Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-13 / 11. szám

1913 márczius 13. M. A G Y A R P A 5 Z S A fájdalomból... A fájdalomból sohse lesz dal, Vagy csak: idővel, mikor enyhül. Ha igazi nagy bánatom van: Könny fakad, nem dal a szivemből. Ne féltsd a költőt a haláltól, Akárhogy zokog énekében . . . fia dal fakad már bánatából: Tul van minden nagyobb veszélyen. Szabolcsba. Mihály. Iskolai misszió. Irta: Szabó Béla néptanító. Húsvétra nagyarányú iskolai agitációt készít elő a sJózsef Föherczeg Szanatórium Egyesület* Tanítók és tanítónők nemes buzgóságára apellál* hogy segedelmükkel húsvéti áldozásra szólítsa fel az iskolák vidám gyermekhadát a legszentebb czélnak: a tüdőbetegek megmentésének érdekében. Kétségtelen, hogy: az iskolai misszió sikerülni íog fényesen. A gyermek lélek fogékony minden szép iránt és kellő kioktatás mellett a gyermekvilág nagyszerű és eredményes munkát fog végezni beteg kis pajtásaik érdekében. Rajtunk tantestületi tagokon a sor, ránk hárul a feladat, hogy szeretetteljes vigilitásra serkentsük, kis tanítványainkat, megértetvén velük, mi fajta veszedelem is tulajdonkép a tüdővész és micsoda munka az, amelyet fillérjeikkel istápolhatnak ? ' Ezeknek a soroknak az a czéljuk. hogy kollégáimat és kolléganőimet szeretettel buzgóságra serkentsom. A »Szanatórium Egyesület))-nek tiz esztendős példátlanul kedves munkája megérdemli, hogy testestől-lelkestől segítőivé szegődjünk. Nincs mása a magyar kulturális vagy emberbaráti mozgalmakban annak a munkának, a melyet az »Egyesüiet» nagynevű széleslátkörü, csupa szív elnöke Dr. Lukács György vezetésével a tüdővész leküzdéséért kifejtett. Hálátlan talaj a magyar ugar — különösen hálátlan, ha valóban komoly, önzetlen munkára hív a tárogató. Ha tul a nagy emberi czélon, tul az általános érdekeken, a közjón — a magnak a tanítóság bajaira tekintünk, akkor is hódolattal kell meghajolnunk a »Szanatórium Egylet* munkája előtt, hiszen egyedül a gyulai szanatóriumban 287 tüdőbeteg tanitó és tanítónő nyert elhelyezést idáig. De a tanítóság elsőrendű népnevelői hivatásainak megbecsülését kell látnunk abban, hogy az egyesület vezetősége éppen most tűzött ki 1000 koronás pályadijat fölbiván a tanítóságot arra, hogy pályamunkát készítsenek, amely kioktassa az iskolák mestereit a tüdővész elleni ismeretek népszerű terjesztésére. Ily körülmények között a magyar tanítóság teljes ambiczióval kell, hogy a kezébe vegye a húsvéti misszió ügyét. Az egyesület gyüjtőivei eljutnak valamennyiünkhöz és rajtunk a sor, hogy szerető szóval megértessük, kis tanítványainkkal: mi lesz azokból a fillérekből melyekkel a sSzanatórium Egyesületi-nek adóznak ? ! Biztos vagyok benne, hogy szeretettel megértetjük gyermekeinkkel, hogy filléreikkel a láz rózsáit fogjuk eltüntetni a beteg magyar arczokról, hogy könnyeket szárítunk filléreikkel és életet mentünk — biztos vagyok benne, hogy kincseket hozhatnak össze a szent munkára és a tanítók munkája örök hálára kételezi le az igazi nemzeti munka megértőit és megbecsülőit. Mert újra mondom : nem a politikai »szavalás» az igazi nemzeti munka, annak a munkának van ] értéke amely kulturában, gazdasági javakban erősíti a hazát. Az Ember istápolása, az Embeí ( megmentése: ez az egyetlen becsületes politika, j ennek a zászlója alól nem hiányozhat egyetlen j tanitó, egyetlen tanítónő sem. Esdeklő kéréssel, gyüjtöivekkel jó hozzátok tanítóság! a tüdővész ellenes mozgalom. Nyissátok meg sziveteket és az apostolok lelkesedésével készítsétek elő a húsvéti missziót. Isten áldása legyen a munkátokon, amellyel a legszebb intézmény megértőivé nevelitek a kisdedeket és filléreikből uj oltárokat emeltek a humanitásnak. el magát valami i Nemzeti dal. — Munkások márcziusi üunepén. — Tettre magyar, hí a haza! — Uj nemzeti dalt mondok, — Itt az idő, most vagy soha, Kivívni, hogy ez a haza Legyen szabad és boldog! Nem a rabláncz és nem a kard, Akik most hadakoznak. A koczkát máshelyt vetik el: A munka lesz az, a mivel A népek vívni fognak ! Tudósok szük szobáiból, Gyárakból, műhelyekből Hajnallik majd ki a sugár: Mi a vitás jövőbe száll, Ez buktat s ez emel föl! Rabok legyünk, vagy szabadok? Választ rá tett alakban! A mik vagyunk: az a haza, S szabadsagunk, jövőnk dala Zeng minden munka zajban! A magyar név itt is szép lesz, Hiszem én az Istenem! Gsodalevő nagy hatalmad, Itt ne nyerne diadalmat? Óh magyar honszerelem! Magyar munkások, véreim, Ki kérdezné tőletek 1 Hogy a ti jó, himezetlen, Egyszerű ép szivetekben, Van e hazaszeretet?! — Munkára hát ?. hazáért, S a hazához oly hiven: Hogy azt soha, semmi szóra, »Sehonnai bitang® módra, Ne adja el senki sem! . . . Tettre magyar, hi a haza! — Uj nemzeti dalt mondok, — Itt az idő, most vagy soha, Kivívni, hogy ez a haza Legyen szabad és boldog!! Szabolcska Mihály. A szabadság napjának anekdottái. — Hatvanötévvel ezelőtt. — A nagy franczia forradalom legemlékezetesebb napjain, a Bastille lerombolásékor és a királyi párnak Párisba internálásakor is, — megtermett a — viczez. — A kulcsocskát De Launay, a kulcsocskát, — mikor a parancsnok invalidusaival a tömeg közé lövetett. Nem éhezünk többé! Velünk van a pék, a pékné, — énekelte a csőccelék, czélozva a királyi párra, mikor a szerencsétlen XVI-ik Lajost és szép hitvesét Párisba kisérte. A mi vértelen szabadságnapunk sincsen viczczek nélkül. Emlékezzünk ezekről 65 év múlva. L Mikor nem kellenek okos emberik. Nemzeti emlék ünnepünk: 1848 márczius 15. korszakalkotó eseményeihez tudvalevőleg a márczius 13-iki bécsi forradalom adta meg a lökést. A forradalom kitörésének hirére a Pilvax-kávéház csakhamar megtelt izgatott, forrongó közönséggel. Petőfi volt az első, aki tettre serkenté az ifjúságot. Klauzál Gábor értesülvén a történtekről, a Pilvaxba sietett s komolybangu szép beszédben arra inté az ifjúságot, hogy a bécsi hirek izgató visszadja kiáltotta ezután mindakettő, hatása alatt ne ragadtassa meggondolatlanságra. Az intő beszéd után egy fiatal író, Sükey Károly odaütött az asztalra s igy szólt: — Nagyon szépen, nagyon okosan beszélt Klauzál polgártárs, de most olyan-időket élitek, hogy nem kell az okos emberek tanácsára | hallgatni! 5 S nem is hallgattak. Másnap, márczius 15-éu j elhangzott a » Talpra magyar*., s az ifjúság föl| szabadította a sajtót százados béklyóiból ii. A márcziusi napok humorából. \ X márcziusi napokban a Kristóf-téren kéj jj fiatalember találkozik. < — Szabadság! — mondja az egyik s jól 5 hátbaüti barátját. jj ~ Egyenlőság! válaszol a másik s ; a hátbaütést. * — Testvériség! | s mosolyogva kezet szorítanak. 1 A demokrácsia. | A társadalmi válaszfalak, amelyek hosszú | századokon keresztül részekre tagolták a nemzetet, • 1848. márczius 15-én egyre összeomlottak, i Egyenlő lett mindenki, »polgártárs» csupán és semmi egyéb. Jellemző az akkori demokratikus felfogásra az a kérvény, amelyet Pálffi Albert »M?.rczius tizenötödike)) czimü lapjának a megindítása alkalmából Zichy Ferencz grófhoz, a helytartótanács alelnökéhez intézett. A kérvény igy szól: Zicsi Ferencznek Pesten. Polgár alelölülő! Miután a szerkesztésem alatt megjelenő lapot a postán is szétküldeni akarom: Mogkérem önt, hogy ez ügyre vonatkozó rendeletét mielőbb kiadja és igy alkalmat nyerjeu arra, hogy hivatalos kötelességének egyik ágát teljesítse. PÁLFFI ALBERT, a Márczius tizenötödike szerkesztője. Zalayármegyei Müzeum és Könyvtár. ujabb ajándékok. (154 közlemény.) Régi péüzt adott Dr. Popper mohácsi ügyvéd (5 darab ezüst pénz), Nyílassy J. ur (6 darab), Faller J. igazgató ur (22 drb) és a következő gimn. tanulók: Pintér S., Paraicz K. 2 darab. Weiner J., Trautmann B, Csütörtök L., Neufeld D. (1 — 1 darab) Könyveket, különböző tárgyakat adott: Eülöp János könyvkereskedő ur (3 kötet) Fischer Izidor ur (4 kötet) és 1—1 tárgyat Hartl B., Nagy J. Skardelli J. gimáziumi tanutók. Fogadják köszönetünket. Pásztor 1. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 2955. 1913. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. városban fellépett kanyaró járvány miatt az elemi iskolák I. és II. osztályainak és az ovodáknak bezáratását Zalavármegye alispánja 4880/ni 1913 számú rendeletével mai naptól kezdődőleg további intézkedésig elrendelte. 2611. 1913. A siketnémák kaposvári áll. intézete I. osztályába 1913—1914 ik tanévben tizenkét siketnéma növendéket vesz föl. Pályázhatnak 7—10 éves korú siketnéma gyermekek, kiknek a siketségen és ennek következményeül tekinthető némaságon kívül más testi vagy lelki fogyatkozásuk nincs. Bővebb felvilágosítás a városházán a hivatalos órák alatt szerezhető. Zalaegerszeg, 1913 márczius 8-án. FüLŐP sk. h. polgármest® 4