Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-20 / 12. szám
4 MAGYAR l'AlZb 1913 márcziu3 20. Havasok és a Riviéra.*) Havas üstökünket jégsapkás Viharkölykök hada cibálja. S lábunk alatt tavasz kacag, Nyíló Kaktusz, Aloe, pálma. Az Alpokon vagyunk a Végek, Minden kis szól-ficsur bolondja. S lent a nap a szent sugarat S örült kékjét a tenger ontja. Mi csak szögeljük büszke kinban Fejünket a hideg egeknek, S lábunk alatt finom urak S parfümös asszonyok nevetnek. Mi védjük őket, mi a Végek ; Gémberedett, nagy testünk óvja. S végzi, hogy másoknak legyen Sok, sok boldog tavaszi óra. Meghalna, ha egyszer lerogynánk, Az a Tavasz, ott lent a parton ; Meghalna pálma s a mosoly Finom, együgyű uri ajkon. Ha mi egyszer egy dörgedelmes, Rettenetes nagy példát adnánk, Hegybajtársak, mi lenne, Ha egy szép napon • lelátogatnánk ! ,) Szavalta Kulcsár Gyula fcígimn. tanár az 1913 március 15 ünnepélyen Zalaegerszegen. Márczius 15. Zalaegerszegen. Még ebbeu a bizonytalan érzelmű és bizonytalan jellemű korszakban is elég szépen megünnepeltük márczius 15 két. Bizonytalan karakter. Ámbár — saját dicsőségünkre — sokoldalúságnak is nevezhetnők. Egy kicsit demokratikusok is vagyunk, egy kicsit aristokratikusok is és egy kicsit hivatalos kormány-szolgák is. Hanem, azért mondom, e fásult korszakban is elég szép tunujelét adtuk a mull iránti háláaak. Három nagyobb emlékünnepről adunk számot ez alkalommal. A felső kereskedelmi iskolában délelö t 9 órakor tartotta a lelkes ifjúság az ünnepélyt szokásos gazdag műsorával, melyet a mult számban közöltünk. Mindig fel kell azonban említeni, hogy a városban ennek az iskolának az ifjúsága volt az első, akkor még gimnázium nem is volt, amely márczius 15 két a maga körében megünnepelte. A városi nyilvános ünneplés is sokkal későbi. És meg' kell említeni mind'g azt is, hogy az ífiusági önképző kórt, melynek Kisfaludy Kör a czime, kezdettől máig Ktss Lajos magyar irodalmi tanát vezeti és irányítja e márcziusi ünnepeket is, minden egyes alkalommal megtartva tartalmas megnyitó beszédjét, mint ez alkalommai 's. Bálás Márton tanár, zeneszerző, az ifjusigt énekkart vezeti szakértelemmel, kinek különösen a megzenésített Talpra magyarja és Rákóczy indulója keltett nagy hatást. Az emlékbeszédet Baruch László teisó oszt. tanuló tartotta, szavaltak a következő tanulók : Virtl Kálmán, Kaczovázky Ágoston, Jakabffy Lajos, Spiegl Imre, Radó Ernő, Horváth Mihály. A gimnáziumban nyomban utánna 10 órakor volt az ünnepély. Itt Kulcsár Gyula magyar irodalmi tanár vezeti a diákoknak »Deák önképzőkörét*, s rendezte ezt az ünnepet, mely igen figyelemreméltó, minthogy kettős czélu volt. Megünnepelte a gimnáziumi ifjusáe a szabadsági eszmék légkö rében máicziüs 15 két is s Báró E >tvös József emlékét is. Báró Eötvös József egykori miniszter, oszlopos emelője volt a 48-as demokrácziának. E lánglelkü író születésének századik évfordulóját ünnepeltette meg Kulcsár a diáksággal. A tíz pontból álló műsort Kulcsár tanár vezető nyitotta meg erősen karakterizáló beszéddel. S az egész műsor Eötvös-költeményekből állott, a mint a mult számunkban közölt jelentés is mutatja, a Rákóczy indulón és Szózaton kívül, melyeket Takács József énektanár vezetése mellett énekelt i»z ifjúsági énekar. Az ifjúsági szereplők közül ülönösebben ki kell emelni Csák Szilárd VII. kszt. tanulót őszintB szenvedélyes szavalatáért, o ós Medgyesi Natália kisasszonyt VIII. oszt tanulót, aki a Végrendeletet adta elő. Derék beszéd volt Trajber IstváD VIII. o. emlékbeszéde Eötvösről. Duzár István a Megfagyott gyermek költeményt szavalta és Schmidt Jenő zongorán kisérte. Előadták a diákok énekben a Bucsut, s drámában »Éljen az egyenlőség® vígjátéknak egy jelenetét. — Az önképzőköri jutalmazások czéljaira 40 fillér belépőt szedve közel 100 koronát gyűjtöttek. Elismerés illeti Pers Károly fodrászt, aki a dráma előkészítésében tett munkájárt járó dijat 8—10 koronát elengedte a czél javára. A nagy közönség finnepe í a következő nap, vasárnap délután 3 órakor volt I az Arany Bárány emeleti termében. Tosch Károly, í mint mindig ilyen alkalmakkor most szívesen [ átengedte ingyen a termet. Ez a város egész I közönségének az ünnepe, melyet egy állandó . bizottság szokott rendezni évenként, belépődíj nélkül, ugy azonban, hogy, amióta a Csány • szobor ügy van, ennek a javára tetszésszerinti j adománydkat kér a bizottság. Nagy közönség j összejött s a terem teljesen megtelt és a 10—20 i filléresekből összegyűlt 96 korona és 40 fillér, j Költségekre elment 20 korona. Kár, hogy a í szoborbizottság tagjai közül igen kevesen | voltak ott. ; Azonban fontosabb ennél az ünnepély sorrendje i s annak lefolyása. Különösen két pontot itt elöl i is meg kell említenünk. Két kedves ifjú leány I szerepelt e márczius 15. ünnepélyen, a férfiak j szabadságának nagy napján. Két szép kisasszony \ énekelt szomorú és vig magyar virág énekeket, j szabadság dalokat, amik legszebbek a világon. ( Schmidt Paula és Sebestyén Teréz kisasszonyokat kérte meg a bizottság, hogy vegyenek részt a nemzeti szép ünnepen, szereplésükkel, müködésökkel. Nincs szebb dolog annál, mint mikor a fiatalság őszinte lélekkel foglalkozik ilyen magasz tos dolgokkal. És nincs szebb dolog, mint mikor a női nem segítségére megy a férfiaknak. A két kedves kisasszony szívesen segítségül jött s édes bus kurucz nótáikra a közönség őszinte nagy tapsviharral s virágbokrétával adta meg az elismerést. Mi itt sem szakértői, sem újságírói kritikát nem gyakorolunk, hogy rendezői elfogultsággal minket meg ne vádolhassou senki. Tisz tán a közönség hangulatát másoljuk le, amint az éneklésről szó esett. Némelyik az elsőről moodotta, bony hangja gazdagabb és fülbemászóbb, — kár el nem vinni magasabb zene iskolába; mások a másodikról mondák, hogy tisztább és iskolázottabb a hangja. Stb. Ez igy ment tovább, de mindnyájan szeretettel emli tették s dicsérték. Schmidt Paula bravourt csinált második darabjában avval, hogy elékapta hegedűjét és saját zeneszerzernényót énekelte s hege düjével is kisérte magamagát, Seb3styén Teréz pedig a Büszke Turul madárral szólott szépen ' a szivekhez. A műsort egyébiránt Ur. Ciák Károly nyitotta mpg szokásos élénk szónoklatával. Horváth Mihály ifjú embernek köszöni a bizottság, hogy noha az utolsó perczben szólitiatott föl: kész volt helyettesíteni Andrássy Jánost, aki családi gyász miatt uem jelenhetett meg s nem szavalhatott. Horváth n Cinka Pannát szavalta el, Farkas Imrének a költeményét. Schmidt Paula lépett föl harmadiknak az emelvényre; verdesett a szive, mert először állott most a nagy nyilvánosság előtt. »Szomoru a nyárfaerdö . . .« nótáját Horváth Rezső prímás kisérte három társával hegedűn. Minden követ kező sorban több-több lelket vert bele a bátorság. A taps után saját szerzeményét: »Szomoru már itten minden* kezdetűt énekelte és hegedülte egyszersmind. A tomboló tapsra és ujrázásra meg kellett ismételnie. Azután még két darabot adott elő: »Lehullott a rezgő nyárfa levelet s »Szálldogál a fecske . . .« Horváth Rezső ciséretével. A meleg tapsolis mellett egy szép virágbokrétát is kapott. — A Sohmidt Paula hangjában van valami olyan, ami a szakemberen kívül a laikusnak is tetszik. Alighanem az őszinte érzés ez s a női hangba vegyülő kis erósebb hang is. Szalay Sámuel előadása volt az emlékünne pélynek a dereka és értéke. Szaiay tanítóról tudjuk, hogy egész vármegyében egy-két jó szavaló közül ő az egyik. Most az emlékbeszéd tartására kérték föl s erre vállalkozott. Félóránál tovább tartott az előadása. A közönség nagyobb részének itt kell tanulni a históriát. Szalay szép szerkesztésben, gyönyörű tiszta hangján, lelkes elő{ adással végezte ezt a tanítást. Sokan mondták, | hogy ethallgatták volna estig is. Többnyire előtj tünk ismeretes históriai adatok, de meg nagy terjedelme miatt is ez alkalommal nem közölhetjük. Sebettyén Teréz kisasszony énekelte ezután a Büszke turulmadárnak, Nagy Bercsényi Miklósnak megható nótáit. Sebestyén szintén fiatal leányka s először lépett nagy közönség elé. óneki is a nagy taps adott aztán nagyobb nagyobb bátorságot, hogy a nyalka »3sinom Palkót nótát még nagyobb tűzzel énekelje, majd végül: »Vörös bort ittam az este . . Utóbbit megismételtették. Bővön kijutott neki is a tapsból s egy szép virágbokrétából. Kulcsár Gyula gimnáziumi tanár előbb Petőfinek »Dalaim« cz. lázitó dalát akarta szavalni, azonban a »Havasok és Riviéra* czimüt szavalta el, bevezető beszéjében megmagyarázva, hogy ez egy mai Petőfinek a költeménye s igazábban kifejezi a mai viszonyokat s azt a harczot, melyben az urak állanak a munkássággal. A rövid de nagy tartalmú verset, melyet közlünk is mai számunkban, rendkívül nagy hatással magyarázta az elszavalással is, s amint látható volt, meg is értette a közönség. A szép ünnepélyt Dr. Kardos Jenő ügyvéd zárta be szónoklatával. A pénztárnál Krausz József és Borbély György ültek, akik a költségek kifizetése után 76 kor. 40 fillért szereztek a Csány-szoborra. tó. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 2949. 1913. Hirdetmény. Az »Auguszta iskolaszanatórium egyesület* Gzirkveniczán iskolaszanatóriumot s üdülő házat létesített, hol két ingyenes és két kedvezményes helyet ajánlott fel Zalaegerszeg város részére. Pályázhatnak gyengefejlődésü, vérszegény, lábbsdozó, ideges betegségre hajlandósággal biró de fertőző betegségben nem szenvedő szegénysorsu gyermekek. Az orvosi bizonyítvánnyal felszerelt kérvények a városi tanácshoz czimezve 1918. évi április hó 26 ig a városi iktatóba beadandók. Zalaegerszeg, 1913- márczius 11 én. FÜLÖP, h. polgármester. Heti hirek . Helyiek. Most folynak iskoláinkban a segény»orsu tüdőbetegek részére az iskolai gyűjtések. Meieg szeretetébe ajánljuk tanítóinknak ezt az iskolai szép missziói. Hadd yyüljenek össze az irgalomnak fillérei. Legyen jelszavunk : Mentsük meg a tüdőbetegeket. Gyűjtsünk, a Csany ssoborra! Szalay Samnaineii s társainak (Dr. Csák Károly, Horváth Mihály, Scmidt Paula, Sebestyén Teréz, Kulcsár Gyula éa Dr. Kardos Jenő) márczius 15. emlékünnepélyen való előadasaik allatt Krausz József ás Borbély György gyűjtöttek — Zalaegerszegen 76 korona 40 fillért. Mai gyűjtésünk 76 K 40 f. Hozzáadva a múltkori (34354 K 21 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 34430 K 61 íiii. Szinbáz. Könyves Jenő staggione színtársulata 22-én szombaton kezdi meg előadasait nálunk az Arany Bárány dísztermében. A kiválóan jó hirü színtársulat előadásaira a körünkben időző Jeszenszky titkár ötven bérlőt gyűjtött össze. Tekintve azt az igazán nagyszámú intelligenciát, amely Zalaegerszegen lakik, ez az ötven bérlő bizony nagyon kevés, de viszont, ha visszagondolunk a mult évben itt járt színigazgatónak a bérlőkkel szemben tanúsított eljárására, csodálkozunk, hogy ennyi is összejött. Ez a körülmény azonban ne aggassza a staggionét. Erős a meggyőződésünk, hogy közönségünk egy-két jó előadás láttára nagy fokú pártfogásába fogja venni ezt az elsőrangú prózai együttest, melynek boldogulását kiválóságánál fogva a magas kultuszkormány ib a legmelegebben óhajtja.