Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-02 / 14. szám

6 MAGYAR P AIZS 1914. április 16. készités céljaira szolgált. A mult esztendőben ^ történt nagy beruházási munkálatok keretében j hat ujabb torrást fedeztek fel és az idén az ős j forrást, a Ferenc József forrást foglalták újra. ) A szakszerű és nagy gonddal végzett ujrafoglalás következtében a savanyuviz forrás még kitűnőbb tulajdonságokat nyert, mint aminőkkel a múltban rendelkezett. A gyógyfürdő csatornázási munkálatai a befejezés felé közelednek. Kisfaludy ereklyék. Tudvalevőleg a Badacsonyhegy legszebb részén van Kisfaludy Sándornak, a Balaton régi hires költőjének egykori présháza és az a szoba, ahol legszebb költeményeit irta. E lakóház és a körülötte levő szőlő most Esterházy Miklós herceg tulajdona, ki a Balatoni Szövetségnek a Kisfaludy ház emlékezetes szobáját muzeumi célokra korlátlan használatra átengedte. A Szövetség már gyűjti a Kisfaludy ereklyéket, hogy mire az idegenforgalom megindul, a szoba kellően be legyen rendezve. Csány László emlékét szép kegyeletben tartják a keszthelyiek is. Szerdahelyi Jenő lelkes kezdeményezésére nemsokára márvánvtáblával fogják megjelölni azt a házat, melyben Csány László Dunántúli kormánybiztos korában lakott 1848-ban. Azonkívül egy lelkes 48 as ember, ; Puly István nyugalomban levő orvos, életuagy- j ságu Csány-arcképet festetett s azt az iparos j egyletnek ajándékozva, március 15 én szép ünnep- j séggel le is leplezték az egylet helyiségében. J A dalmát borok behozatala. Wienbői távira- j tozzák a sBalatonvidéki Hirmondó«-nak: AZ osztrák és a magyar kormány közt az osztrák, de különösen dalmát boroknak Magyarországba való bevitele dolgában folyt tárgyalások befejezést nyertek és minden tekintetben kielégítő eredményre vezettek. A Magyarországba eddig j bevitt borszállitmányokat hivatalosan generaliter ! és preventív módon vizsgálták meg, a vizsgá- ! latot ezentúl csak akkor fogják megejteni, ha ! konkrét gyanuokok merülnek fel arra, hogy a ; szállítmány minősége talán nem felel meg annak, j amit a magyar bortörvény megállapít. Héviz Csatornázása. Aki mostanában

1 meglátogatná a világhírű gyógyfürdőt, az bizony meglehetősen felfordulva találná. Az egész fürdőnek csatornázási munkálata teljes mértékben folyik, ugy, hogy a fürdőidény beálltával minden készen találja az érkezőket. Az eddigi bajelentések nagy számából ítélve, nagy látogatottságra lehet következtetni. fflagyar fürdők reménye, A balatoni emberek azt tartják, hogy gyenge tél után kellemetlen nyár szokott következni. Ha ez igaz, ugy nem lehet az idén panaszuk az időre a Balaton fürdőinek, mert az elmúlt tél elég kemény volt és félméternél is vastagabb jégpáncél csaknem két hónapig borította a Balatont. Szerencsére lassan olvadt a jég s nem következett be az, amitől annyira tartottak, hogy a széltől hajtott nagy jégtömeg el fogja pusztítani az alsó part drága müveit. A kemény tél még mindig jó nyarat jelent s talán már a köztudatba is ment ez, mert nagy kereslet nyilvánul meg a balatoni lakások iránt. Különösen vasárnap nagytömegben jelennek meg a lakáskeresők s miután májustól közlekedni fog a bécs—balatoni közvetlen kocsi, talán az osztrák fóváros lakói is jobban fogják a Balatont kultiválni. Uj bitbizomány Zalamegyében, id. Tarányi Ferenc csabrendeki földbirtokos tette meg a szükséges lépéseket, hogy óriási birtokait primogenitura formájában hitbizománnyá alakítsa. A szükséges lépések megtörténtek és a király e birtokoknak hitbizománnyá való alakításába minden valószínűség szerint beleegyezik. A Zrínyi emlék veszedelemben. Csáktornyáról irják: A zrinyifalvai Zrinyi-emlék, melyet Althan grófné szül. Pignatelli Anna hercegnő 1724. évben azon a helyen emeltetett volt, ahol Zrínyi Miklós költő és hadvezért 1664 ben állítólag egy vadkan ölte meg, — a napokban veszedelemben forgott. A Drávának kiöntött árja ugyanis annyira alámosta, hogy az eddigi helyéről gyorsan el kellett távolítani, nehogy a víz magával vigye. Körorvosi állásra pályázatot hirdet Karácsony Kálmán tapolcai főszolgabíró május 80-ig. Távoliak A magyar ipar elíen. Az osztrák gyárosok erős mozgalmat indítottak a magyar iparcikkek Ausztriába való bevitele ellen. Íme, közgazdasági vonatkozásban a farkas és a bárány meséje. Az élet meghosszabbítását évszázadok óta számos tudós és laikus tűzte ki feladatául az ember elmúlását elodázandó, csodás elixireket és fluidokat igyekeztek vegyíteni. Ezen kisér letek természetesen eredménytelennek bizonyultak, de megállapították,: hogy az emberi kor határáig testűnket egészségben megtarthatjuk a Thierry A. gyógyszerész s balzsama és Centifolia kenőcse használata által. Ezen két szer felülmúlhatatlan hatással bir a gyomorbántalmak, görcsök, köhögési inger,: elnyálkásodás. lobosodás és sebesüléseknél kiváló eredménnyel alkalmazhatók. Ezen szerek az időjárás befolyásától teljesen függetlenül mindig megtartják kitűnő hatásukat, soha el nem romlanak. Ügyelnünk kell azonban a valódi Thierry-féle preparátumokra, nehogy silány utánzatokat kapjunk. Nehéz az élet 1 Hogy milyen nehéz a városokat meggyőzni egy-egy hazai gyártmánynak megfelelő voltáról, azt igazolja a Nay és Róna czég esete. A czég Pozsony városával szemben kötelezettséget vállalt, bogy egy hónapig két Puritas szemétgyűjtő-kocsijával és 100 gyűjtőedénnyel szolgálatot fog tenni ingyen és ezzel nem akar elérni egyebet, mint hogy alkalomadtán ö is felszólítást kapjon ajánlat beadására. E. Ipar. Irodalom. Művészet. A Vasáanapi Újság előfizetési ára negyedévre öt korona a »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Ujság« kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap®, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Különfélék. Mi mindent megadóztattak hajdanában. Minden felmerülő, bosszants adóügyi vitába beleharsog a dicshimnusz régi jó világ bók, pedig a történelem már ősidőktől kezdve megemlékezik olyan adókról és illetményekről, amelyek még elviselhetetlenebbek voltak, mint aminőkkel manapság nyomorítanak bennünket: Például rámutathatunk VIII. Henrik királyra, aki még a szakált is megadóztatta, ugy hogy a nagytiszteletü canterbury-i sheriffnek is három shilling és négy pencet kellett fizetnie, hogy tekintélyes szakállát megtarthassa, Erzsébet királyné szintén kitűnő adótárgyat látott a szakáílban és már a kéthetes szakállra is hasonló nagyságú adót vetett ki. Ezenkívül azonban a hanyag templombajárókat is megadóztatta, tudniillii azokat, akik a vasárnapi istentiszteletet elmulasztották. 1695-ben minden újszülött gyermekre adót vetettek ki, de igazságosan: az apa rangja és állásához képest. Ha a szerencsés apa egyszerű polgár volt, csak két shillinget fizetett, de az előkelő urak és a magas arisztokráczia már harmincz fonttal (600 koronával) fizették meg az apai örömöket. A haláleseteket ugyancsak megadóztatták és a most ujabban felmerült agglegényadó eszméje is abból a korból ered. Angliában, híres William Pitt hozta be az »ablakadót«. Később a kalapgyárosokat, órásokat is megadóztatták, III. György uralkodása alatt pedig a tégláira is adót vetettek ki és pedig a téglák nagyság

a sze

rint. Testedzés és játék. (SPORT) Évi egy millió a magyar sport javára. Az a virágzó sportélet, mely manapság hazánkban van, úgyszólván maga magától fejlődött. Csupán faji rátermettségünk, lelkesedésünk, csendes, de kitartó munkánk eredményezte azokat a szép sikereket, melyeket nemcsak itthon arattunk, hanem távol a külföldön is dicsőséget és hírnevet szerezve, a magyar színeknek. Be kell látnunk azonban azt, hogyha a külfölddel ezután is lépést akarunk tartani, sót némi győzelemre is szert tenni, akkor nekünk is szükségünk van olyan intézményekre és eszközökre, amilyeneket nyugaton az angolok, amerikaiak már rég életbeléptettek, alkalmaznak és amiknek következtében tudják csak hegemóniájukat megtartani a sport terén. Ezért szükségesnek tartották sportférfiaink a hazai sportélet szervezését és fejlesztését, a sportegyleteknek egy szövetségbe való tömörítését, torna tanár képző egyetem felállítását, vidéki és külföldi propaganda mérkőzések rendezését és még számos, elhalaszthatatlan reformnak a megejtését. E mozgalom onuan kezdődik, midőn a stockholmi olympiád után a nemzetközi olympiai kongresszus kilátásba helyezte azt, hogy 1920ban rendezendő VII. olympiászt Budapesten tartják meg. A fenti reformok nélkül azonban a legközelebbi olympiai versenyen sem tudnánk sikeresen megállni helyünket, később pedig egyáltalában nem volna esélyünk a győzelemre, kudarczot vallanánk, mikor hazánk és a főváros volna a világérdeklődés középpontja. Eltekintve azonban a pálmákért váló versenyzéstől, csupán csak egészségügyi szempontokból, az ifjúsági testnevelés érdekében, az országos sportélet vezetéséért és fejlesztéséért is szükség van mielőbb a fentiekre. Érezték sportférfiaink, hogy tenni kell valamit, tudták, hogy — mint mindenhez — a fenti reformokhoz is csak pénz kell! De mi módon lehet azt előteremteni e szegény, ezeknél még égetőbben szükséges dolgok megtevésére is gyenge országban; meg voltak győződve arról, hogy a közönség áldozatkészségére nem lehet számítani, biztosra vették, hogy nem jönnek és nem jöhetnek ily uton nálunk milliók a sport javárp, azt pedig nem is kívánhatták, hogy a kormány adjon megfelelő összeget. A mult években (1911—13) azonban egy igazán zseniális gondolattal sikerült megoldani e problémát a kormány utján. Az idea Gerenday Györgytől eredt, ki a magyar testedzésnek már 20 éve munkás jobbkeze. Az ő eszméje alapján Polónyi Géza orsz. képviselő, határozati javaslatával kivitte, hogy a lóverseny totalizatőrjét és bukmekkerjeit megadóztatják a magyar sport javára és pedig 12°/o-röl 15°/o ra emelik fel azoknak az adóját. E három százalékos különbség közel egy millió korona évi jövödelmet jelent az országos sportalapra. Igy aztán megalakult az Országos Testnevelési Tanács (OTT), melynek vezetői és tagjai előkelő és kiváló férfiak. Ez a testület a kormánnyal együtt hivatva van hazánk sportéletének vezetésére és fejlesztésére, továbbá a szükséges reformok véghezvitelére. A napokban kapott kézhez a Tanács az emiitett forrásból 600.000 koronát s igy működését és feladatát meghezdhette, mely nehéz és sokoldalú, de hasznos és jótékony hatásn lesz. Érdeklődéssel vizsgáljuk e munkát, melyhez csak minden jót kívánhatunk. G. E. Magyarnyelv. Isr;y-el-cró"be:rL él a nemzet. Idegen szavak. Előző czikkeinkben rámutattunk arra, hogy fölösleges idegen szavakat és kifejezéseket szükség nélkül használni. Egy-kettőre ráteritem a vizeslepedőt, az olyanokra, akik az e téren való jártasságukat fitogtatják, mert igen könnyen megbicsaklanak : rosszul használják, vagy rosszul ; ejtik ki a vendégszavakat, ez pedig tagadhatatj lanul nevetséges, sőt nem egyszer mulattató. ; íme egy pár ilyen példány: Kereskedőinknek convenál (helyesen : conveniál) az ár, a bankfiu renumeráiiót, sőt némelykor praenumerátitb (he-