Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-18 / 51. szám

1913. deczember 3. MAGYAR PAIZS 3. iskola nélkül. Hiszen Vaskóhaszódon ma is hat ember, Kékesfalván csak egy ember ismeri a betűt. (S ez a miniszterelnök megyéje! Sz.) Vargáné sohasem tanul meg irni, ha a kenyérnélküliség fel nem üzi a fővárosba. Egy nagyon keserű napon elLucsuzoft a férjétől s a férj engedte a tudatlan asszonyt, pedig még csak az a reménye sem lehetett, hogy hamarosan hirt hall róla. Itt a napszámba járó asszony hamar megérezte Írástudatlansága átkát és ami a hitves lelkében mint intim gondolat fakadt, azt röstellette bemondani a levélíró tollába? A töprengések óráiban hallotta, hogy az Országos Népoktató Egyesület foglalkozik felnőttek tanításával, itt minden csúfolódás nélkül, szeretettel tanítják a jelentkezőket ingyen ? A férjétől elszakadt asszony jelentkezett tehát Emhő Gyulánál, az Országos Népoktató Egyesület fáradhatatlan titkáránál, aki Varga Jánosnét fölvette az analfabéták tanfolyamára. Ennek a tanfolyamnak eredménye ez a kis levél: Kedves férjem! Tudatlak, hogy neked most levelet irok. Ez még nemszép, majd a második szép lesz. Maradok kedves feleséged Sirig 1912 február 28. Varga Jánosué. Persze iromba betűk ezek. Ez még nem szép levél, — mondja Vargáné róluk — mi pedig azt mondjuk, hogy nagyon szép. Az a lelki világ, ahonnan ez az irás származott, bizony nagyon szép, mert őszinte ó, mert hűséges kifejezője az örömnek. Egy eleven vádolás azok ellen, akik a Varga Jánosnék tanításával nem törődnek s ha nincs Országos Népoktató Egyesület, Vargáné sohasem irja meg első hitvesi levelét. (De van bakkancséspanganét. Sz.) Elképzelhető, mikor megtudjuk, hogy hazánkban száz ember közül harminczhárom nem tud írni, olvasni. Megrendítően űagy szám ez, ha elgondoljuk, hogy Németországban az Írástudatlanok száma 094, Norvégiában 01, Svédországban és Svájczban 0 2%>. Nem menti a Magyarország bünö3 könnyelműségét, hogy Romániában 75, Portugáliában 70, Oroszországban 62

n/o az analfabéták száma. A hadsereg, mely aunyi pénzt von el tőlünk, annyit emészt fel az állami költségvetésből, hogy kulturális kiadásokra csak kevés juthat, szégyenkezve vonu'hat fel. Ott vannak csak tömegével az analfabéták. Pedig meg lehet őket tanítani, amit Márk Tódor, az egyik hadfi, az alább következő leveh'ben is tanusit. Kedves Anyám. Tisztelettel értesi eu, hogy nemsokára haza jövök. Magam írom most már tudok Irni is olvasni is Kedves anyámnak mindent jót kiváu fia Márk Tódor. Mennyi érzés, mennyi önérzet vau ebben az egyszerű levélben I Ej, a katonaság még mindig elzárkózik az analfabéták tanításától, nem akarja szervezni a katonai-tanitó állásokat, pedig az államnak alig kerülne egy pár ezer koronájába. Hogy mit jelentene a katona-tanitói állások szervezése, csak arra utalunk, hogy a katonaságtól hazajött emberek egész életében meglátszik az, hogy katonák voltak, rendhez, fegyelemhez, következetességhez szoktak s ha ezek mellé a betű ismerete is járul, akkor egy-két évtized alatt egy-egy elmaradt falu külső képe is megváltozik. Mindezeket hiába irjuk, követeljük a sajtóban. A süket fülek nem hallják. Meg kell elégednünk azzal, hogy három ember, Katona Béla, Árkay Kálmán és Emhő Gyula vállalkoznak a nagyszerű feladatra, hogy az öt és félmillió Írástudatlanok számát apasszák. Örvendünk szívből, hogy a közel jövőben Árkay Kálmán az utczaseprőknek is nyit tanfolyamot, Bárczy István polgármester készséges hozzájárulásával. A köztisztasági hivatal igazgatója, Valló Alfréd ad mindenben megfelelő, példás helyiséget. De milyen más volna az az öröm, ha hire jönne, hogy az állam a maga súlyával, költségvetésével mindeuütt az országban, főleg Máramarosban, ahol száz ember közül csak huszonhat ismeri a betűt, százezreket áldoz e czélra. Az Országos Népoktató Egyesület lelkesedése, az egekig érhet, őt támogathalja a jó ügy iránt érző polgárság sok sok fillérrel, ám mindez keveset lendít egy olyan húszmillió lakosságú országban, a melynek több mint egyuegyedrésze felnőtt, mint a fű s az állattól abban különbözik, hogy beszél és gondolkozik. Persze, sötéten gon dolkozik. (De szavazni szavaz, a rézanyalái! Sz.) Vetési Jenő. A Magyar Paizs eiőfisetése ügyében tisztelettel és bizalommal fordulunk a közönséghez, különösen most, hogy egy uj évnek, még pedig immár a tizenötödik évnek állunk a küszöbén. Igen sok mondani valónk volna az elmúlt 14 évről, a biztató jelenségekről, reményekről, küzdelmekről, kevés teljesülésről és több csalódásról; sok mondani valók volna lapuk olcsóságáról és népszerűségéről s ugyancsak népszerűtlenségéről is, — hangoztatott és megvalositott többrendbeli czéljárdl, az iparügyekről és az érdekelt iparosokról s általában a magyar szellem ápolásáról . . . De a ki figyelemmel kiséri a Magyar Paizst, az ismeri; aki pedig nem ismeri, annak csak haszontalan frázis lenne a szavunk. Rövidre fogjuk tehát felj 8zó!a!ásunkatl Akik eddig olvasni szokták, I rendeljék meg ezután is; mások pedig csati lakozzanak — s a jövő számhoz csatolandó j postautalványon küldjék el a 4 korona évi, i avagy 1 korona negyedévi előfizetést. — Szerk. és kiadó. 2 — 4 Heti hirek Helyiek. Az Irodalmi bőr Eöivös ünnepelje, melyről lapunk mult heti számában megemlékeztünk már, az idei szezon első hangversenye. Mindenképen méltó bsz ez a hangverseny azokhoz a sikerekhez, amelyek a tízéves mullu egyesületet csakhamar népszerűvé tették. S ha jó ideje ugy láttuk, mintha munkásságában megbénult volna az egyesüle\ csak örvendezhetünk most az uj, igazán művészi vállalkozás láttára, s hisszük, hogy a szünet u'án a körnek mostani első hangversenyét, melynek keretében egy elhunyt nagy alakunk emlékének áldoz, a város közönségének rokonszenve és osztatlan érdeklődése fogadja. Egyébként a körnek plakátokon a közönséghez intézett meghívója a következő: Meghívó. A Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör a Daloskör közreműködésével f. hó 21 én, vasárnap d. e. V211 órakor a gimnázium tornatermében báró Eötvös József emlékünnepélyt rendez, a nagy magyar költő, államférfi és gondolkodó születésének százados évfordulóján és erre a város közönségét tisztelettel meghívja a választmány. Műsor: l. Hymnus, előadja a zalaegerszegi Daloskör. 2. Elnöki megnyitó, tartja Medgyesi Lajos. 3. a) Kun László : sSzerenád a Tisza ház előtt.* b) Bihari—Bloch »Requiem fia halálára,« vonós négyes, előadják Ángyán János, Grózinger István, Dr. Kardos Jenő és Leicbner Ármin. 4. Felolvasás Eötvösről, tartja Suszter Oszkár. 5. EötvösStáab Lénárd »A vár és kunyhó« melodráma, szavalja Szalay Sámuel, zongorát kiséri Kosztrabszky Ferencz. 6. a) Eötvös—Révfy »Végrendelet*, b) Lampért—Révfy slsmerek egy szép országot*, előadja Sándor Zsigmond karnagy vezetésével a zalaegerszegi Daloskör. Belépődíj 60 f, tanulóknak 20 f. j t Oravecz Győző áthelyezett mérnök helyébe Müller Miksa főmérnököt helyezték át Zalaegerszegre Zilahról. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Haller István áll. tanitó gyűjtése zalalövői áll. elemi iskola IV. osztályában: Császár Róza 10 : Járfás Erzsébet 04 í Kőmives Teréz 04 ' Szabó Lajos 04 < Takács János 04 i Takács József 10 1 Takács Anna 06 j Lőwi Lujza 06 i Korn Olga 10 Szász József Kovács Mári Bender Margit Déry Péter Jobbágy János Darvas József Tóth Mári N. N. 04 06 10 04 02 04 04 08 JK — f. 1 K 24 f. 2 K — f. 2 K f. 1 K 20 f. 7 K 44 f. összesen: Községi elemi iskola Tárnok Szőke Kálmán kántor-tanitó Murakeresztur . . . . Erabovszky Rezső gyógyszerész Zalaegerszeg Gere Ignácz gyűjtése Egregy: „Iskolámbangyűjtőit emez összeget a legnagyobb tiszteletem kifejezése mellett küldöm a nemes czélra!" Mai gyűjtésünk Hozzáadva a múltkori (37188 K 82 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 37196 K 26 fill. A Csány-emléksaobernak a főalakja is megkészült a mintázatban, amint Pestről értesítenek. A napokban átveszi a bizottság s most már a teljes megalkotása következik. A mellékalakokat már a tavaly elkészítette volt Istók szobrászművész. — Egy pesti fényképelő képet vett az alakokról s megküldötte Zalaegerszegre a művész fényképével együtt. A mestermünek fényképeit kitette Havas Kristóf mükertészünk virágárus ablakába. Ugyanott olvasható a képek magyarázatul a következő: 1. Istók János magyar szobrászművész, a Csány emlékmű alkotója, a világ művészeiből Párizsban székelő s csak 100 tagból álló nemzetközi rnűvészegyesűletnek magyarországi tagja Budapest, Kir. Várbazár. 2. Emlékszobor Csány László főalakkal, — 1790—1849 október 10. Országos főkormánybiztos, — Munka- és Közlekedésügyi Miniszter, — a jogegyenlőségért és hazája szabadságáért vértanú halált halt 1849 október 10-én Budapesten. Mellékalakok: I. A kőemelés az utak ppitésének s általában a munkának a jelvénye; benne egyúttal a magyar nemzet épiti az alkotmányt — sisiphusi munkával. II. Csatába rohanó honvéd a zászlóval. III. Magyar népfelkelő búcsúzik az édesanyjától. (Mindenik több oldalról bemutatva — 10 képben.) A zenekari prdöák miatt, a népkönyvtár további intézkedésig minden vasárnap délelőtt 10—12-ig van nyitva. Kérjük az olvasókat, hogy könyveiket ez időben váltsák meg. Eljegyzés. Freisager Vilmát Zalaegerszegen eljegyezte Hennstein Mihály a Csáktornyai Tárházak R-T. raktárnoka Csáktornyáról. A zalaegerszegi Kaszinó Dr. Bálás Béla elnökletével évi reudes közgyűlését deczember 21-én délután 5 órakor tartja az „Arany Bárány" szálló emeleti helyiségében, melyre a tagokat meghívja az elnök. Tárgysorozat: Az 1913. évi zárszámadás targyalása. Az 1914. évi költségelőirányzat megállapítása. Az alapszabályok módosítása. A tisztikar megválasztása s a választmányból kilépő kilenc tag helyének választás utján leendő betöltése. Fsetleges indítványok. Ha a fent kitűzött határidőben a tagok az alapszabályokban meghatározott számban meg nem jelennének, a közgyűlés f. évi deczember 28 án fog megtartatni, amely a megjelenő tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Mayersberg Frida táncziskolája e héten nyer befejezést; vasárnap 21 én délután lesz a tanulóifjúság tánezvizsfeája, melyre az érdeklöket szívesen látja a táneztanitónő. Belépődíj 1 korona.