Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-20 / 8. szám

2 MAGYAR P A l Z S 1913. február 20. embernek, akár a közületnek, akár az egész nemzetnek kö ös iparkodása? Első sorban azok­nak elhárítása, — mondjuk megszüntetése, melyek a mai gazdasági pangást előidézték. Csak háziszer számba mesy az a prédikácziós jámbor óhajtás, hogy igényeinkről mondjunk le, mert hisz a modern embert ugy nevelték, hogy inkább meghal, de igényeit kielégíti. Egyöntetű lelkesedéssel közrehatnánk, ugy abban vala­mennyien, hogy a mai krizist megszüntessük. Csakhogy nem rajtunk áll a vásár. Itt egy nagy világáramlat egységesen ható depressziójával kell számolni. A gazdasági válság okait mi meg nem szüntethetjük. Valóban a gondviseléstől kell ezt kérnüDk és várnunk. Még az oly csapást, amit az ember ésszel, akaraterővel, kitartó munkával elháríthat, vagy lagaláiei) megenyhíthet, — eltudja az ember viselni. De amikor egy pusztító életet lát, mely­nek pusztulását, hervadását, elsorvadását meg nem akadályozhatja, — akkor tehetetlenül, emberi parányiságát elismerve, az Éghez tér az önhitt ember és tőle vár segedelmet. Valóban mikor nehéz napok szakadnak az emberiségre a templomok is megtelnek hivőkkel. Az, akit szenvedés ért; az aki nyomorog, — mind ott találkozik és bizonnyal meg is enyhül. Az önmegtartóztatási nemes eiények gyakor­lását teszi kötelességévé a hivőnek a böjt. Mi ennek az önmegtartóztatásnak erényét akarva, nem akarva most gyakoroljuk, és alig várjuk, hogy jobb idők következzenek. Pedig még nem is virrad. Sőt mintha jobban bevolna borulva. A böjt nem hét hétig fog tartani, hanem sokkal tovább. És mennyi exisztenczia roppan össze ez alatt. Szánva nézzük ezt a pusztulást és elkeseredésünk annál nagyobb, minél inkább belátjuk, hogy nem tuduDk rajta segíteni. Dr. Hajós Ignácz ügyvédnek ujabb fényes diadala. Egy asszony megölte az urát. Nyilvánosan el is ismerte. S az esküdtszéki főtárgyalás Dr. Hajós ügyvédnek védöbeszédj után az asszonyt teljesen fölmentette a büntetés alól. Dr. Hajós ügyvéd jeles kriminalista. Igy szok­ták mondani. Kriminalista azt jelenti, hogy bünügvekben kitünö védő. Tehát bűnügyeket véd? Dehogy I Bünt ő nem véd. Sem olyan dolgot, amit ó büuösnek tart. Olyan krimeneket védelmez, amelyeket százan és ezeren bűnöknek tartan;!-, de amelyeket ö nem tart bűnöknek s erről meggyőzi a közönséget is. Meggyőzi az ö kutató elméjével, érző lelkületével s hatásos szónok Vitaival. Aki ismeri a törvényeket, ismeri a régi és uj Írásokat, ismeri a gyakorlati életben is leszűrő­dött és megállapított törvényeket, általános igaz­ságokat: az tudós, sót nagy tudománvu ember: zaj le hallatszik a faluban lakó erdészlakhoz s az erdész hang irányában menve megcsípné. Tehát kijátsza az erdészt. A már kinézett fenyő vagy tölgy törzs mellé tüzet rak mely tűztől maga a törzs is meggyúl s alól kiég s igy magától kidől. Éjjel aztán ökörrel le vontatja, hol mindjárt lehántja, megfaragja, a forgácsot bele szórja a patakba melynek vize lehordja az egyedüli bűnjelet. Erre a lopásra c*ak ritkán jönnek rá, s ha pedzik Is, a fa azonosságát meg állapítani nem tudják. Eredeti dolog még az oroszoknál a pipázás, mely teijesen elüt a rendes módszertől. — Az orosz csak hirból ismeri a szűz dohányt, neki a 8 filléres zöld pakli a kedvencz csemegéje, mely tudvalevően olyan erős, mint a zalai paprika. De még ennek az ereje sem elégíti ki ót. Mesterségesen igyekezik a dohány erősségét fokozni, amit az u. n. pipa izzasztással el is ér. Ezt a következőképpen leszi. Vesz a markába a pakliból egy csipetnyit, s azt jól összeköpködi ugy annyira, hogy csuron víz lessz, hogy belőle csavarni lehet a nedvet. Az igy meg nedvesített dohányt belegyömöszöli hosszúkás cserép pipájába oly keményen, hogy az nem szelel. Mikor jól tele van a pipa, akkor leveszi száráról és bele kelyezi a tűzbe a parazsak közzé s mind addig ottan tartja, mig a pipa cserépje meg tüzesedik s a dohány belől tüzet nem fog. Ekkor kiveszi a parazsak közül, a szárra helyezi s nagy élvezettel eregeti a bodor­nál bodorab füstöket s belebámul a'füst felhőbe. Ennél élvezetesebb csupán egy van az orosznak melyet akkor üz, ha elfogyott a dohánya, vagy az világosan tudja, hogy aki embert öl, az bűnös, s aki a férjét megöli, az még bűnösebb, azt tehát megkell büntetni. Csakhogy ez még nem igazság; ez nem keresése, s még kevésbé meg­találása az igazságnak. Nem. Mert minden egyes eseménynek és cselekedetnek megvannak a maga külön okai és külön körülményei kün a nagy világban is s benn az emberben, a kis világban is. Két egyenlő dolog nincs a világon. Két egyenlő porczikája niucs még az agyvelő sejtjeinek sem. Minden egyes eseménynek és cselekedetnek, mindig mások meg mások az okai és körülményei az élet forgatagában, a sorsnak örökös változásaiban s a lelki indutatok-­nak tengerhálózatában. Minden egyes esetnek és cselekedetnek a saját rugóit és körülményeit, a saját okait és czéljait, a saját előzményeit és következményeit kell kutatni egyeoként — tehát nem más időknek s más embereknek a könyvei­ből, hanem az esetnek és cselekedetnek saját életéből. Ez a helyes utja az igazság keresésnek. Dr. Hajós Ignácz ilyenformán védi a bűnnek tartott cselekedetet, s a bűnösöknek látszó embe­reket. S meg is védelmezi, mert megtalálja s másokkal is megtaláltatja az igazságot. Ezért mentették tel egyhangúlag Egyed Károlynét, aki pedig maga is elismerte, hogy megölte az urát. < Önkénytelenül is eszembejut Kölcsey Fereocznek »Egy férgyilkossággal vádolt nő védelme.* Kölcsey bebizonyította,, hogy nem a vádolt feleség ölte meg az embert, hanem mások. S az asszonyt felmentették. Egyed Károlyné pedig maga ölte meg az urát, elismerte maga is, bebizonyitottnak tartotta az ügyvédje is ; s mégis fölmentették Egyed Károlynét is. Evvel én nem akarom azt mondani, hogy Hajós nagyobb dolgot müveit, mint Kölcsey; nem mondom, hogy Dr. Hajós, különben dere­kasan tanult ember, egy sorba állítandó Kolcseyvel, a lángoló költővel, a tudós szónokkal és állam­férfiuval, a nagy iróval; én nem mondom, hogy a Ciceronianismus tollával ékeskedő Kölcsey stílusával versenyre kél Hojós, — sőt Ciceróék szerkesztésének a plasztikusságát nem éri utói: de azt láthatjuk mi közellevők, hogy védelmező beszédeihez Dr. Hajós, ugy mint Kölcsey, a lélektanból markolja leghatalmasabb argumentu mait. És eredményesen. A ndprádfai emberölés ugy töilént, hogy Egyed Károly ivott, verekedett, csúnyákat beszélt, melytől magirtózott a falu népe is ; gyermekeit, feleségét verte, megöléssel fenyegette, nagy lányát nem engedte férjhez menni. Fejszét rán­tott feleségére s felesége evvel ütötte Egyed Károlyt halálra. A tátgyaláson Horváth Sándor tszéki elnök elnökölt, szavazóbirák: Siposs Józsel és Dr. Keresztessv József, jegyző Kapossy Arthur. Közvádló Bazegh Huszdgh Miklós alü^yész, aki C^ajághy Károly helyébe jött ideigleues helvettesnek ; védó Dr. Hajós Ignácz. Esküdtek : pedig olyan munkát végez, mely miatt nincsen ideje a pipa izzasztásra. Ekkor kiveszi a pipából a szárat és azon részét teszi a szájába, mely a pipában volt. Ez pótolja nála a dohányzást és az alföldi megyar kedvencz csemegéjét, a bagót. Tudniillik a pipának ez a végerendesen a bagó­iétól jól megérett s igy olyan ize van mint a bagónak. Az orosz mai napig is megtartotta őseinek vallását a görög katholikus vallást. Orosz, mely más vallású volna, a szószoros értelemben nincsen. Az újságírók világából. — Lapunk eredeti tárczája. — — Don Gunárosz és Tisza. — Szomaházy sürgönyt vár. Kinek van a legtöbb szabadjegye ? Azt mondja Rákosi Jenő, az újságírók örök büszkesége, hogy ezer kapuja van az idegen elem beözönlésének az irodalomba, — talán azért nem emlékszünk már Lauka Gusztira, vagyis irodalmi álnevén Don Gunároszra, a ki korának népszerű Sipulusza volt, az első leg­nagyobb bohém: Racsur Gazsi javított és bővített kiadásban. Életének legénykora azzal vált isme retessé, hogy Petőfi baiátja, házasságánál tanuja volt; életének utolsó évei pedig arról nevezete­sek, hogy minden napra lejárt egy — tízkoronás váltója. Tempóra mutantur! . . . Mikor Don Gunarosz tentatartója és irói arany­ere kiapadt, a nagy bohém — hivatalt vállalt: a belügyminisztériumba jutott Tisza Kálmán minisztersége alatt. Hivatalát ezzel a jelszóval fogadta el: Páka Boldizsár, Fatér Ferenoz, Gaál Imre,. Kovács Gyula, Kovács József Cs ír, Mentes József,. Nemes György (főnök), Szmódics Pál, Gehér János, Lukács György, Laky Imre, Kovács József, Szabó András (póttag). Az ügyész szigorú de ildomos szép beszédben kérte a büntetést. Dr. Hajós Ignácz védő neki pirult arczczal teljes hév/el kelt védelmére a már sokat szenvedett asszonynak, aki semmi kivezető utat nem találhatott már halálos bajából,, csak ugy, hogy egyik bódult pillauatában agyjn­ütötte az uját. Fejtegette Hajós £. socziália bajokat, melyek lehetővé engednek egy ilyen szörnyű esetet. Megemlítem még, hogy. a bűnös­ség! kérdések megstilizálása, mint országosan szokott lenni, oly bonyodalmas volt itt is, hogy jogász ember is alig értheti meg. Az esküdtek azomban nem törődtek evvel a nehézséggel, ők ismerték a históriát s a védőbeszéd érveit óa ezeknek hatása alatt egyhangúlag teljesen föl­mentették Egyed Károlynét, akit azonnal szabadra engedtek. A második ügyet szerdán táígyalták. Szőzön Kárel Márton ügye, aki már többször volt bün~ tetve hasonlókért. Kárel Márton örökséget köve­telt a szüleitől. Ezt azonnal nem kapta meg, hát pisztolyt vásárolt s többször az anyjára és kis lánytestvérére lőtt, akik azonban életheu maradtak. Ugyancsak Huszágh alügyész vádolt s az előre megfontolt ölési kísérletet bizonyította, vele szemben igen ügyesen érvelt Dr. Kardos Jenő védő ügyvéd, aki az előre megfontolást elakarta ejteni. Az esküdtek az ügyész álláspont­jára helyezkedtek s Németh Ferencz főnökük azt a határozatot hirdette ki, hogy hétnél több szavazattal a gyilkosság kísérletében tartották bűnösnek s a törvényszék hét évi fegyházra Ítélte az arczára nézve is abnormalis ifjú embert. A főtárgyalást Dr. Fritz József t biró vezette ; sz3vazóbirák : Sperlágh Géza és Keresztessy József, jegyző Cseszmák Elemér. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 1680-1918. Hirdetmény, A vakok budapesti országos nevelő és tan­intézete óvót tart fenn 5—7 éves korú világtalan gyermekek számára. Az intézetbe szegéuysorsu szülőknek világtalan gyermekeit díjtalanul veszik föl. Az érdel;:üdők bővebb felvilágosítást uyerhetnek a polgármesteri hivatalban a hivatalos órák alatt. Zalaegerszeg, 1913 február 14. FÜLÖP, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város adóhivatalától. 1343-1913. Adófizetés iránti hirdetmény. Alulirott városi adóhivatal ezennel felszólítja •htozi^ » II mii IIUL^J ..jw-aagnwi i • i mmm — • -w^awi >!• m; — Kinevezéses állás nekem nem kell, mert akkor a hitelezőimnek hivataloskudom: a gázsi­mat le fogják foglalni. Napidijat akarok! Ez lefog­laliiatatlan. Igy is volt. Öt pengőt kapott minden napra Lauka. Valami tiz évig vette föl a napidijait. Egy izben a főnöke ezt jelenti Tiszának : — Lauka Dohog. Nem akar többé napidijas­kotini: végkielégi ést akar. — De hiszen nincs törvényes alap. Napidijai­nak végkielégítés nem jár. Küld föl Laukot hozzám. Majd megértetem vsle. Lauka megjelent az audiendum verbumra é« hogy mily élénk színekkel festhette a tömeg­nyomort, elképzelhetjük, ha a takarékos Tisza 2000 koronát utalt ki neki a rendelkezési alap­ból — végkielégitésképen. Lauka fölvette a pénzt; de másnap csak ott volt a hivatalban. A főnöke rátámadt: — De hiszen ön végkielégítést kapott. El van bocsájtva. János, tegyétek ki ennek az urnák az iróaszta át! . . . — Végkielégítést? Hát tudok én 2000 koro­nából megélni ? Nem, méltóságos uram, én a további napidijakra reflektálok. Jelentse ezt Tisza kegyelmesnek. A ministeri tanácsos jelentette is. Tisza egészen fölháborodott. Azonnal hívják föl hozzá Laukát. Lauka büubánóan állt előtte. — Nézze Lauka, — hiszen én meg sem áll­hatok a parlament előtt, ha maga miatt kérdőre

Next

/
Thumbnails
Contents