Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-27 / 48. szám

1913 deczember 27. MAGYAR PAIZS 5 ^önköltségi árnak levélbélyegekben valá beküldése ellenében, bármely érdeklődőnek bérmentve megküldi. Testedzés és játék. (SPORT) Egyleti hirek. A sportegylet előkészítő bizottsága hétfői gyűlésén elhatározták, hogy átiratot intéznek a helybeli pénzintézetekhez, melyben részvényjegyzésre kérik fel az igazgatóságokat. A korcsolyapálya területének kisajátítása ügyében folyamodnak a minisztérium engedélyéért s egyidejűleg a felekkel is tárgyalásba bocsátkoznak. A városi mérnökségnél megsürgetik a terület lejtmérését, s kérik a tervrajznak és a költségvetésnek az elkészítését. Szerdán este 8 órakor a Kaszinó termében gyűlt egybe a bizottság, ahol néhány sportegylet alapszabályainak alapján, összeállították a létesítendő kör alapszabályait. Deczember közepére közgyűlést hivnak egybe, melyen megalakítják az egyesületet, hogy az munkához láthasson; addig is folyik a taggyüjtés és a i észvényjegyzés. Irodalom. Művészet. Deczember 1 Ón »Nimród« czim alatt Szabó KáLuán szakavatott iró szerkesztésében uj vadász- és versenylap indul meg. Az uj lap csinos kiállításával és az összes sportágakat felölelő gazdag tartalmával hamarosan meg fogja hódítani a vadászok és rokon sportkedvelők ezreit. A december havi számokat szívesen küldi meg mutatványul ingyen a kiadóhivatal (Budapest, IV. Egyetem utcza 4. Franklin Társulat) mindazoknak, kik eziránt hozzá fordulnak és és czimeiket levelező-lapon közlik. A Vasárnapi Ujsag november 23 iki száma nagyszámú igen finom kivitelű képben rnutalja be a Műcsarnok most megnyílt téli kiállítását. A többi képek között szenzácziót fog kelteni Vadász Miklós képe Márkus Emiliáról, Mária Antónia szerepében, Szomory Dezső uj darabjában. Érdekesek a szigetvári várat mai állapotában bemutató képek, II. Szulajmán emléktáblájának leleplezése alkalmából, nemkülönben Tóth Jenő nepáli fajrokonainkat bemutató képei s a hét aktualitásait tárgyazó képek. Szépirodalmi olvasmányok: Lakatos László regénye, Szőllősi Zsigmond novellája, Schöpílin Aladár színházi czikke, Farkas Imre verse, Grazia Deledda Egyéb közlemények: képek a czeglédi gőzmalom égéséről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjárék, stb. — A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre 5 korona, a "Világ krónikával együtt 6 korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre 2 korona 40 fillér. Eöldmiveiés Állattenyésztés Akié a íöld aző az ország! A műtrágyák használatának terjesztése A műtrágyák termésfokozó hatásának tudatában van ma már mindenki. Az utóbbi évek nagy terméslöbbletei jóformán mindenkit meggyőznek már arról, hogy a modern gazdálkodásnak elengedhetetlen kelléke a műtrágyák kiterjedt alkalmazása. Mégis vannak uradalmak, középbirtokosok, amelyek többnyire forgótőke hiánya miatt — nem alkalmaznak műtrágyát. Ezen a bajon kíván segíteni az alakulóban lévő Többtermelő Részvénytársaság oly módon, hogy ingyen műtrágyát fog kiosztani, melynek ára csak többtermelés esetén fizetendő meg, a mutatkozó nyereségen pedig osztozkodik a részvénytársaság a tóid tulajdonosával. Fontos közgazdasági feladatot fog tehát teljesíteni a részvénytársaság, melynek alakulása és működése elé különösen a gazdakörök néznek nagy érdeklődéssel. A Többtermelő Részvénytársaság ideiglenes irodája (V. Mérleg utcza 11.) megkeresésre szívesen küld részvényaláirási ivet. l.'íf: . V.-- » í t. Í^V*^ /..# .<§ Különfélék. Hogy mennyire összekavsrják az emberek a fogalmakat, az bámulatos! Komolyan? tréfából? vicczből? Lángeszüeknek akarnak feltűnni, para doxonokat akarnak csinálni ott is, ahol nem lehet. — Gróf Tisza István miniszterelnökhöz felutaztak némely alföldiek, díszokleveleket vittek neki. Köztük volt Szávav Gyula poéta is, aki egyúttal Debreczenben iparkamarai titkár. Dikcziózott is. S hogy költői dolgot mordjoo, hizei gésból é, vagy dicsőséghajhászásból, nem tudom. Arról beszélt, hogy Gróf Tisza István miniszterelnök nagy demokrata. Gróf Tisza is mosolygott s nyomban látta, hogy mosolyogni fog az ország. Aztán kirántotta Szávayt a hínárból, azt felelvén rá, hogy igenis demokrata vagyok, mert sokat dolgozom s elfogadta a czimet. Csakhogy ez a meghatározás nagyon nagyon hiányos, enélfogva hamis. — Ugy vagyunk egyebekben is a fogalmak összezavarásával. Mióta látjuk például, hogy akik saját maguk javára mindenféle, bármiféle s kitudja miféle utakon módokon rengeteg vagyonokat összeharácsolnak s megtömi': a zseböket és gyomrukat: elnevezi a világ azokat közgazdasági fáradozóknak s érdemrendekkel, báróságokkal, grófságokkal tűntetik ki. Ez bizony összezavarása a fogalmaknak. Mennyit keresnek az uralkodók egy psros alatt? A »Le Journal«-ban egy szellemes statisztikus kiszámítja, hogy az államfők — uralkodók és köztársasági elnökök — egy pereznyi munkája mennyit jövedelmez nekik. Manapság az ember bátran sutba dobhatja azt az előítéletet, hogy az államfők kizárólag csak szórakozásnak élnek. Ma bizony már nekik is megvan a minden napra kiszabott teendőjük s gyakran még a vasárnapi pihenőjüktől is elesnek, amennyiben a szoborleleplezések, intézetek látogatása és egyéb reprezentatív kötelességek inkább tartoznak a munka, mintsem a szórakozás kategóriájába. A muakájukért azonban az uralkodók meglehetősen csinos »bért« kapnak, amelyről az emiitett statisztikus a következőket irja: Keresmény tekintetében a rekord az orosz czáré, aki évenként 53,317,000 frankot kap s igy 60 másodperezre 303 frank 72 szantim esik, ami elég tekintélyes munkadíj. Ezzel a keresetével a czár filülmuija az összes többi uralkodót. Mindjárt utana következik az olasz király egy perezre eső 84 frank 33 szantim munkadijával. II. Vilmos császár a negyedik a sorban. Az ö munkája egy perez alatt 66 frankot jövedelmez neki, mivel évi csivillistája 11,564,200 frank. Anglia királya 60 másodpercz alatt csak 57 frankot és 10 szantimot keres, ami aránytalanul kevés, ha meggondoljuk, hogy VII ik Eduárd király tizenegy órát is dolgozott naponta. A mostani angol király, V. György már jobban respektálja a szocziális elveket s nern igen lépi tul a nyolez órai munkaidőt. Az ö munkáját tehát aránylag jobban fizetik mint az apjáét. XIII. Alfonz spanyol király — mint egy ízben maga is elismerte — nem »rendkivüli« munkaerő. Könnyen dolgozik, de keveset s munkájával gyorsan végez. Egy pereznyi munkája 51 frankot és 91 szantimot jövedelmez. A ' svéd király 36 frankot, a norvégeké 34 et keres perczenként. Aránylag keveset keres a hollandi királyné, aki csak 19 frankot kap egy pereznyi munkájáért. Még kevesebbel kell beérni a belgá királynak, ahi 18 frankot és 50 szantimot kap. Határozottan rosszul megy a franczia köztársaság elnökének a dolga, aki 1,200 000 frank évi czivillistájának megfelelően 6 frak 95 szantimot keres perczeoként, míg az Egyesült Államok elnöke csak 1 frank 55 szantimot kap — világos czáfolatául annak az elterjedt nézetnek, hogy Amerikában a munkadijak magasabbak, mint Európában. — Eddig szól az átvett közlemény. Nem lehet tudni, hogy a statisztikus a mi királyunkról, I. Ferencz Józseftől miért nem csinált kimutatást. Pedig neki is szép kis keresete vau perczenként óránként és naponként. A statisztikus ur különben roszut számit. Vagy talán útközben tévesztették el a számokat? Igen sokat számit egy perezre. Égy kis utánnázássel akárki is meggyőződhetik. Helyesebb számítással a mi uralkodónk egy másodpercz alatt keres körülbelül 66 fillért, egy perez alatt 40 koronát, egy nap alatt 57600 koronát s egy év alatt 21 millió és 24 ezer (21.024.000) koronát. Nem tuom biztosan, hogy 20, 21 avagy 22 millió é az évi jövedelme, de nem is az itt a fődolog, hanem hogy a statisztikusok rosszul számítanak. A muszkának is perczenkéní c-upán csak mintegy 108 koronája van és nem 303 korona, amenynyit a statisztikus mond. Minden miilió koronára perczenként mintegy két korona jut. A statisztikus hibát követ el, mikor épen háromanyit mond; szerinte Ferencz Józsefnek perczenként 120 korona keresménye volna, pedig valóságban csupán csak 40 korona jut. á regi o'C3Ó Ölat Ha ma két ember beszélni kezd, öt perez múlva kétségtelenül rátér a drágaságra, visszakívánva a régi időt, amikor sokkal olcsóbb volt minden. Alább közlünk néhány kivonatot egy régi hivatalos írásból, melynek czime a következő: 1813-dik esztendei böjt más hava 29 ik és következő napjaiban Szegvár helységében tartatott tekintetes nemes Csongrád Vármegyének közgyűlése alkalmatosságával a czéhbeli mesteremberek kézi müveinek és munkáik ára, szegődött cselédek, szolgák és napszámosok bérp. A vendégfogadósokra nézve reguláris árszabály: Egy portió leves, bármely féíe legyen is 2 krajezár. Tehénhus hozzávalóval együtt 4 krajezár. Egy portió bármely néven nevezendő főzelék 5 krajezár, detto be tsinált ide értvén a boti eleséget is 8 krajezár, detto tésztás étel 8 krajezár, rostélyos petsenye, a vagy vesepecsenye 4 krajezár, detto sertéshús 8 krajezár. Egy fertály csibe petsenye 8 krrjezár. Egy fertál liba petsenye vagy kutsa petsenye 8 .krajezár. Egy portio pujka vagy borjú hus petsenye 12 krajezár. Egy portio sült halnak bár melly neme 12 krajezár. Megjegyzés: Bár melly petsenyéhez a fentebb kitett taksák mellett salátát is kötelesek adni a kortsmárosolc. Ha pedig egy társaságban többen esznek, ezen esetben 3 tál ételért fog fizetni minden személy 10 krajezárt. Azon esetre, ha a 3 tál AZ Gummisarkot; lintienki eleganciára fieUsrr)ű3jarasra