Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-06-11 / 24. szám

MAGYAR P A I Z 5 1914. június 11, A főgimnáziumban az érettségi eredménye a következő. Jelesen érett: Bajó Leontin, Ekler József, Tuczy Tibor, Szalay Gyula és Zsuppán István'. Jól érett : Csák Szilárd, Grüubaum Ernő, Kósa József, Kunmer Béla és Somogyi János. Eredménnyel vizsgáztak : Boér Vilmos, Böhm Henrik, Czukelter Gábor, Czigány József, Fülöp Lajos, Jámbor Ernő, Sneider József, Tóth Kálmán, Villax József és Werner Károly. Négy közülök a latinból két hónap múlva javító vizsgára utasittatik. A zalaegerszegi áll. polgári leányiskolával kapcsolatosan szervezett női kézimunkatamfolyam kézimunka kiállítása megtekinthető junius 15 tői 19-ig bezárólag, délelőtt 9-től 12 ig és délután 8 tói 5 óráig. A zalaegerszegi álllami felső kereskedelmi iskola évvégi vizsgarendje. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolában a szóbeli érettségi vizsgálatok junius 18 19 és 20 án tartatnak. A vizsgáló bizottság elnöke, mint a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter biztosa, Dr. Falcsik Dezső kir jogakadémiai tanár. Társelnöke, mint a kereskedelmi magy. kir. miniszter biztosa Dr. Záray Károly pécsi kerületi kereskedelmi és iparkamarai nyugalmazott titkár. Az írásbeli érettségi vizsgálat junius 2—6 napjain voltak. Az alsó osztály vizsgálatai junius 16 és 23-án, a középsőé 17 és 24-én lesznek. Az alsó és középső osztály magánvizsgálatainak Írásbeli része innius 15, 16 és 17-én, a szóbeli 22 én lesz. A tanévet 28 án fejezik be. Junius 24 én Neuvvirth János és Schischa tanárok vezetésével az intézet a MagasTátrába hat napos tanulmányi kirándulásra indul. Ennél az intézetnél a beiratások az 1914—15 ik tanévre junius 30 tói junius 5 ig lesznek délelőtt. Ugyanekkor lesznek a beiratások a nói kereskedelmi szaktanfolyamba is Szinbáz. Kiss Árpád színtársulata a közönségnek teljes rokonszenvével tartja tovább előadásait. Ezen a héten is több jó darabot hozott sziure, néha telt, néha közepesen telt ház előtt. Operettejei is a jobbak közé tartoznak. Vasárnap például a Buksi operette is igen kedves énekes tánczos darab volt. Kitűntek benne, Deák Gyula, Tóth Béla, Nyáray Rezső, Fáskerti Mariska stb. Nagy érdekességet keltett kedden a Moliere Fösvénye. Mert okos dolog, hogy a tanuló- ifjúság számára is szentel külön előadásokat. A tanuló ifjúság s emellett mások is erősen megtöltötték a házat. Ebben a szereplök: Nyáray Rezső, Kövy Kornélia, Kiss Mariska, Sándor Imre, Fáskerli Mariska, Kaíga Gyula, Asbóth Lili, Tóth Béla, Deák Gyula, Király Mariska. Ugyancsak kedden este komolytartalmas darab volt az angol kinai tárgyú Mandarin. Első szereplő: Deák Gyula, Asboth Lili, Kafga Gyula; továbbá: Nyáray Rezső, Sándor Imre," Somoss Piri, Tóth Béla, Fáskerti Mariska, Kiss Mariska, Király Mariska. — Szombaton vendége lesz a társulatnak: Nagyváradról jön két napra Pataki Puskás Erzsi s játszik a Kis Királyban és a Czigánybáróban. Eladó egy modern ház. 6—0 Megyeiek Meghalt Kovács János bagladi nyug. állami elemi iskolai tanitó áldásos életének 71-ik évében junius 8 án rövid szenvedés után. Nagy család gyászolja az öreg tanitó elhunytát. Gyújtogató villámcsapás. Pénteken terhes felhők vonultak végig a Zalavölgyön. Zalakoppányban a villám lesújtott egy ház kéményébe, melytől lángbaborult az épület. A tüz átcsapott a szomszéd házra is és igy két ház lett a villámcsapás áldozata. A házban, melybe a villám lecsapott csak egy kis fiu tartózkodott és, bár a konyhában szerteszét czikázott a villám, az ágyban ott fekvő fiúnak semmi baja sem lett, mig a nagy légnyomás a szomszédos házak ablakait is bezúzta s az utczán, vagy udvaron levő embereket földhöz teritette. — Ugyancsak nagy tüz volt aznap délelőtt a szomszédos Kisszentgrót községben. Hét ház a melléképületekkel leégett, a tüz keletkezésének oka ismeretlen. Pályázatot hirdet a barabásszegi körjegyzői állásra Máyer István novai főszolgabiró junius 18 ig, — a zalabéri segédjegyzöi állásra Paál szolgabíró junius 12 ig. Távoliak Állami sofförképző tanfolyam. írja a sopron kereskedelmi és iparkamara: A gépjármű-vezetőket elökészitő tanfolyamokat, melyek a belügyminisztérium fenhatósága alatt állanak az 1914. év folyamán Budapesten (X. kerület, Századosutcza 14. szám alatt) a következő időközökben fogják megtartani: a VIII. tanfolyamot április 14-töl junius 3 ig, a IX. tanfolyamot junius 15 töl augusztus 3 ig, a X. tanfolyamot augusztus 17-től október 6-ig. Jelentkezni a tanfolyam helyiségében levő gondnoki irodában lehet naponként 5 és 7 óra között. A kérvények posta utján is beküldhetők. Beiratási díj 20 korona, tandíj 200 kozona, vizsgadíj 20 korona és azoknak, akik a fémipari szakban vagy szerelésben járatlanok, műhely előkészítő elméleti és gyakorlati oktatás dija 50 korona. Az érdeklődőknek levélbeli megkeresésére »Tájékozta>ót« küld a gondnoki iroda. Testedzés és játék. (SPORT) Atlétika. A főgimnázium Torua Köre 11-cre csütörtökre, (rosz idő esetén 13-ára) halasztotta a házi tornaverseny rendezését. Ismételten felhívjuk a közönség figyelmét e tornaünnepélyre. Kezdete délután 3 órakor. Belépődíj tetszés szerinti a győzők jutalmazásara és a Torna Kör javára. A részletes műsor a következő: a) Az intézet udvarán. 1. Felvonulás. Hymnusz. 2. Közös svéd szabadgyakorlatok. 3. Csapattornázás nyújtón és korláton. 4. Versenyek. a) Osztályverseny. I. a) és b), II. a) és b) kötélhúzás. Gula. b) Csapatverseny. (V—VII.) Magasugrás. c) Egyéni verseny. I. a) és b), II. a) és b), III. és IV. osztály. Mászás póznán. V—VI. osztály. Mászás kötélen. VII. osztály. Függeszkedés póznán. Gula. b) A gyakorlótéren. a) Egyéni verseny. Síkfutás. 50 méter távolságra. I. a) és b), II. a) és b). 70 méter távolságra. III—IV. osztály. 90 méter távolságra. V—VI. osztály. 100 méter távolságra. VII. osztály. b) Osztályverseny. 1. Stafétafutás. 4X70 méter III—IV. oszt. 4X100 méter (csapatverseny) V—VII. o. Diszkoszvetés, 2. Füleslabdajáték. VI—VII. osztály. 5. Szózat. Elvonulás. Czéllövészet. A gimnázium VII. és VIII. osztálya czéllövóversenyét nem tarthatta a katonai lövötéren, mert ott hetek óta munkálatok folynak. Az ősszel katonai fegyverrel éles tölténnyel lőttek a lövőtéren, tavasszal csak a tornateremben gyakorolták a czéllövést és pedig gyutacs-tölténnyel. A czéllövő-versenyt a tornateremben gyutacslövéssel kellett megtartani. EIsö Bajó János VII. (8 lövés közül 8 talált). Második Czukelter Gábor VIII. (8 közül 6) Harmadik Jámbor László VIII. (8 közül 5). Mindhárman jutalomban részesültek. Földmivelés Állattenyésztés Akié a íöld azó az ország! A több termelés kérdéséhez. (V. d.) Mezőgazdaságunk visszafejlődéséről megdöbbentő adatokat hallunk nem kevésbé illetékes férfiú szájából mint, Magyarország földmivelésügyi minisztere. Nagyon szomorú és lesújtó tudni, hogy minél több nagy birtokot parczelláznak a földre éhes kis emberek felsegítésére, Magyarország nemzeti termelése annál kisebb. Mióta ezer és ezer kis egzisztenczia a maga földjén gazdálkodik, azóta sokkal kevesebbet termelünk, mint azelőtt, mig több volt a nagy birtok. Mi az oka ennek? Az az ok, hogy a kisgazdák még mindég a régi módi gazdálkodás mellett tartanak: a földből csak jövedelmet akarnak kihúzni, mondhatjuk bátran, kizsarolni, hogy a föld évről-évre kevesebbet terem és ide oda elkövetkezik, amit egy tudós mezőgazda, Cserháti Sándor, kinek szobrát a napokban leplezik le Magyaróvárott, évek előtt megjövendölt, tudniillik Magyarország gazdasági csődje. A helyzet az, hogy Németországban egy holdon átlagosan hat métermázsával, Ausztriában pedig három métermázsával termelnek több gabonát, mint nálunk. A mi hazánkban is van hektáronként 22—26 mélermázsás búzatermés, Mezőhegyesen, a Debreczeni Gazdasági Akadémia gazdaságában játszva elérnek annyit, de mi az az országos számvetések szerint, ha a kis földön gazdálkodó viszont holdanként négy, vagy hat métermázsát arat. Ezelőtt mi annyi földön, amennyien most kalászost termelünk, többet arattunk. Józan számítás mellett annak kellett volna bekövetkeznie, hogy ezer meg ezer földesgazda a boldogulás révébe jutván, velük az országos jólét, a nemzeti vagyon gyarapszik. Es nem igy vau. A kisgazdák számának szaporodása a nemzeti vagyont apasztja, mert a magyar föld nem terem annyit, mióta ezer meg ezer kisgazda ekéje szántja, mint azelőtt. Micsoda merész állítás ez? Hogyan lehet ezt bebizonyítani? Nem is kell bizonyítani. A kisgazda földje évről évre kevesebbet terem. Nem minden kisgazdáé, mert ebben is van hála Istennek kivétel; de annak a kisgazdának a földje, aki azt hiszi, hogy elég megszántani, a magot elvetni, beboronálni, learatni és elcsépelni: de nem kell okszerűen mivelni, helyes vetésforgót alkalmazni, kalászost, kapást, takarmánynövényt változatosan termelni: a talajnak jó élőmunkát adni, de legföképen gazdagon trágyázni! Ugyan nyíljék már fel a szemünk! Nézzünk el a nagybirtokra. Hiába tartanának é annyi jószágot? Oktalanságból fordítanak oly nagy figyelmet a trágyakezelésre? Tékozlásból veszik a műtrágyát? Ostoba ujutásból javítják föidjüket zöldtrágyázással? Mért választják a vetőmagot ki oly nagy gonddal? Miért veszik sokszor másutt drágán is ha jobbra akadnak? Némelyik nemesiti magját, gondosan kiválasztja a bótermö kalászosokat s ezeket szaporítja. Mindez a pepecselés költséges, mert napszámos ember hajtja ezeket a nagybirtokon végre és mégis megteszik. De aztán másképen is aratnak. A kisgazda az efélékre ilyeneket mond: a galamb is oda száll, ahol több galamb van; ugy van az Isten áldásával is! Pedig dehogy van ugy. Csak a szemünket nyissuk ki. Vau mindenkinek a községében, — legyen érte hála a magyarok Istenének, mert azok vannak hivatva példájukkal hazánk sorsát megváltoztatni, — vannak kisgazdák, akik gazdasági lapot, gazdasági könyvet olvasnak, néznek, látnak, tanulnak, újítanak, egy-egy gazdasági eszközt megvenni nem gyá/ák, évről évre több, jobb állatot tartartanak; évről-évre több gondot fordítanak kincses bányájukra, a trágya gödörre. Ezeket lessed, nézzed felebarátom. Tanulj serényen és ne engedj el egy napot sem tanulás nélkül. A fölmivelés tudomány. Ahogy apáink gazdálkodtak, annál mi meg nem maradhatunk. Ha a népek világversenyében utolsók (erkölcsileg és anyagilag is utolsók) uem akarunk lenni, akkor nekünk csak egy jelszavunk lehet: Előre! Termeljünk többet! Figyelmeztetés. Az óriási esőzések következtében komolyan tartani kell a szőlők pusztító betegségétől, a peronosporától. Siessünk tehát a permetezéssel! Legbiztosabb permetező anyag a rézgálícz. Legtöbb gazda, eső után azért