Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-06-18 / 25. szám

XV. év. lajaageiHizeg, 1914. junius <8, 25. saám Ár : Sjf é?r« i fcur 04 f ffci é?f# 2 xct. 01 f 8«i;y<iárs 1 kor. 04 f auAa S fillér. iíSi-lceszti ZM-arLtatérsaii üiráeíísek dija. megegyezés szeriül Nyilttír sor* 1 kor Szerke3zi.

;,séí kiadóvatai . Wlasics atoü 8, E 2SJ" <3- *5Ti£! JL PaRaNCü BOBBEJjT GTÖEQI lap ajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Iparoskor. Dicséretre méltó mozgalom van Zalaegerszeg város iparosai között. Erős alapot kezdenek építeni a testületi életnek : Iparoskört alakítanak. Kell is! A művelődés előmozdítása s a társas élet megteremtése egyként követeli az Iparoskör alakítását. Nem szabad ezt a mozgalmat ellenséges indulattal szemlélni, mert ez az alakulás széttagolt társaséietüuknek egyik kiáitó hézagát tölti be. Végzett napi munkája után hová menjen az iparos ? A casinoba ? A kereskedelmi körbe ? Az ifjúsági clubba ? Kisebb műveltségük, szűkebb látókörük nem ajánlólevél egyik helyre sem. Ez a három hely nem nekik való. Marad még a . . . kurta kocsma. Innen • pedig, legalább az esti órákra, ki kell ragadni. Tudom, sokan lesznek, akik nem abból az irányból nézik ezt a mozgalmat, amelyikből én nézem; de ez nem változtat sem az én felfogásomon, sem a mozgalom irányán. Hiszem, hogy az erősségét sem érinti. Az iparosságnak a szellemi élete feltétlenül újjáalakításra szorult. Nem tudhatom, h)gy kinek milyen a lelkivilága; de azt az itt-ott végig hallgatott beszélgetések után bátran állítom, hogy a legtöbb iparos az időn kezdi, folytatja és végzi a beszédét. Meddő théma ez. Nélkülünk, sokszor ellenünkre intézi ezt az a nagy regenerátor, aki a pitykegomb felvarrására erőt ad az emberi kézbe s a mezei tücsök czirpelését messze-messze hallhatóvá teszi.. Változtatni kell tehát azon a lelkivilágon, amelyik egyoldalúnak látszik. Ha kell : anyagi áldozattal. De a testi gyötrődést sem kel! kerülni ilyen esetben. Fáradtság után ujabb fáradtságos munkába kell állani a nagy czél érdekében. Az egyenlőség eszméjét kell szerteszórni, hogy megteremtődjék az igazi emberi felfogás és megszűnjék az a képzelt választófal, amelyik ma iparos és iparos között mered a társasélet ege felé. Régen volt; de a Magyar Paizs már megírta, hogy : „az egyenlőség megteremtésére, elérésére könnyebb az egyiknek lehajolni, mint a másiknak felugrálni." Ha van: akinek hajolnia kell, hajoljon. Ne nézzen ugy a másik irányból szintén afelé a czél felé törtetőre, mint a macska a légyre. Ha van: akinek ugrálni kell, ugorjék. Ne szégyelje azt a lépést, amit előbbutóbb meg kell tennie, ha azt akarja, hogy a rohanó idő kereke agyon ne gázolja. A művelődés mellett szórakoztató játékról se feledkezzék meg a kör vezetősége. Olvasás, vitatkozás után a szórakozás az emberi lélek mulatsága. Kergesse ki-ki a pagátot. Tegye próbára türelmét spanyol megnyitásu sakkjátékkal. Ha a lelke vonza: tréfálódzék azzal, akinek a lelkével szorosabb rokonságot érez. Ezek csak ecsetvonásai a társasélet képének. A gondos kidolgozás a vezetőség dolga. Ha szeretettel fognak a munkába, kívánatos otthon lesz az az Iparoskör. Lengyel Ferencz. A Fiumei Magyar Királyi Kiviteli Akadémia. Több jelenség tanúsítja nálunk a közgazdasági érzéknek, a kereskedő szellemnek fellendülését. Érettségit tett Ttjaink közül többen kereskedői pályára lépnek; kereskedelmi iskoláinkból, melyek kezdetben inkább hivatalnokokat neveltek, kiváló tanáraik fáradozása és kitűnő szervezetük lolytán ma már jobbára kereskedők kerülnek ki. Budapesten nemrég az első kereskedelemtörténeti kiállítás nyilt meg és ugyanott tanácskozott a X, nemzetközi kereskedelmi oktatási kongresszus. És érdekes megfigyelni, hogy,' mig a kormány minden pozitív tevékenysége éstámogató&iüködése sem tudja a gazdasági élet másik két ágát, a földmivelést és ipart ugy fellendíteni, ahogy a közjólét érdekében kívánatos volna, addig a kereskedésre vonatkozó alkotásai mind nagyobb sikerrel járnak. De különösen sok reményre jogosit egyik legújabb alkotása, a fiumei magyar királyi kiviteli akadémia, mely kétéves fennállása daczára is nagy érdeklődést és helyeslést keltett mindenfelé. Gazdasági önállóságunkat célzó törekvéseink kívánatossá teszik, hogy a külfölddel folytatandó kereskedelmünk számára is minél előbb rendelkezzünk vállalkozó szellemű és sokolu tudással felruházott kereskedőkkel, akiknek hivatásuk lesz a hazai kereskedelmet átsegíteni azokon a nehézségeken, melyekkel az önálló gazdasági berendezkedés az első időben járni fog. Kétségtelen tény, hogy a kereskedelem nemcsak belföldre szoritkozhatik, hanem belé kell kapaszkodnia a nagy Európát, sőt ma-holnap az egész vliágot áthálózó forgalomba. Ezért a magyar közoktatásügyi minisztert helyes szándék veaette, midőn 1912 julius 9-én elhatározta, hogy nemzetközi és főleg nyugati és tengerentúli kereskedelmünk kiterjesztése céljából hazai kereskedelmi szakoktatásunkat egy ujabb szervvel íogja kibővíteni és ép ez volt a Fiumei Magyar Királyi Kiviteli Akadémia cimen az 1912—13. tanév elején megnyílt kereskedelmi főiskola. A hely is igen szerencsésen van megválasztva, mert hiszen e kikötővárosban maaa a nemzetközi kereskedelem mintegy szemléletileg bemutatható. A létesült akadémia célját a szervezeti szabályzat igy formulázza: a magyar királyi kiviteli akadémia célja az, hogy hazánknak oly általános és kereskedelmi szakműveltséggel, gyakorlati tudással és nyelvismeretekkel rendelkező egyéneket neveljen, akik képesek hazánk külföldi kereskedelmét, bel- és külföldi (tengerentúli) piacokon lebonyolítani, különös tekintettel a Fiúmén keresztül vezető export és import kereskedelmünkre. Hogy a kormány az intézet létesítésével egy régen érzett nemzeti szükségletet elégített ki, arról maga a közvélemény meggyőző vallomást tett avval, hogy az akadémia megnyitásának hirére az érettségi vizsgálatot tett ifjak oly tömegesen kérték felvételüket, hogy a jelentkezőknek felét sem lehetett felvenni. 96 közül felvettek 41 rendes és négy rendkívüli hallgatót az első évfolyamra. Az elmúlt év szeptemberében, amikor már a második és befejező évfolyam is megnyílt, csak fokozódott az érdeklődés. Nagyhirü kereskedőcégek, bankok, iparkamarák és megyei törvényhatóságok az ország minden részéhői ezideig körülbelül 20,000 korona értéket képviselő ösztöndijat tettek szegénysoisu, jeles elömenetelü tanulók részére, akik tanulmányaikat a kiviteli akadémián folytatni kívánják, AZ intézetet egyébként már az is rokonszenves jelentőségre emeli, hogy az előadások nyelve Fiúméban a magyar. A magyar nyelvű hallgatók azonban kötelesek az olasz nyelvet és ezen kivül még egy idegen nyelvet tanulni. Az előadásoíí tananyaga, mely két teljes iskolaévet, azaz négy félévet tölt be, a nyelveken és ügyességeken (gyorsírás, gépirás) kivül közgazdasági, jogtudományi, földrajzi, technológiai és kereskedelmi tudományokra terjed ki. Nagy súlyt helyeznek a tanulmányutakra is, azonkívül egyes hallgatókat a nyári szünidő tartamára külföldre küldenek ki a biztosabb nyelvismeret elsajátítása céljából. Az egyes félévek végén kollokviumok vannsk, a második évfolyam végén pedig záróvizsgálat. Aki az intézet tájékoztatóját és első évi jelentését — melyből adatainkat legfőkép merítettük — végiglapozza, a legjobb váradalmakkal tekint a kitűnően szervezett és vezetett intézetnek jövője elő, mely jelentős szerepre vau hivatva kereskedelmünknek szélesebb alapokra való kiterjesztése és a magyar közgazdasági érdekek megvédése dolgában. Még sok-sok hasonló alkotásra van szükségünk, mert elfordulva Széchenyi eszméitől, sok mulasztást követtünk el e téren, midőn széles alapokra fejlesztettük ugyan a közművelődést, de a közgazdasági viszonyok fejlesztését ennek utána tettük és igy jutottunk oda, hogy máig szegények vagyunk. Gyermekeink számára van iskola, da nincsen kenyér! Oly kezdetlegesek még mindig a gazdasági élet fontos ágai, vagy szűk a boldogulás területe, hogy a túlnyomó többség kényszerűségből improduktív pályára tódul. E viszonyok között jelentős fordulatot jelent a kereskedésre nevelő iskoláknak szerencsés fejlődése