Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-11 / 50. szám

2 MAGYAR I'AIZS 1913 d czember 11. haszonhajtó jövedelmesebb gazdálkodásról. Hát í még ahol az előadásokat a népszerű mozi is \ élénkili. Csodálatos, hogy a nép képzeletét mennyire foglalkoztatja Edison korszakos talál­mánya és mennyire fel lehetne ezt használni, a falu népének értelmi színvonala emelésére. Nagyon itt lenne az ideje, hogy a földmivelö nép kulturszükségleteivel számoljunk és tegyük valósággá, amit Meline óhajt: ,,Tegyük vonzóvá, kellemessé a falut!" V. A 48-as liadsereg és a magyar országgyűlés százéves fe'r fiai­nak megünneplése. Horváth Ignácz, 1818 as huszáralezredes, a Mátyás huszárok parancsnoka, a kolozsvári orszá­gos történelmi 1848 as ereklye muzeum t. elnöke, kinek nemrégiben ünnepelték országos ünnepség keretében születése századik évét, nagyon szép levelet irt Gróf Apponyi Alberthez, a képviselőház 100 éves Nesztórának: Madarász Józsefnek megünneplése tárgyában. Levelében a saját megünneplését szerényen átruházza a 48 as hadseregre és egyúttal kivánja, hogy ne csak a 48-as hadsereg, hanem a 48 as kép viselőház is részesüljön ünnepelíetésben Madarász apó révén. Horváth Ignácz Bem tábornok dicső­séggel küzdött erdélyi hadseregének, ma leg- } magasabb rangú éle ben levő törzstisztje. Hazafias j érzéstől sugall levele igy szól: Kolozsvárt, 1913 deczember 2. Nagyméltóságú Gróf Ur! A Magyarok Istenének szent kegyelméből ez év julius 31-én beléphettem életemnek századik évibe. A nemzet fhi közül a jobbak az ország minden részéből hazafias és nemes érzésük által ösztönözve emlékeztek meg rólam. Az országos történelmi ereklye muzeuai oktöber 19-iki díszközgyűlése méltatta azt a szép időt, melyet a Gondviselés ingyen aján­dékából nyertem s melynél egyéb érdemem nincs, minthogy igyekeztem mindig tántorít­hatatlan, hü hazafi Unni és mindenkor és minden irályban jót cselekedni. Jól esett az országos honvéd egyesületek bajtársi tesiületének valamint külön Balogh Sándor bajtársamnak szeretetteljes üdvözlése is. Mindezeket a megnyilatkozásokat éu, nem az én igénytelen személyem értékének, hanem a magyar nemzet függetlensége eszméjének javára értékellem, hisz' ezért küzdöttünk, ezért ontottuk vérünket, ezért szenvedtük a sauyaruság nehéz éveit és tűrtük a végnél­külinek tetsző zaklatásokat. Jól esik tahát a ielkemuek, hogy itt-ott e hazában, habár sajnos, nagyon gyéren még mindig akadnak hazafiak és honleányok, akik szivükben viselik a magyar nemzet független­ségének annyi vér által megszentelt vdgyo.it készek ezt nyiltau hangoztatni s készek lennének tán a mi ifjúkori példaadásunkat is követni. Életem századik évének megünneplésével megkapta a 48 as magyar hadsereg s főleg a Bem erdélyi hadserege azt a koszorút, amit a tisztességgl meghordozott zászló tisztasága és emléke megkövetel. Ezt konstatáltuk Gróf Esterházy Miguel 89 éves 48 as huszárszázados bajtársammal, kivel együtt szoktuk délutánjainkat tölteni, szomo­rúan beszélgetvén a magyar nemzet beborult ege bekövetkezhető zivatarának kimene tele felett. Gyakran tereljük a beszélgetést Madarász József függetlenségi képviselő öcsémre és az ő állapotára. Madarász majdnem két hónappal fiatalabb nálamnál. Ö ez év szeptember végén lépett élete századik évébe. Sajnálattal konstatáltuk Migujl bajtárssal, hogy Madarász 100 éves kora és 80 évet meghaladó magyar képviselőházi tagsága felett a magyar nemzet behunyt szemmel tért napirendre. Pedig ha valaki a sorstól nyert hosszú életen keresztül 80 éven át nem végzett is egyebet, csupáu annyit, hogy elkezdve a pozsonyi országgyűlésen, folytatva Pesten, Débreczenben és Budapesten hazánk független­ségének mindig táutoritbatatlan híve és szó­szólója volt, akkor is megérdemelné, hogy a magyar nemzet jobbjai szivük hazaszeretetének napsugarából feje fölé glóriát fonjanak. Ámde Madarász József 100 éves öcsém és kortársam, kihez a budapesti országos honvéd gyűlések tárgyalásaiból a személyes ismeretség kellemes kapcsa is füz, nemcsak ennyit cselekedett. Jól tudom, hogy a politikai életen kivül a közéletben is lelkesau szolgálta a magyar kulturát és humanizmust, utóbbi érdekeiből még vagyonát is áldozatul hozta, ami tekin­tettel tisztes korára, a nehéz megélhetési viszonyokra, magyar népünk vezetői nagy részé­nají önző és rideg közömbösségére, igazán nagy áldozat volt tőle. Azt beszéltük meg Gróf Esterházyval, hogy­ha már a 48-as hadsereg szerény személyem­ben való megbecsülésére oly szép sikerű s marada dó emlékű ünnepélyt rendeztek, tán a másik irányban is tenni kellene valamit. Alkotmányunk ezeréves épületének a száz­éves, erős tölgyoszlopában Madarász József országgyűlési képviselő személyében is mélló ünnepléssel mag kellene koszorúznunk a szent hagyomány , nemzetünk függetlenségi törekv'seinek eszméjét. Hiszen egy egy ilyen ritka ünnepnapra nemzetünknek annál inkább szüksége van, mert ez a sziveket összehozza és a harmonikus együttérzést előmozdítja. Kívülről felénk áramló ciudar zivatartk nehéz forgószele már is megrecsegteti ezeréves épületünknek idáig erős gerendázatát és tető szerkezetének szarufáit. Verőfényes napra vau szükségünk, melyben a szivek össze­forrnak és pedig pártkülönbség nélkül s az együtt érzésből erőt merítsenek, összetartásra szervezkedjenek állami épületünk erősítése czéljából. Bajtársammal együtt kérve kérem a Nagy­méltóságú Gróf, képviselő Urat, méltóztassék hivei kórében kezdeményezni, hogy ne csak a 48 as hadsereg kapja meg a nemzet szere­tetének koszorúját, hanem nyújtassák az át Madarász József öcsém révén 1000 eves alkotmányunk függetlenségi gárdájának, a nemzet képviselői testületének is egy szép ünnepség keretében. Hazafiúi tisztelatttel egyik legöregebb tántoríthatatlan hive 100 éves Horváth Ignácz. Az EMKE ünnepi közgyűlése után a déli órák ban látogatást tett Gróf Apponyi Albert Horváth Ignácznál, a Mátyás huszárok Kolozsvárt élő ezredparancsnokánál. Grót Apponyi társaságában volt Br. Kemény Árpád nyug. főispán és Dr. Hirschler József kolozsvári plébános, pápai prelátus. Apponyi Albert mindenekelőtt meg­köszönte a ma is fiatalosan gondolkozó 100 éves katonának hozzáintézett szép levelét, melyben Madarász József élete 100 ik évébe lépett kép­viselő országos ünneppel való megünneplését javasolta. Elmondotta Apponyi, hogy a magyar képviselőház függetlenségi pártja Madarásszal szemben lerótta a tisztelet adóját, mert testületi­leg üdvözölte Madarászt és a párt elismerését, tiszteletét és háláját okiratban is kifejezte. Saj­nálattal említi föl, hogy a képviselőház mai szomorú viszonyai méltó óváczió kifejtését nem teszik lehetővé. Horváth Ignácz szomorúan velto ezt tudomásul, felemlítvén, hogy a világ összes parlamentjeiben példátlanul áll Madarász élete és működőse. Példanélküli a Madarász által 80 éven át tanúsított független elvbüség a függetlenségi j párt zászlójához. Madarász parlamenti szolgálata, : kétszer negyven évre terjed ki. A legkisebb, | amit a nemzet elismerése és becsülése nyujt­: hatna, ha az anyagiakkal küzködö veteráu kép­viselőt élethossziglan részeltetnék képviselőházi | illetményei kétszereséből, még pedig a rendelke­• zési alap terhére, amiként részeltették ugyanebből | Görgey Artúrt, később pedig a külföldön elhunyt i Czotz János tábornokot, az erdélyi balsereg parancs­í nokát. Belátja azonban, hogy erre a mai viszo­! nyok között gondolni sem lehet, líészlateket beszélt el azután Horváth Ignácz katonai élmé­, nyeiből, majd a muszkákkal való első összetüzé-* séből, amikor súlyosan megsebesült s mint élő j halottat vitték el a csatatérről. Közben az al­! ezredes házvezetőnője szentkat jlnai Cseh Berta i úrhölgy finom bort tett az előkelő látogatók elé, • mire Apponyi megjegyezte, hogy ő bár bort inni . nem szokott, a faagy idők ilyen kiváló tanújával azonban — egészségére — a legnagyobb öröm­mel köcczint. Br. Kemény Árpád is kijelentette, ; hogv nagy örömmel jött az alezredeshez s ezután, ; mikor csak Kolozsvárra jön, mindig meglátogatja ; Bem hadseregének százéves katonáját. Horváth. Ignácz u ri vendégeit e látogatás emlékére saját­j kezű aláírásával ellátott arczképéve! megajándé- ­kozta. A déluián folyamán az Etnke hivei közül. I is számosan keresték fel Horváth Ignáczot s : megilletődve hallgatták magyarázatait, s a miket. magyarságáért fiatal korában átszenvedett üldöz­í tetéséről beszélt, i j — : Tévedések. ! Nem tudom, hogyau végződött a »Magyaror : szági Munkások Rokkant és Nyugdíj egylete«' kiküldöttjének gyűlése. Felemellék é a tagsági f dijai? Megszigorították é a szabályokat? j. Ez még homályban áll. | Egyet azonban már tisztán iátok : alapításkor a számításban tévedtek. Sőt nemcsak egy dologra i nézve cs-uszőtt el a kétszerkettő. Olyannak tervezték ezt az egyesületet, hogy \ ebben résztvehet az is, aki egész életén át csak' fillérnyi jövedelemmel számol; de beleilíeszked­hetik az is, aki koronákat mondhat a magáénak. Tóth István napszámos ember. Kiss Pál hiva­talnok. Mindegyikük felfogta, megértette eDnak az egyesületnek a szociális jelentőségét. Tóth Istvánnak az alacsonyabb tagdijat kívánó osztály i tetszik azért, mert az ő filléres jövedelme annak a terhét bírja el. Kiss Pál a drágábbik osztalyb'á­| iratkozott, mivel az ő koronáiból jobban kitelik­.; a magasabb tagdíj. Mindegyikük a kétszerkettő. { alapján vállalta a terhet. Eddig tehát rendben | van a dolog. ; Jelentkezéskor aztán mindegyikük lefizette azt j a kikötött összeget, amennyit beiratási díj címén | szed az egyesület. \ Az első tévedés itt van. i * Ha általános egyesületnek tervezték ezt, akkor | faleslages a beiratási díj azért, mert mesterséges ; korlátot állit sok ezer ember elé. Ezerszerte f több tagja lenne az egyesületnek akkor, ha ezt I az érthetetlen dijat nom szednék. Azt nem tudom i 3 korona é, avagy kevesebb a beiratási díj"; de i azt tudom, hogy sok embert ez tart vissza a | beiratkozástól. Ezt már értem is. j A beiratási dij összege sok heti tagdíjra elég | lenne. A sok tag még több tagdijat hordana : össze, mint amennyi a kevesebb tagoktól beira­| tási dij czimén befolyik. j Miért szedik hát? Koilátot emelnek az álta­; lánosság elé? Hát csak az az ember jó tagnak | akinek 3 koronája, meg tagdíjra valója is van !.egyszerre ? Ezt már az apostolok sem értik, f Az első tévedést hát tegyék jóvá. Töröljék el a beiratási dijat. Ha minden áron ragaszkodnak a külön jövedelemhez, kérjenek a tagsági köny-

Next

/
Thumbnails
Contents