Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-05-07 / 19. szám

MAGYAR P A I Z S 1914. májas 7. Irodalom. Művészet. Az Uj nemzedék ujabban megint gazdag tartalommal jelent meg Dr Milotay szerkesztésében. Kiválóbb czikkei közül megemlítjük a Dr. Ajtay Józseftől irt Erdélyi kérdést, mely az oláhok régi és mostani viszonyairól szól. — Ez a kérdés méltán foglalkoztathatja vezető embereinket" A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre öt korona, a Világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A Jó Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat ingyen küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV. Egyetem utcza 4. sz. Földmivelós Állattenyésztés Akié a íöld az 3 az ország! A tavaszi kalászosok országos termés-átlaga 5—6 mélermázsa körül ingadozik, s különösen a zabé alig haladja meg az 5 métermázsát, s igy termelése sok esetben nem is jár haszonnal, holott e körülménynek egyedül a rossz gazdálkodás az oka. ősszel felszántott, jól megművelt és kellő trágyaerőben levő talajokon a kat. holdankénti 12—16 mázsás zabtermés egyáltalán nem tartozik a ritkaságok közé, csakhogy a magyar gazda nem szántja meg ősszel a zabnak szánt talaját, tehát nem műveli jól és semmiként sem trágyázza, sőt rendesen a kiéltebb földbe veti azt. Végzetes hiba ez kül iuösen ma, mikor műtrágyák segélyével könnyedén pótolhatjuk az istálló trágya hiányát. 150 kgr. szuperfoszfát és 80 kg. chilisalétrom kat. holdankénti kiszórásával olyan nagy terméstöblet érhető el, amely többszörösen megtéríti a műtrágya árát. A chilisalétrom alkalmazása különösen a zabnál azért szükséges, mert a zabvetésre szánt földek többnyire nagyon messze esnek az istálló trágyától, s igy nitrogén szükségletük teljesen kiapadt s ezért az egyoldalú szuperfoszfát trágyázás nem mindenkor ad elegendő nagy terméstöbbletet. Hivatalos rovat. 4528. 1915. kib. 1914. Hirdetmény. i. Zalavármegye közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy az, aki országgyűlési képviselőválasztói jogának Igazolása czéljából az elemi népiskola IV. vagy VI. osztályának sikeres elvégzéséről utólagosan kivan bizonyítványt nyerni, másodlatnak kiállítása végett még a folyó évi május hónap folyamán forduljon: 1. ha az iskola, melyet annak idején látogatott, még fennáll, az illető iskolához, 2. ha az iskola már megszűnt, a város polgármesteréhez, illetőleg a községi elöljárósághoz. A másodlat az 1. §-ban megjelölt iskolai feljegyzések, előmeneteli naplók alapján az iskola, megszűnt iskoláknál pedig a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság nevében a biró és a jegyző állitja ki. A bizonyítvány élén hivatkozni kell a kiállítás alapjául szolgáló, szabályszerűen lepecsételt iskolai feljegyzések megfelelő évfolyamára. Ha az iskola fennáll: az iskola, ha megszűnt, a polgármester illetőleg a községi elöljáróság a fentiek szerint kiállított másodlatot az érdekeltnek személyes megjelenés esetében átadja, különben pedig haladéktalanul megküldi. Az iskolai feljegyzések elkallódása, vagy hiányossága eseten pedig a bizonyítványt kérőt értesiti, hogy a fenti okból számára másodlatot nem adhat, de egyben figyelmezteti, hogy irni-olvasni tudását az 1913: XIV. t. cz. 50. § a értelmében az összeíró küldöttség vagy 51. §-a értelmében az állandó bizottság előtt igazolhatja. Ha az iskola a kérelmező előadásából vagy kérvényéből azt látja, hogy azokat az iskolai feljegyzéseket, amelyekben a kérelmező előfordulhat, esetleg más iskolánál őrzik, a kérelmezőt megfelelően útbaigazítja, vagy, ha szükséges, útbaigazítás végett a polgármesterhez illetőleg községi elöljárósághoz utasítja. Kelt Zalavármegye közidazgatáai bizottságának Zalaegerszegen, 1914 április 14 én tartott rendes havi ülésében. 2—3 Dr. BÁLÁS BÉLA sk. Zalavármegje főispánja, mint a közig. biz. elnöke. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 3545. 1914. II. A Zalaegerszeg r. t. város tulajdonát képező barossligeti vendéglő május 28-án délelőtt 10 órakor a városház l. emeleti 2. számú helyiségében megejtendő szóbeli árverés utján 1915. évi jauuár 1-töl 6 évre bérbe adatik. A fellételek a hivatalos órák alatt Brenn Zoltán I. aljegyzőnél megtekinthetők, kívánatra az érdeklődőknek meg is küldetnek. 4—4 5268. 1914. III. Közhírré teszem, hogy Machács Mátyás állami kertész, budapesti lakós, a m. kir. földmivelésügyi minisztérium megbízásából a folyó évi május hó 9 én szombaton délután 4 órakor Zalaegerszegen a városház közgyűlési termében j a vértetü ellen való védekezés ismertetése í czéljából előadást fog tartani. Zalaegerszeg, 1914 május 6 án. Dr. KORBAI sk., polgármester. j Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától. í 2216. 1914. közig. IV. Ismételten tapasztalható, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén tartózkodó külföldieket a lakásadók, fogadósok, vendéglősök és gazdáik nem jelentik be a rendörkapitányi hivatalnál. _ Figyelmeztetem a fogadósokat, vendéglősöket ; és általában mindazokat akik lakásadással üzlet- ! szerűen foglalkoznak, különösen a cseléd és nevelőnőket tartó gezdákat, hogy kötelesek a j náluk megszálló illetve a náluk alkalmazásban i levő külföldieket (osztrák honosokat is), ha a í város területén bármily kevés időre is, ugy a megérkezést, mint eltávozást 24 óra alatt be- ( jelenteni a rendörkaritányi hivatalnál. A bejelentések czéljaira szolgáló lapok, (akár kijelentések, akár bejelentések alkalmával) a reudórkapitáuyi hivatal felügyeletes altisztjénél díjtalanul kapható. Ha a külföldi a város területén lakni szándékozik, ezt a szándékát a hatóságnál, megérkesétől számítandó 15 nap alatt bejelenteni, egyultal személyazonosságát, valamint állampolgárságát és szükség esetén illetőségét és erkölcsi előéletét igazolni, s azt is kimutatni tartozik, hogy magát és családját tartósan fenntartani képes. Az a külföldi, aki magát kellően nem igazolja, a maga és családja fenntartására szolgáló eszközöket ki nem mutatja, vagy akinek az áilam területén való tartózkodása az állam étdekeire vagy a közbiztonságra és a közrendre nézve aggályos, az állam területéről bármikor esetleg kényszer utján is kiutasítható. A külföldiek tartoznak szállásadóiknak a bejelentéshez szükséges adatokat megmondani. Közlöm a közönséggel, hogy a bejelentések teljesítését közegeimmel állandóan ellenőriztetem, ugy a fogadókban mint magánházakban. Amennyiben a külföldiek bejelentése körül szabálytalanságot vagy mulasztást észlelnek a rendurközegek, a kihágást elkövetőkkel szemben az 1903 évi V. tcz. 11., 12., 13. §§ aiban meghatározott büntetéseket fogom alkalmazni. Zalaegerszeg, 1914 május 2 án ZILAHI, rendőrkapitány. Testedzés és játék. (SPORT) A sportegyesület figyelmébe. Vidéki propaganda verseny. Augusztus 30-áa a tavasz folyamán kijelölendő vjlamelyik vidéki városban rendezi a Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) ezidén másodízben vidéki propagandaversenyét. Az első ilyen viadal tavaly volt Diósgyőrött, ahol eddig nyoma se volt még semmiféle atlétikának. Az ilyen nagyjelentőségű versenyekre való tekintettel, gondoskodnak, hogy a legjobb atléták induljanak a küzdelembe és éppen ezért erre a napra nem engedélyeznek semmiféle I. osztályú atlétikai viadalt. A verseny czélja — miként a neve is mutatja —, hogy az atlétikának propagandát csináljanak vidéken az által, hogy versenyt rendeznek a vidéki közönség előtt az atlétika főbb számaiból. S amellett, hogy azokat ismertté, népszerűvé tegyék, aira is ügyelnek, hogy a vidék mindinkább érdeklődő tömege tanulhasson is. Bemutatják kiváló atlétáink teljesítő képességét — nemcsak rekordszerü eredményeivel —, hanem a helyes forma és stílus megmutatásával is. Talán nem is kell felemlíteni a Sportegyesület tennivalóját a fentiekkel kapcsolatban ; nem is szükséges mondani, hogy pályafelavató mérkőzésnek milyen üdvös dolog volna, hogyha a MASz propaganda versenyét Zalaegerszegen tartaná az Egyesület leendő pályáján, s tán arra sem kell rámutatni, hogy ez az atlétikai viadal a Sportegyesület anyagi és erkölcsi sikere mellett, a közönség szórakozása és tanulóhelye lenne — a városnak pedig ünnepe. O. E. Magyarnyelv. Nyelvében él EL nemzet. NYELVRAKOK. Irta: KERTÉSZ KÁLMÁN. Szilárd tanár ur okos írásait olvasván*), én is kedvet kaptam egy kis nyelvészkedésre, főkép arra, hogy felemeljem szavamat ama nyelvrákok ellen, melyek éltető kincsünkön, magyar nyelvünkön pusztítanak szörnyű módon. Ma már nemcsak urasan akar a magyar paraszt beszélni, mikor úrral beszél, mondván: — Ne tessen zsenyérozni azt a lovat, mert ruganyos! Hanem beleütött a pesti nyelvrák is és az én zalai cselédlányom a kocsisnak, mikor az rászól, hogy: »Siess te jány!« igy vág vissza: — Szépen sietek! Aki mog a pesti beszédet hallgatja, hát bizony fülelhet és törheti a fejét, vájjon mit jelent ez: — Ne dumáj annyit, mert meghirigellek! Ha a mi csúf nyelvrákjainkat gyógyítani akarjuk, mint mindeu gyógyításban, itt is azon kell kezdeni, hogy kikutatjuk a baj forrásait. A magyar nyelv romlását négy baczillustelep terjeszti: a hivatalos nyelv, a kereskedelmi nyeiv, a pesti nyelv és az affektálás. 1. A hivatalbs nyélről mindnyájan tudjuk, hogy a magyar törvénykezés, bíróságok és hivata lok nyelve olyan nyakatekert, hogy egy hivatalos Írásból, hirdetésből alig lehet kiokoskodni. (Csak az adóintő czédulákat tudják kétségbeetjő világossággal megirni.) De tessék első olvasásra megérteni egy bírósági árverési hirdetést! A nyakatekertség mellett uralkodik bennük a magyartalanság, a tatik-tetik; a közgyűlés »reggeli 87a órakor megtartatni fog« mig »a vonatkozó iratok betekintésül mellékeltetnek«. 2. magyar kereskedelmi nyelv tisztára a legszolgaibb fordítás németből. (Itt is csak a számlák *) Csak egjben nem éltek vele egyet, vagyis különbséget teszek. A m»jorbeli gazda igy rendelkezi

1:: „Pista meg Gyurka lemegy a vasútra s fölhozza a műtrágyát". Kivétel csak a megszillitó vagy parancsoló mondat: „Pista és Gjurka! ti lementek a vasntra stb".