Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-27 / 13. szám

191:3 roésozios 's27. MAGTAR P

A íz S 3 itrbsLa Matica gondoskodik jó w.inészekréL, olcsó belépő díjról a sközöoség saémira és gondoskodik látogatókról színészek számára, itt Icedvvel, ügybuzgósslggal játszik a színész. És nálunk? — Kinek játszék? Szóval itt ja£>b a köcónség, jobbak a ^színészek, jobb a Jftalturogylet.t-Fáj a szivemnek ez az össze-1 hasonlítás, de saülómegyémet nem,tudombecsülni. Hát Dtacs mid, hogy ezeket a hátramaradott ' állapotokat megjavítsák? Dehogy nincs. Csak ne j a kérésaéletü pelitikávaí foglalkozzanak, hanem kultúrpolitikával. Ne .<t Désy—Lukics pörröi vitatkozzaeak (úgysem Uudnak azon sngiteni) hanem a legközelebbi politikán. A magyar kulturán. Zalának *egy politikai .hitvallás* legyen. Megmagyarositoni a határszéli 1 A szerbek nagy fajszeretete, sovinizmusa miadenre rányomja bélyegét. A falu jossza.c. magyar népszínművet adták. Hanem a fecditás vagyis Í.Z átültetés remekül sikerült. Oly hamisítatlan szerb darabnak láttam most ezt a magyar népszínművet, hogy ha nincs a szíElapon H&t Ede neve, «iiát nem hiszem el e darab magyar eredetét. Hol van & mi tmagyaseágunk ezeknek a .szerbségétől ? Előadás alatt is, m«ig utánca a kávéházban is a katonazenekar játszett. Elmerülve a zene szépségeiben, szótlaaul ültem magyar társaságommal egy asztalnál. Ssarb n^pdalegyvelegbe kap bele a banda. Ismerős dallamok egyre másra. Egyszer egy ismeretlen iial kerüd sorra. Amint az első taktus elhangzik, (viharos taps, zugó zsivtózás ballatszik minden ©Idáiról. .Körülnézünk, a szerbek, horvátok áílva tapeolnak.. Arczukia kiül valami anosoiygós, pirosló lelkesedés és társadalmi- kor.uemi külömbség Délkül egy szálig mindenki iüutet. A zene belevész a lelkes zsiviózásba, & nótából egy hangot nem veszünk ki. Valami kínos borongás futott rajtam végig, (tudom, hogy oz nem ellenem, nem a magyarok ellen van. jDe mégis. Mi ez? Azt mondja az egyik magyar szomszédom: mintha >Orosz himnuss lenne . . . Mig a dal tart, a zúgás, tapsolás is tart. Amint befejezik, átszólok egyik szerb ismerősömhöz, megkérdezem, mi volt ez? — íHimna irnagorska.* Montenegrói himnus. Lelkemben egyszerre megelevenedik a szláv együttérzésnek számtalan bizonyítéka s vele a szláv veszedelem, mit tddig oly hiába írtam meg a zalai lapoknak. Ezek itt lelkesednek és dolgoznak. És otthon Zalában az én magyar véreim ? Lebazaárulózzák a más politikai pártállásuakat, mellüket verik, hogy egyedül ók a hazafiak és a Közművelődési Egyesület meg sfeloszlóban*. Szerkesztő Ur! Kimondom, ha megköveznek is érte — szégyenlem, hogy zalamegyei vagyok. —ma. Birtokviszonyaink. Nagy bajunk, hogy még mindég kilenczezer község határa nincs tagositva. A mi vármegyénknek rendkívül fájdalmas tengeri kígyója ez: Minden gazda tudja, hogy eredményesen gazdálkodni csak rendezett birtokon lehet. Huszharmincz darabban fekvő birtoktesteken czélszerü gazdálkodást folytatni nem lehet. Nagyon eldarabolt földbirtokon a gazda nem juthat a megjLU-kált földből eredő jövedelemnek ahhoz a szaporodásához, amelyet a legegyszerűbb és legolcsóbb módon, nagy beruházások nélkül is biztositana számára az okos gazdálkodás elvei szerint való birtokrendezés: a jó tagosítás. A jó tagosítást pedig biztosítja a két uj tagositási törvény (1908: VII. és XXXIX. t.-cz.), mely négy év óta van életben s máris átment a köztudatba annak használhatósága és jósága. Cz a törvény Magyarország birtokpolitikájábau uj virágzó korszakot nyit majd meg, mert elsősorban gazdasági elvek szerint készült. Minden vidéknek, minden községnek különleges gazdasági viszonyai érvényesülhetnek most a rendezésben. Nem holt betűkkel s a mérnök mappáján húzott vonalakkal rendeződik ezután a százfelé elszórt parczella, hanem gazdaságos előrelátással, igazságosan, egységes mérlegelés alapján. r.Lássuk, hogyan érvényeséi * kisgazda érdeke az. eljárások során, lássuk nagyjából, bogyan folyik le az uj törvény szerint egy határ tagosítása. <Ka valaki annak a község határának tagosítását, amelyben földbirtoka van, előnyösnek gondeleé és a batár még nincs rendezve, legelőször kéwényt ír a földmivelésügyi ministerhez, amelyben- elmondja, milyen okoknál fogva kívánná ő a tagosítás keresztülvitelét és kéri a minisztert, hogy a birtokrendezés megkezdésére az engedélyt adja.-ítneg. Ezt a kérvényt aztán ahhoz a törvényszékhez kell t.foeadni, amelynek területébe a kérdéses batár ,tartozik. A kérvényhez mellékelni kell a kérelmező birtokának hiteles telekkönyvi kivonatát és külön egy községi bizonyítványt, amelyben igazoltatik, hogy ö annak a területnek tényleges birtokosa is. A kérvényen az aláírás a községi elöljáróság vagy közjegyző által hitelesítendő s mellékelni kell azon végzést is, melyből kitünőleg kérelmező ötszáz koronát birói letétbe helyezett a tagosRási eljárási költségekre, amely az ügy befejezésével visszatérül. Amint ez a kérvény a földmivelésügyi minsziterhez kerül, kiküldi megbízottját a helyszínére, hogy ott a .kérelmezőkkel mindent apróra megtárgyaljon s a határt bejárja. Az ilyen tárgyalás napja a községben s a szomszédos községekben is jóelőre kihirdettetik. A miniszter megbízottja egész bizottság kíséretében jelenik meg a községházán. aho>va a tagosítást esetlegesen ellenzők saját maguk közül választott bizalmi térfiát is meghívják s minden legcsekélyebb körülményről jegyzökönyvet vesznek föl és köteles a miniszter megbízottja mindenről személyesen tájékozódni. Látjuk tehát, hogy minden érdek képviselve van az ilyen helyszíni tárgyaláson. A miniszter megbízottja aztán a minisztériumban az Állandó Gazdasági Szakbizottság legközelebbi ülésén töviről-hegyire előadja a tényállást, amelynek alapján ez a szakbizottság nagy megfontolás után javaslatot hoz, hogy czélszerü-e, hasznos é, megengedhető e a községben a tagosítás. Ezt a javaslatot aztán a földmivelésügyi miniszter magáévá teszi és értesiti a kérelmezőt az eredményről. Ha megengedi a tagosítást, akkor ezen engedéllyel a bírósághoz kell fordulni a tagosítás keresztülvitele végett, ha ellenben megtagadja, öt éven át nem kérelmezhető a tagosítás engedélyezésére. Tulajdonképen az Állandó Gazdasági Szakbizottság javaslatától függ minden. Azért igen nagy gonddal válogatta össze ennek tagjait a minister. Tapasztalt,érdemes kúriai birók, ministeri tanácsosok, gazdasági szakemberek e bizottság tagjai, akik régebbi hivataloskodásuk alapján közvetlenül jól ismerik a nép s a gazda helyzetét, bajait. Nagy előnye az uj törvénynek az, hogy kényszertagosítás most már nincs s hi a helyszíni tár gyalásból az tűnik ki, hogy a kérelmezőnek csak magánérdeke volna a tagosítás, amelynek keresztülvitele a gazdák többségének érdekeit sértené, nem engedtetik meg a tagossá?. Aztán tetemesen olcsóbb lett az egész eljárás, mert az állam előlegezi a költségeket s államilag külön e czélra képesített mérnököket lehet csak alkalmazni a földmérf munkálatoknál, akik nem fogják — mint addig sokszor megtörtént, — megrövidíteni a kisgazdát a nagybirtokos előnyére, avagy silány, czélszerütlen terveket készíteni. Láthatjuk mindezekből, hogy az uj tagositási törvény legkisebb részletében is a nép s a kisgazda iparainak megvédését tartotta szem előtt. V. L. A macskák patrónusa. Itta: Dr. Balázs lgnicí. Csak kevesen tudják, hogy Budapesten macskavédő egyesület is van, mely az állatvédő egyesületnek úgyszólván egyik szakosztálya s humánus tevékenységét kizárólag a macskáknak szenteli. Az egyesület tiszteletreméltó elnöke Kovács Gergely nyugalmazott bírósági hivatalszolga. A hosszú iiő alatt, melyet az igazságszolgáltatás kötelékében eltöltött, Kováes Gergely ugy kiművelte magát a jogtudományban, hogy akár ügyvédi irodát is nyithatott volna, ha a törvény ezt a foglalkozást formai kvalifikáczióhoz nem kötné. A Ferenezvárosban, ahol évek óta lakik, meg is becsülik a nagy tudása miatt s a mikor ebben a kerületben lelkes férfiak és asszonyok közreműködésével megalakult az első magyar macskavédő egyesület, a közbizalom Kovács Gergelyt állította annak élére. Lélekemelő momentum volt, ; amikor Kovács Gergely székfoglaló beszédében kifejtette, hogy mily kevéssé irigylésreméltó Magyarországon a macska helyzete s fogadalmat [ tett, hogy minden tudását és tehetségét a szegény félreismert macska-faj sorsa javításának fogja szentelni. AZ alapszabályok, melyeket a gyűlésen bemutattak, pontosan megállapítják az ogyesület czélját. Mihelyt a kellő anyagi eszközök rendelkezésére fognak állani, macska otthont s macska-menedékházat fog alapítani elagott, rokkant és züllött macskák számára. Addig is azonban, mig ezt a nagystílű programmját megvalósíthatja, erkölcsi, támogatásban fogja részesíteni a maookákat. Ez az erkölcsi támogatás juttatta Kovács Gergely elnököt a vádlottak padjára. Egy napon, amit örömvölgy utczai lakására hazatért, a házmester lakásából szivtépő macskanyávogást hallotL Kovács Gergely, fogadalmához hiven, segítségére sietett a szorongatott macskának s eközben súlyos nézeteltérés merült föl közte és a házmester közt. — Ne fújjon magának a más macskája! — ordított rá a házmester s kiutasította szobájából az efnököt, viszont Kovács Gergely azt ordította, hogy neki úgyis mint embernek, úgyis mint a macskavédö egyesület elnökének joga sőt kötelessége minden macska ügyért sikra szállani s energikus hangon követelte az állatkínzó házmesteri csemete példás megbüntetését. A házmesteri lakásban a két férfiú közt váltott eszmecseréből csak ennyit érdemes följegyezni. A folytatása az a -pör, melyet a házmester becsületsértésért és magánlaksértésért indított Kovács Gergely ellen s melyet a büntető járásbíróság tárgyalt. Kovács Gergely részletesen kifejtette a bíró előtt a macskavédö egyesület programmját s aztán emelkedett hangon jelentette ki, hogy Isten látja a lelkét, ő nem cselekedhetett másképpen. — Da azzal, hogy nem távozott a lakásból, mikor a házmester arra többször felszólította, magánlaksértést követett el, — jegyezte meg a bíró. — Kérem tisztelettel, én távoztam volna, csak kötelességemhez hiven tiltakozni akartam az állatkínzás ellen. — A szándék, elismerem, jó volt, de rzért mégis csak büntetendő cselekmény az, amit elkövetett. — Ezt nem értem. Hiszen ha jó volt a szándék, akkor, mint ügyvéd urak latinul mondani szokták, hiányzik a gonosz dolus. De van nekem még más kifogásom is. A házmester lakásába minden lakónak joga van bemenni, akár tetszik a házmssternek, akár nem. Engem ő a lakásból ki nem utasíthat, ergó kérem alásan nem követtem el magánlaksértést.