyümölcs jól értékesíthető, de a városoktól és a vasúttól eleső helyeken mennyi érték semmisül meg? Pedig a konzerváláshoz sem nagy szakértelem, •sem nagy befektetés nem kell, csak akarat és pontosság, tiszta kezelés. A kocsizó gyümölcsvásárló egy mérő almáért fizet átlag 3—4 koronát. Egy mérő almából lehet készíteni 20—30 kg. izt, aminek czukrozatlanul is kg. ja 30—40 fillérért értékesíthető. Igy kevés fáradsággal 3--4 K helyett legalább 8-10 K érhető el. Ez pedig csak a legalacsonyabb átlag számilás szerint mutatkozik. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kisebb gazdának is terem 15—20 mérő almája, látjuk, hogy 60—80 K helyett kaphat 200—300 koronát. Ezen pedig ugyebár érdemes gondolkodni? Ha figyelembe vesszük még, hogy mennyi minden nyerstermény áll rendelkezésünkre, mint: körte, szilva, barack, meggy, cseresznye, földieper, dinnye, uborka, zöldbab, ezukorborsó, stb. stb. igazán csudálatosnak látszik, hogy nem utánozzuk a követendő példát, hanem hagyjuk a magyar pénzt minden uton kifelé folyni ! Békefi. A kalászosok országos termésátlaga 5—6 -métermázsa körül ingadozik, s külöuösen a zabé alig haladja meg az 5 métermázsát, s igy termelése sok esetben nem is jár haszonnal, holott e körülménynek egyedül a rossz gazdálkodás az oka. Öszszel felszántott, jól megművelt és kellő trágyaerőben levő talajokon a kat. holdankénti 12—16 mmázsás zabtermés egyáltalán nem tartozik a ritkaságok közé, csakhogy a magyar gazda nem szántja meg öszszal zabnak szánt talaját, tehát nem műveli jó! és semmiként sem trágyázza, sőt rendesen a kiéltebb földbe veti azt. Végzetes hiba ez, különösen ma, amikor műtrágyák segélyével könnyedén pótolhatjuk az istállótrágya hiányt. 150 kgr. szuperfoszfát és 30 kgr chilisalétrom kat. holdankénti kiszórásával olyan nagy terméstöbblet érhető el, amely többszörösen megtéríti a műtrágya árát. A chilisalétrom alkalmazása különösen a zabnál azért szükséges, mert a zabvetésre szánt földek többnyire nagyon messze esnek az istállótrágyától, s igy nitrogén szükségletük teljesen kiapadt s azért az egyoldalú szuperfoszfát trágyázás rom mindenkor ad elegendő nagy terméstöbblelet. Különfélék. Az angol biróság és a női becsület. Londonból jelentik: Érdekes pört tárgyalt a napokban az itteni biróság. Richárd Kay bankhivatalnok volt a vádlott, aki borbélyának a feleségéről, Mrs. Esther Barlowról azt állította, hogy meg •csalja a férjét. A biróság nagyon szigorúan itélt a hivatalnok fölött, amennyiben három hónapi kényszermunkára Ítélte. — Az én szememben — igy szólt a biró az Ítélet kihirdetésekor — nincs nagyobb bün annál, mint amikor egy férjes asszonyról azt állítják, hogy hűtlen lett az urához. Akkora szenvedést okozott a vádlott, hogy azt pénzbüntetéssel nem lehet levezekelni. Három hónapi kényszermunkára Ítélem öt azért, mert egy családi tűzhelyet föl akart, dúlni. A bankhivatalnok megnyugodott a súlyos Ítéletben. Magyarnyelv. 3Sr;y-elTré"fc>©:rx él a nemzet. Egy fővárosi újságban olvadtam ezt a beszédet: a kormánytól az ellenzék beijedt. — Ezt már igazán csak rémülettel lehet fogadni. Beijedt?! Pedig meg sem ijedt. Ugyancsak egyik előkelő újságnak épen a vezércikkében olvasom: . . . ezt egyelőre nem lehessen tudni. — Mit tehettem egyebet? Mindjárt annál a mondatnál félbehag5tam az olvasást. B. Gy. Még jobban kisért a germán szellem, amióta a nemzetiségi nyelvek jogokhoz jutottak a magyarnyelv rovására. Kisért a tereken, utczákon, szobrokban és plakátokon. Minden hirdető tábláról felénk kiabál, ránk vigyorog. "Olt az egyik gummisarok plakátja, amelyen újszülött baba emeli magasba apró lábait s mindegyik sarkán rajt van a gummisarok. Alatta pedig éktelen magyarsággal: »— Igy kellene a világra jönni! —« Mi airól igazán nem tehetünk, hogy a német nyelvnek nincsen kellő szava a sszületnic szóra, de amikor a német a világra jön, akkor a magyar s/ületik. Tehát ugye: — Igy kellene születni! — volna a he'.ye;, ha — nem németből fordították volna. (Budai Napló.) Terjed a le. Volt már itt arról szó, hogy Bikosi Jenő Zeadja a kéziratot a nyomdába. Ennélfogva aztán 2 26 ZALAEGERSZEG, Kossuth Lajos utcza.
