Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-06 / 45. szám

XIV. év Zai89(|8pgz88, ISI3, november 6, 45. szám Eí£íts«téii i? : évre 4 fesr 04 f fél á?r« 2 bor. 04 f {?«í?sá'í« 1 kw. 04 f Sjjss s>táiK 8 fillér. Hirdetássk dij» megegyezés bzerist. Nyilttér sora 1 koí Szerkesztőség kiadóvatai : Wlasics-atc;* 8. s^erkesEti ZL BLox'-xrá-fcli- Lajos R LENGXJ FSBBNCZ Munkatársai = | Q-ar-ÖEG 3Zlap'.n ajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Fokozni kell a termelést Az ember mindig szaporodik, ezért mindig többet és fcobbet kell termelni. Ez az elemi igazság van minden politikai, társadalmi kérdés mélyén. Madách eszkimója minden politikai, társadalmi kétdés tengelyét mondta ki ezekkel a hire3sé vált igékkel: „Sok az ember, kevés a fóka". Az elmúlt 15 évben sok minden kérdésnek, tokféle farnak nekivitték politikusaink az országot — bűnösek ebben pártkülönbség nélkül valamennyien — csak a legfontosabbról feledkeztek meg: az ország termését fokozni. A néppártnak voltak egészséges eszméi ezen a téren, ő érezte meg egyedül az uj idők követelményeit, ő dobta bele a létminimum, a pa-rasztszövetkezetek, általános választójog, progressziv adózás gondolatát a magyar közéletbe: lám, micsoda mozgalmat is támasztott a nép körében, hogy lelkesedtek érte! Sajnos, a pártok élat-halál harczaiban a néppárt merész kérdése megakadt, a fényes czél elhomályosu't, s valljuk be iít magunk között, ez a iegfőbb oka annak is, hogy a párt parlamenti képviselete megfogyatkozott. Igaz, hogy a korrupczió a legutolsó választásokon volt a legnagyobb, de merem állítani, ahol a níp elevenen érzi, hogy ennek vagy annak az embernek megválasztása életkérdés reánézve, ott hiába van a korrupcziónak minden mesterkedése. Ahol látja, — hej pedig de csalhatatlanul megérzi — hogy a valasztás csak két három * urnák a dolga, ottan foglalja azt az álláspontot, melyik fizet többet. Most hogy a baj reánk szakadt, most látunk tisztán, most látjuk, miiyen felesleges erőpazarlás volt a „nemzeti küzdelem" önálló vámterület, önálló bank, magyar ipar megteremtése körül kifejtett herczehureza. Mindez, ha meglett volna is, a levegőben lógott volna, ha nem lett volna meg előbb a földraívelés modem- kifejlesztése. A földmivelésen al&pszik minden. Ha bőven megvan, amiből az életünket fentarthatjuk, csak akkor kezdődhetik az ipar, művészet, tudomány, akkor van gazdaság, akkor van önállóság. Ha van a hátunk mögött gazdasági erő, vau hatalmunk Ausztriával szemben is. Mit jelent, hogy a legutóbbi kiegyezésben biztosítani tudtuk a magas gabonavámokat, ami határozottan magyar érdek Ausztriával szemben? Azt jelenti, hogy amiben Ausztriával szemben felsőbbságünk van, ott megtudjuk valósítani a politikai felsőbbséget is. Ha odáig tudjuk fejleszteni földmivelésünket, hogy minálunk is megterem egy hektáron átlag 19 métermázsa buza, 123 métermázsa burgo-nya, akkor itt is kifejlődik magától a hatalmas ipar, meglesz a jólét, meglesz az önállóság, megcsappan a kivárdorlás. Németországba bevándorlás van, mióta ilyen terméseket tud produkálni, pedig ott amúgy is sürübb a népesség, nagyobb a szaporodás, mint nálunk. Földünk termékenyebb Németor zág földjénél, csak az esőzés eloszlása egyenetlenebb, mert messzebb vagyunk a tengertől. Da az eső mennyisége elég: csak hazánk egy ötödrésze kap ötszáz-hatszáz milliméter évi csapadékot. Csehországnak és a vele északon határos Közép-Németországnak van több olyan vidéke, ahol 500 millimétert sem tesz ki az átlagos évi csapudék s e vidékeken a legkitűnőbb modern, intenzív gazdálkodás folyik. (Dániel: „Többtermelés" 14. oldal). Az ország négy ötödrészében mindenütt nagyobb az évi csapadékmennyiség 600 milliméternél, Hogy szárazságra hajlónak tartjuk hazánkat, az onnan vau, mert nyáron, mikor legnagyobb meleg van, legkevesebb eső esik. A termést növelő erő nagyobb | része leesik májusban, juniusbun (No az idén ugyancsak máskép \an.) Da a modern földmivelés épen a szárazság ellen való hathatós védekezésben áll A Campbell-féle talajporhanyitó és a Demcsinszki-léle átültető és feltöltő rendszer egy képen arra törekszik, hogy a talaj veszedelmes kiszáradását megakadályozza. Nem í'rzek arra jogosultságot, hogy ezeket a rendszereket itt bőven ismertessem. A képzett gazdák előtt bizonyosan nem ismeretlenek; a Campbell-féle mélyszántással és talajporhanyitással már néhány száz gazda foglalkozik sikeresen Magyarországon is, többnyire középbirtokokon. Ha általánossá válik, aminthogy azzá kell válnia, sokkal kisebb területen sokkal több gabonatermést lehet produkálni, igy sokkal több terület marad rétnek, takarmánynak, fellendül az állattenyésztés, smi a rendes trágyázást teszi lehetővé. Énnek a földmivelésnek az lesz az első eredménye, hogy sokkal több munkást foglalkoztat a termelés. De mivel még nagyobb lesz a munkás kereslet, mint most, még | nagyobb lesz a napszám. De ezt a birtokos nem sínyli meg, mert legalább is 50 száza lékkai nagyobb lesz a termése, duplájára szökhetík az állatállománya, ami jövedelmét óriási módon növelheti. Ezt az átalakulást 20 év alatt végre lehet hajtani nálunk is, mert végre kell hajtani. Ha a német megtehette, megtehetjük mink is, Ezt nem akadályozza meg Bécs, abban biztosak lehetünk, mert neki is érdekében áll a több, tehát olcsóbb magyar termés. Ha nem vagyunk rá képesek, akkor jó éjszakát, Kulcsár Oyala. Mi szabad? Mi nem szabad? A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartozunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vonatkozókat közöljük rendre. X. Nagykanizsa r, t. város rendőrkapitánya: »Amerikai áruház« szövegű czégtábla alkalmazása kihágás-e? 4869. Vélemény: Az ipartörvény 58. §-a czéghasználat módja tekintetében azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kereskedő czégén oly jelzőt nem használhat, mely a tányleges viszonyoknak meg nem felel. Az »Amerikai áruház« megjelölésben az »amerikai« jelző a tányleges viszonyoknak a fenforgó esetben nem felel meg, mindazonáltal e jelzőnek oly kereskedelmi üzletekre való sürü alkalmazása, melyeknek Amerikához semmi közük, e jelzőt igazi jelentőségétől a kérdéses alkalmazásban teljesen megfosztotta, ugy hogy »Amerikai áruház« megjelölésnek kereskedelmi üzletekre való alkalmazásból — ha különben a használt czégszoveg a törvényes követelményeket kielégíti — kihágás ténye nézetünk szerint nem állapitható meg. Az ipartörvény idézett §-ában foglalt rendelkezésül következik azonban, hogy a be nem jegyzett kereskedő czégül saját nevét tartozik használni, mert iparigazzlványa tartalmának csak ily megjelölés felel meg. Üzlete ágának czégtábíájáo való megjelölése is az iparigazolvány tartalmához kell, hogy igazolódjék, ami azonban nem zárja ki, hogy ezen felül a valóságnak megfelelő más jelzőket is ne alkalmazhasson. A törvénvszékileg bejegyzett czég bejegyzett alakjában használandó. A fenforgó esetben az üzlet czégtáblájául mindössze »Amerikai áruház« felirat alkalmaztatott; a fent előadottak után tehát az ipartörvény 58. §-ába ütköző kihágás esete forog fenn, mert ez a felirat az iparigazolvány szövegének nem felel meg, de a kereskedelmi törvény 11. és 13. § ai értelmében bejegyzett czégszoveg sem lehet.