Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-01-08 / 2. szám

1914. január 8. MAGYAR PAIZS 3. testvérek lesznek, akiket az isten, a sokat szenvedett magyar haza, a magyar nemzet szebb jövöje iránti erős vonzalom aczélkapcsa fog összetartani; emberszerető testvérek lesznek, tehát a nagy eszmék, a nagy elvek, a nagy, a szent, a haza szabadságának és önállóságának legnagyobb, legszentebb gondolatainak hívei. Adja Isten, hogy ugy legyen! Jackovics Miklósné. Községi jegyzők kitüntetése. Már többször megemlékeztünk arról, hogy miutegy másfél év elótt megalkotott törvénnyel a földmivesek részére olyan nyugdij-intézmény állíttatott fel, melyben legalább 10 évi tagság után mindenkinek 65 éves korától kezdve haláláig kijár az állandó biztos nyugdíj, tekintet nélkül arra, hogy az illető akkor tud-e még dolgozni avagy nem : amikor pedig meghal a tag, családja még egyszer megkapja egy évi nyugdiját egy összegben, s ezenfelül a tag baleset ellen is biztosítva van. Hogy ez az állami intézmény, mely a Földmivesek nyugdija név alatt nyert a nagy közönség előtt polgárjogot, az érdekelteknek mily rokonszenvével találkozott, annak legjobb bizonyítéka, hogy alig több mint másfél éves fenn állása óta máris jóval több mint 21 ezer tagot számlál. Csendben, minden hivalkodás nélkül folytatva áldásos működését, egyszerűen az igazság meggyőző erejével hód'totta meg a földmivesek, gazdák és gazdasági munkások jobb elemeit zászlaja alá. A magyar foldmivesnek kétségkívül megvaD a józan ítélő tehetsége arra, hogy szeretette' csatlakozzék ahoz, amit magára és családjára nézve áldásosnak ismer fel. Mihelyt tehát a mostan; tagok közül az öregebbek egy évtized múlva mind nyugdíjba kerülnek, nincs kétségünk az iránt, hogy minden egyes példa száz meg száz követőt fog maga után vonzani. De addig is mig e kézzelfogható példák az ország minden vidékén meglesznek, azoknak, akik a magyar földmives hivatott szellemi vezetői, kik közül elsősorban a lelkészeket, községi jegyzőket és tanítókat emiitjük fel, ha híveiknek és községük lakosainak javát akarják, nemes feladatát képezné, hogy erről az intézményről, melyet az állam áldozatokkal a magyar földmives jó voltáért ál' í t fel, a földmiveseket felvilágosítsák. Az élethivatás ezen nemesebb értelemben való felfogásának bizonyítékát adta a somogyvármegyeí Látrány község körjegyzője, Takács István, ki átérezve a földmivesek nyugdijának nagy jelentőségét, minden alkalmat megragadva oly buzgalommal és odaadással magyarázta lakóstársaiaak ez intézmény áldásait, hogy fáradozásának a legfényesebb sikere lett, mert községei földmives lakosságának úgyszólván egész színét javát megnyerte a nyugdíjbiztosítás eszméjének. Bár e lelkiismeretesen gondolkodó tisztviselőnek legszebb jutalma az a tudat, hogy azt a száznál máris több embert, akit a tagok közé felvett, az ö jó tanácsa fogja 65 éves korában biztos nyugdíjhoz juttatni, önzetlen fáradozásáról azonban a földmivelésügyi miniszter ur is tudomást szerzett és Takács Istvánt teljes elismerésének nyilvánítása mellett 200 korona jutalommal tüntette ki. Ez a példa magában Somogy vármegyében sem áll már egyedül. Alig egy-két hó előtt ugyanilyen kitüntetés érte Szabady Bélát, Városhidvég község körjegyzőjét, akinek jóakarattal teljes buzdításaira községeiből közel másfélszáz földmives szerezte meg a nyugdíjról való gondoskodás áldását. Ha nemcsak vidékenként egyes községi jegyző urak, de az ország minden részében a magyar társadalomnak mindazon tagja aki tud a földmivesek nyugdijának intézményéről s akinek alkalma van a földmivesekkel közvetlenül érintkezni, vagy pedig foglalkozása erre egyenest hivatottá teszi, feladatául tűzné ki, hogy kínálkozó alkalmakkor az érdekelteknek a jövőről való gondoskodás ezen legalkalmasabb módját figyelmébe ajánlja, akkor nem lehetne kétségünk a felöl, hogy egy-két évtized alatt nem lesz a falukon szomorú öreg ember, aki a megélhetés nehéz gond

;aival küzd, hanem a munkában és gondoskodásban eltöltött évek után az elöregedéssel együtt fog járni a gondoktól mentes megelégedés. Egy hang a tanügyi politikáról, jobban mondva: A politikus tanügyről. Dr. Wlassics Gyula volt vallás és közoktatásügyi miniszter, most a közigazgatási bíróságnak az elnöke, laptársunk megkeresésére czikket irt a karácsonyi számba. Tartalmas czikk arról, hogy mik a nemzeti feladatok s mik volnának a megoldás módjai. Kiveszünk ebből egy kiváló tételt. Van ugyan beolvasztó képességünk, azt mondja, de ennek daczára ma már tisztán látható, hogy a nemzetiségek erősebb érvényesülése mellett a beolvadási folyamat a minimumra száll le. Én mindig elhibázott politikának tartottam, így szól — azt, amely ölhetett kezekkel azt hirdette, hogy nekünk csak nyugodtan várni kell a beolvadás aranykorát. Ezért, mikor a közoktatási politika felelős vezetője voltam, én a rendelkezésemre álló akkor még igen csekély összeget nem arra fordítottam, hogy az állami népiskolákat tiszta nemzetiségi vidékekre helyezzem. Ezt nem tartottam az assimiláló politika helyes utjának. Ellenben arra helyeztem a fősúlyt, hogy a rendelkezésre álló erőkkel a magyar népfajt kulturailag és a kulturán át gazdaságilag erősítsem, mert a magyar állam nemzeti exponensének a többi népfaj kulturája felett magasan kiemelkedő kulturai fajsullyal kell bírnia. Hát bizony egyedül csak ez lehet a helyes eljárás. Csak a vak nem látja azt, hogy a széleken a drága kulturházak, iskolák, s állami ösztöndijak csak az ellenségnek adnak fegyvert. Csak mentegethető, de nem menthető az a rósz logika, hogy a magyarság úgyis megvan, nyerjük meg az idegeneket. Amott spóroltunk itt nyertünk. Kettős a hasznunk. Az élet logikája megfordítja ezt. Az elhanyagolt magyarság műveletlennek és gyengének marad; a drága pénzen kiművelt idegen erősebb ellenség lesz. A kettős haszon helyett kettős a kár. De nem ismerik a pesti urak a népek ethnografiáját, leginkább nem a keleti ethnografiát. Nem ismerik még ha a bihari hegyekben születtek is. A dolog derekát nem igen ismerik s így a nemzet derekát sem. Csak urakat és szolgákat, mintha Rómában volnánk. Csak főrendeket és béreseket, de középső emberről kevés fogalmuk van. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 13838. 1913. Hirdetmény. Az 1889. évi VI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás I. rész 80. §. a. 6. pontjának első bekezdése értelmében felhívom a Zalaegerszegen 1878. évi január 23 án született, Darányi Antal ujonckötelest, hogy bizottságilag leendő megvizsgáltatása végett, hivatalomnál jelentkezzék. Zalaegerszeg, 1914 január 4. Dr. KORBAI sk., polgármester. Igaz Gsiki &n*brüs. — Sir a falunkból. — Igaz Csiki Ambrus nem'soká vihette Utolsó nagy pőrét, ezt is elvesztette. Most a sírjában is azt fogja sajnálni, Hogy a halál ellen nem bírt apellálni, Igaz Csiki Ambrus. Egész életében igazabb volt másnál, Mégsem siratta más a fiskálisánál. Feleségét, fiát régen kitagadta, S amicskéje maradt, a templomra hagyta Igaz Csiki Ambrus . . . El is prédikálta szépen a pap érte, Négy harang két napig lóbálödzott érte... Hanem a jó Istent ahogy én ösmerem! — Egész bizonyosan a pokolra mégyen Igaz Csiki Ambius! Szabolcsba Mihály. 1 Helyiek. Meghívó. A zalaegerszegi Patronsge Egyesület az 1914. évi jauuár 18 ik napján délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen a kir. törvényszék főtárgyalási termében melyre a Patronage Egyesület tagjait és általában az emberbaráti érzelmű érdeklődőket tisztelettel meghívja Dr. Czinder István a Patronage Egyesület elnöke. Tárgysorozat: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. Elnöki előterjesztés az alapszabályok módosítása tárgyában. 3. A tisztikar és a választmány tagjainak megválasztása. 4. Dr. Bottenbiller Fülöp igazságügyminiszteri osztálytanácsos értekezése. Indítványok. Gfüjfsnnk a Csáay szoborral Tóth Jánosné gyűjtése Keszthely: Szekeres Miksa 20 Tóth János 12 Barna Sáador 40 Fischli Juliska 20 Zonnenfeld 40 Fischli Irma 10 Kurtz Marczi 20 összesen: 1 K 62 f. | Paál Lajos állatai tanító Dékánfalva 4 K — f. Gügyögő-társaság Debrecenből 2 K — f. Szilveszteri műkedvelők Debreczenből 4 K — í. Pataky Lajos p. ü. tanácsos, p. ü. igazgazgató h. Ipolyság 2 K — f. Lágler Jenő j, irodatiszt Alsólendva — K 46 f. Berzsenyi Sándor áll. iskolai íanitó gyűjtése az olakülvárosi I—II. vegyes osztályban a Csány-szoborra 1 K 03 f. Mai gyűjtésünk 15 K 11 f. Hozzáadva a múltkori (37407 K 46 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 37422 K 57 fiU. Neawirt Jánoa felső keresk. isk. tanár január 11 és 18 án előadást tart a szabad líceumban a világításról. Az előadás a gimnáziumban délután 4 órakor kezdődik. Zalaegerszeg virilistái 1914-ben. Rendes tagok: Dr. Mikes János szombathelyi püspök 4484 kor., Legáth Kálmán apát-plébános 2319 kor., Hajik István ügyvéd 2235 kor., Gráner Géza iparkam tag. vaskereskedő 1877 kor., Árvay Lajos alispán 1753 kor., Zalaegerszegi tkp. rtársaság 1675 kor., Dr. Gráner Adolf városi tiszti orvos 1672 kor., Fischer Pál takp. igazgató 1501 kor., Dr. Kaszter Ódon gyógvszerész 1321 kor., Dr. Kele Antal ügyvéd 1295 kor., Schütz Sándor kékfestő 107Í kor., özv. Dr. Obersohn Mórné háztulajdonos 1068 kor., Komlós M. Miksa kereskedő 1060 kor., Grósz és Fuchs vállalkozók 1049 kor., Dr. Czinder István ügyvéd 1044 kor., Lövenstein Jakab gabonakereskedő 1031 kor., Dr. Berger Béla ügyvéd 1019 kor., Dr. Fürst Béla v. tb. tiszti orvos 999 korona, Lövenstein Ignácz gabonakereskedő 995 kor., Tosch Károly szállodás 980 kor., Szúnyog Béla gyáros, mérnök 979 kor., Schütz Frigyes kékfestő 959 kor., Dr. Zarka Zsigmond megyei árv. elnök 884 kor., Horváth Sándor kir. törv. elnök 870 kor., Dr. Szigethy Elemér ügyvéd